Budgeting

A vállalkozások költségvetése létfontosságú szerepet játszik az irányítási ellenőrzési rendszerben. Rövid tájékoztatást ad arról, hogy mi a költségvetés, mi a költségvetés készítése és annak különböző módszerei, azaz a nulla alapú, a növekményes, a hagyományos és a tevékenység alapú.

Mielőtt megértenénk a különböző típusú költségvetés készítési módszereket, ismerjük meg a költségvetés jelentését.

Mi a költségvetés?

A költségvetés egy adott részleg, egy adott projekt, egy üzleti egység vagy egy szervezet pénzügyi teljesítményének írásos előrejelzése a vizsgált időszakra vonatkozóan. Általában a vállalkozások vagy részlegek költségvetése egy számviteli időszakra, azaz egy évre készül. Az időszak azonban lehet egy évnél rövidebb vagy hosszabb is. Teljes a rugalmasság, hiszen a módszer ugyanaz marad, és a vállalkozás a kívánt időszakra készíthet vagy tervezhet költségvetést.

A költségvetéseknek és így a költségvetés készítési módszereinek is különböző típusai vannak.

Mi a költségvetés készítése?

Elődlegesen a költségvetés készítésének tevékenységét nevezzük költségvetés készítésének. Sok szervezetben ez egy külön részleg, amely csak a költségvetések elkészítésével és végrehajtásával foglalkozik.

A költségvetés készítésének jelentősége

Az üzleti világban nem lehet eléggé hangsúlyozni a költségvetés fontosságát. A döntéshozatal, a tervezés és a koordináció minden szakaszában a költségvetés vagy a terv a vezetői ellenőrzés nélkülözhetetlen eszköze.

Ez egyrészt belsőleg irányt ad az egész szervezetnek, hogy merre kell futnia és hová kell eljutnia, másrészt segíti a vezetést a kommunikációban és a csapat teljes egyértelműséggel történő irányításában. Másrészt ez a dokumentum a külvilág számára is hasznos. Megmutatja, hogy a vállalkozás mit akar elérni, és hogy az út és az irány helyes-e, vagy van-e benne hiba. Hogy a célkitűzés és a célok vagy összhangban vannak-e a piaci realitásokkal. Hogy a költségvetés csak egy papírra vetett álom-e, vagy van-e egy világosan kivágott és jól meghatározott cselekvési terv az álmok megvalósítására.

Budapest monitoring és pályakorrekció

A jól meghatározott költségvetések elkészítése nem elég. A vállalkozás előrehaladását is folyamatosan nyomon kell követni és össze kell hasonlítani a költségvetésekkel. A költségvetésben szereplő teljesítmény és a tényleges teljesítmény összehasonlítása fényt derít és jelzi:

• a vállalat a tervezettnek megfelelően teljesít,
• a szervezet jó úton halad-e, és milyen esélyei vannak a költségvetések elérésének.
• mely területeken nem tapasztalható a kívánt vonóerő, és mi szükséges a vonóerő eléréséhez.
• Ha valahol valami rosszul megy, ami azonnali figyelmet igényel, vagy más stratégiára van szükség a hiba megfékezésére,
• segít a szervezetnek a félúton történő pályakorrekcióban, hogy az eltérések minimálisra csökkenjenek. Az elvárást vagy a teljesítményt át lehet osztani az osztályok között. Ez segíthet a szervezetnek abban, hogy a költségvetésben szereplő célokat mégis elérje, belső kiigazításokat végezve.

A cikk célja az is, hogy rávilágítson a különböző költségvetési módszerekre és eljárásokra.

A költségvetési módszerek / technikák típusai

A költségvetések típusai

Az üzleti követelmények szerint különböző típusú költségvetések készülnek és terveznek. Beszéljünk először a legnépszerűbb költségvetés-típusokról, amelyek a következők:

1. Éves működési költségvetés
2. Gördülő költségvetés
3. Teljesítmény költségvetés
4. Teljesítmény költségvetés
5. Mesterbüdzsé
6. Működési költségvetés
7. Program költségvetés
8. Pénzügyi költségvetés

Budgetálási módszerek / technikák

Főleg, költségvetés készítése e módszerek valamelyikét követi. Az alábbiakban felsoroljuk a legnépszerűbb üzleti költségvetés készítési módszereket.

1. Tradicionális
2. Inkrementális
3. Zéró alapú
4. Tevékenység alapú

Mi a hagyományos költségvetés készítési módszer?

A hagyományos költségvetés készítés olyan költségvetés készítési módszer, amely az előző évi költségvetést veszi alapul. A folyó évi költségvetést az előző évi költségvetés módosításával készítik el, a kiadások inflációs ráta, fogyasztói kereslet, piaci helyzet stb. alapján történő kiigazításával. A tárgyévi költségvetés elkészítésének alapját a tavalyi bevételek és költségek képezik. A hagyományos költségvetésekben csak azokat a tételeket kell indokolni, amelyek meghaladják a tavalyi költségvetést. Ezt a technikát könnyű elkészíteni és végrehajtani, eltekintve némi merevségtől, mivel a költségvetések, ha egyszer elkészültek, nem változhatnak.

A módszer részletes megértéséhez, valamint előnyeihez és hátrányaihoz látogasson el a – Hagyományos költségvetés készítése című oldalra.

Mi az inkrementális költségvetési módszer?

Az inkrementális költségvetés készítése olyan módszer, amelyben a vezetők a tavalyi költségvetés módosításával készítik el a folyó évi költségvetést. A változtatások a kiadások hozzáadásának vagy csökkentésének formájában történnek a tavalyi költségvetéshez képest. Az inkrementális költségvetés készítésénél a költségvetés elkészítésének kiindulópontja az előző időszak költségvetése. A költségvetési technika nem ad prioritást a vállalkozás létfontosságú tevékenységeinek. Egyszerűen csak kiigazítjuk a tavalyi költségvetést, figyelembe véve az inflációs tényezőt. Ez a költségvetés készítésének gyors és egyszerű módszere.

Az előnyök és hátrányok részletes megértéséhez látogasson el a – Inkrementális költségvetés készítése című oldalra,

Mi a nullbázisú költségvetés készítésének módszere?

A nullbázisú költségvetés készítésének módszerét általában sok szervezet használja. A ZBB-ben az aktuális év költségvetésének elkészítése a nulláról kezdődik, az előző év költségvetésének figyelembevétele nélkül. Minden pénzügyi időszakra új költségvetést készítenek úgy, hogy a bázist nullának veszik, és az egyes részlegekhez rendelt erőforrásokat az adott időszak kiadásai alapján indokolják. Az erőforrások elosztásának rangsorolása a vállalkozás összes tevékenységének prioritása alapján történik. Bár ez a módszer időigényes, pontos eredményeket ad.

A módszer részletes megértéséhez és előnyeihez és hátrányaihoz látogasson el a – Zéró alapú költségvetés-tervezés

Mi a tevékenységalapú költségvetés-tervezési módszer?

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan módszer, ahol először a kimenetet vagy a költségvetési célokat vagy tevékenységet határozzák meg. Más szóval, itt a vezetés felülről lefelé irányuló megközelítést alkalmaz. A tevékenységek definiálása és meghatározása után elemzik, hogy az adott tevékenység, cél vagy output teljesítéséhez milyen összes költségtényezőre van szükség. Majd az összes ilyen költségtényező figyelembevétele után készül el a költségvetés.

Ez nem veszi figyelembe a tavalyi költségvetést vagy kiadásokat. Ez a módszer mélyrehatóan elemzi az összes költséget okozó tevékenységet. A kutatás eredménye határozza meg az erőforrások egy tevékenységhez való hozzárendelését. Ez a módszer összehangolja az üzleti tevékenységeket az üzleti célokkal. Segít a vállalkozás hatékonyságának és jövedelmezőségének növelésében.

A módszer és annak előnyeinek és hátrányainak részletes megértéséhez látogasson el a – Tevékenységalapú költségvetés-tervezés

A költségvetés-tervezési módszer kiválasztása

A fent említett összes költségvetés-tervezési módszer vagy technika releváns és alkalmas minden típusú vállalkozás számára, és mindenki által alkalmazható. Ahhoz azonban, hogy a teljes költségvetés-tervezési folyamatból a lehető legtöbb előnyt élvezhesse, a vállalatnak össze kell hasonlítania és aprólékosan ki kell választania, hogy melyik költségvetés-tervezési technika lesz a legmegfelelőbb, illetve melyik illik bele a szervezetbe.

A felelős tényezők

A döntés egy adott módszer kiválasztásáról különböző tényezőktől függ, mint például

• a vállalkozás mérete,
• a vállalat működési területe,
• a vállalkozás fókusza,
• az iparági verseny,
• a piaci helyzet,
• a bonyolultság és
• az előrejelzésekhez szükséges adatok elérhetősége stb.

Az erős versennyel rendelkező vállalkozások például inkább a nulla alapú és a tevékenységalapú költségvetést választják. A ZBB minden egyes költségtételt indokol és megmagyaráz. Hasonlóképpen, a tevékenységalapú módszerben minden üzleti funkciót összehangolnak az üzleti célokkal. Ez az összes pazarló tevékenység megszüntetéséhez vezet, ami költségmegtakarítást eredményez. Tehát a ZBB és a tevékenységalapú költségvetés-tervezés a legjobb választás a termelési költségek csökkentésére és a versenyben való túlélésre.

Az inkrementális és a hagyományos költségvetés-tervezési módszereket viszont ott lehet alkalmazni, ahol a piaci ár, a fogyasztói kereslet stb. korlátozottan ingadozik. Mivel ezek a költségvetési módszerek az előző évi költségvetést tekintik alapnak, és csak fokozatos változtatásokat végeznek, mint például az inflációs ráta, a fogyasztói kereslet, a piaci helyzet stb. kiigazítása, ez a módszer lehet a legalkalmasabb a környezet változása által kevéssé érintett szervezet számára. Nem várhatóak jelentős belső vagy külső változások, illetve nem befolyásolhatják a vállalkozást.

A nagyméretű szervezetek általában nem választják a nulla alapú vagy tevékenységalapú költségvetést, mert ezek a módszerek költségesek és sok erőforrást emésztenek fel. Emellett a menedzser elsődleges célja a könnyen teljesíthető költségvetés elkészítése, ami viszont figyelmen kívül hagyja a vállalkozás alapvető tevékenységeit.

Végeredményben a költségvetés elkészítésének különböző módszerei vannak, és nincs olyan legjobb módszer, amely mindenkinek megfelel. A módszer kiválasztása az üzleti követelmények típusától függ. A megfelelő költségvetési technika kiválasztása azonban nagyban hozzájárul a jobb üzleti teljesítményhez.