- Kutatók egy csoportja úgy véli, hogy a kínai Wuhanból származó halálos koronavírus egy közvetítő állaton, a pangolinon keresztül juthatott át a denevérekről az emberre.
- A pangolinok úgy néznek ki, mint a pikkelyes hangyászsünök. Gyakran tartják őket a világ legforgalmasabb emlősének.
- További történetekért látogasson el a Business Insider honlapjára.
Amíg egy halálos koronavírus terjed Kínában és terjed a világ más részein, a tudósok megpróbálják kideríteni, hogyan fertőződtek meg először az emberek.
Egyelőre azt tudják, hogy a vírus zoonózisos, vagyis állatokról emberre ugrik át. A genetikai kutatások pedig szinte teljesen megerősítették, hogy denevérekből származik. A tudósok azonban úgy vélik, hogy valószínűleg egy másik állat szolgált közvetítőként a denevérek és az emberek között.
Ez az állat a pangolin lehet, egy pikkelyes, éjszakai emlős, amelynek nyelve hosszabb, mint a teste.
A Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a koronavírusos betegektől vett minták 99%-ban megegyeznek a vadon élő pangolinokból vett vírusmintákkal – írja a kínai hivatalos Hszinhua hírügynökség. Kutatásukat más szakértők nem publikálták vagy erősítették meg, de a tudósok szerint az eredményeknek van értelme, figyelembe véve, amit az állatokról tudunk.
A pingvineket gyakran orvvadásznak keratinpikkelyeikért, amelyeket a hagyományos kínai gyógyászatban összetevőként használnak. Húsukat Kínában és Vietnamban csemegének is tartják.
Ha a denevérek ürüléket vagy nyálat ejtenek a pangolin által elfogyasztott ételre, az állat a koronavírus hordozójává válhat. A pangolinok fogyasztásával az emberek is fertőződhetnek, így a vírus emberről emberre terjedhet.
Mit tudunk eddig a pangolinokról
A pangolinok az emberekkel való kényszerű interakcióik ellenére a vadonban többnyire magányosan élnek. Egy faj, a hosszúfarkú afrikai pangolin kivételével az állatok a nap nagy részét odvas fákban vagy föld alatti üregekben alszanak. Éjszaka rovarokra, például hangyákra és termeszekre vadásznak hosszú, ragadós nyelvükkel, amely akár 16 centiméteresre is megnyúlhat.
A pangolinoknak nincsenek fogaik, de más tulajdonságaikra, például éles karmaikra támaszkodnak, hogy átássák a rovarhalmokat vagy lekaparják a fák kérgét. Erős farkuk is van, amely megtámasztja őket, amikor fejjel lefelé lógnak az ágakról.
A pingvinek évente egyszer találkoznak, hogy párosodjanak, de az anyák körülbelül két év után elhagyják a kicsinyeiket. Ahogy az állatok idősödnek, puha, fehér pikkelyeik elkezdenek megkeményedni és sötétebbé válni. A tudósok úgy vélik, hogy a pangolinok az egyetlen pikkelyes emlősök.
Amikor egy ragadozó közeledik, az állatok képesek gömbölyűvé gömbölyödni, és arcukat a farkuk alá dugni, hogy megvédjék magukat. De ezek a védekezési mechanizmusok nem érnek semmit az orvvadászok ellen.
A pangolinokkal illegálisan kereskednek húsukért és pikkelyeikért
A pangolinok kívülről hasonlítanak a hangyászsünhöz vagy a görényhez, de valójában közelebbi rokonságban állnak az emlősök “húsevők” nevű rendjével, amelybe a hiúz és a cibet is beletartozik. A cibetfélék voltak felelősek a SARS denevérről emberre történő átviteléért 2002-ben.
A cibetféléket és a pangolinokat is árulják a kínai vizes piacokon, ahol az emberek szoros kapcsolatba kerülnek élő és elpusztult állatokkal. Nem világos azonban, hogy a kínai Wuhanban, a tenger gyümölcsei piacon, ahonnan az új koronavírus valószínűleg származik, árultak-e pangolint.
Több vizsgálat is kimutatta, hogy a pangolinnal még mindig illegálisan kereskednek, annak ellenére, hogy a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény 2016-ban betiltotta ezt a gyakorlatot. Valójában gyakran a világ legtöbbet kereskedett emlősének tartják – évente mintegy 100 000 példányt szednek ki belőlük a vadonból.
A pekingi székhelyű Kínai Biodiverzitás és Zöld Fejlődés Alapítvány nonprofit szervezet megállapította, hogy több mint 200 gyógyszeripari vállalat még mindig pangolin termékeket használ mintegy 60 kereskedelmi forgalomban előállított gyógyszerhez.
Mind a nyolc pangolin fajt a kihalás veszélye fenyegeti, és legalább három fajt – köztük a kínai pangolint – a Természetvédelmi Világszövetség a súlyosan veszélyeztetett fajok közé sorolta.
A pangolin pikkelyei ezért magas árat érnek el: az Egyesült Államokban fontonként körülbelül 2200 dollárt. De az állatokat még mindig nem ismerik széles körben a lakosság körében.
“Ez az egyik probléma az olyan fajokkal, mint a pangolinok” – mondta Annette Olsson, a Conservation International technikai tanácsadója 2016-ban a The New York Timesnak. “Nem hatalmas és nem túl karizmatikus. Kicsi és furcsa, és egyszerűen eltűnik.”
Ha kiderül, hogy a pangolinok az új koronavírus közvetítő fajai, az megnehezítheti annak meghatározását, hogy az állatok hogyan adták át a vírust az embereknek.
“Ha az illegális állatkereskedelem áll ennek a járványnak a hátterében, akkor azt nagyon nehéz lesz nyomon követni, és gyanítom, hogy a bizonyítékok nagy része már eltűnt – megsemmisült vagy szétszóródott a feketepiacon” – mondta Benjamin Neuman, a Texas A&M Egyetem virológusa a The Washington Postnak. “Az emberek nem akarnak majd beszélni a következmények miatt.”