- Lángmag
- Melyek a lignánok fő élelmiszerforrásai?
- A lignánok ugyanazok, mint a lignin?
- Milyen kapcsolat van a növényi és emlős lignánok között?
- Mi a lenyelt lignánok anyagcseréje?
- Védelmeznek-e a lignánok a rák ellen?
- A lenmag és más lignánok rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek az emberekben?
- Kapcsolódó lencikkek
Lángmag
A lenmag a lignánok, egyfajta fitoösztrogén egyik leggazdagabb forrása. A fitoösztrogének a növényi eredetű vegyületek változatos csoportja, amelyek zavarhatják az ösztrogén anyagcserét állatokban és emberekben. Valójában a fitoösztrogéneknek ellentétes biológiai hatásuk lehet, mivel ösztrogén- és ösztrogénellenes aktivitást egyaránt mutatnak.
A lignánoknak számos biológiai tulajdonságuk van, többek között antimitotikus, gombaellenes és antioxidáns hatásuk. A fenyőtobozból és a kreozotbokorból származó lignánokról kimutatták, hogy in vitro gátolják a humán immundeficiencia vírus szaporodását. Egy újonnan azonosított lignán, a cinnamofilin gátolja a tromboxán-szintázt, ami csökkenti a tromboxán A2 termelést, és ezáltal csökkenti a vérlemezkék aggregációját és az érszűkületet. A lenmag és más lignánok rákellenes tulajdonságait jelenleg is vizsgálják.
Melyek a lignánok fő élelmiszerforrásai?
A lignánok széles körben elterjedtek a növényvilágban, megtalálhatók a legtöbb finomítatlan gabonafélében, mint az árpa, a hajdina, a köles és a zab; hüvelyesekben, mint a szója; és egyes zöldségekben, mint a brokkoli, a sárgarépa, a karfiol és a spenót. A lignánok leggazdagabb forrása a lenmag. A lenmag nagy mennyiségben tartalmazza a növényi lignán prekurzort, a szekoisolariciresinol-diglikozidot (SDG), és 75-800-szor több növényi lignánt biztosít, mint a vegetáriánus étrendben található legtöbb más élelmiszer. A lenmagból a legtöbb lignánt a feldolgozás során eltávolítják, így a lenmagolajban nem található meg számottevő mennyiségben.
A lignánok ugyanazok, mint a lignin?
A lignánok és a lignin szerkezetileg rokonok – közös bennük a fahéjsavmaradék, és hasonló úton szintetizálódhatnak -, de biológiai hatásukban különböznek. A lignánok két fahéjsavszármazék egyesítéséből képződő difenolos szerkezetek. Több száz szerkezetileg változatos vegyületet sorolnak a lignánok közé, amelyek közül néhányat vizsgáltak ösztrogénellenes hatásuk szempontjából. A lignin egyfajta oldhatatlan élelmi rost. A cellulózhoz hasonlóan a lignin is a növényi sejtfalakban található szerkezeti polimer, amely ellenáll az emberi emésztőenzimek hidrolízisének. A fahéjsav a lignin egyik prekurzora.
Milyen kapcsolat van a növényi és emlős lignánok között?
A növényi lignánok az emlős lignánok prekurzorai. Például a lenmagban található fő lignán-prekurzort – a szekoizolariciresinol-diglikozidot vagy SDG-t – a vastagbélben lévő baktériumok alakítják át az emberben és más állatokban található fő lignánokká: enterodiollá és enterolaktonná. Az enterodiolt és az enterolaktont állati vagy emlős lignánoknak nevezzük, hogy megkülönböztessük őket az SDG-től és más növényi lignán prekurzoroktól.
Mi a lenyelt lignánok anyagcseréje?
A lenyelt növényi lignánokat a bélbaktériumok alakítják át emlős lignánokká. Az emlős lignánoknak, az enterodiolnak és az enterolaktonnak kétféle metabolikus sorsa van: A bélből való felszívódás után az enterohepatikus keringésbe kerülnek, ahol főként glükuronáttal konjugálódnak, majd a vizelettel és az epével ürülnek. Az enterodiol és az enterolakton koncentrációja a vizeletben összefügg az étrendi növényi lignánok koncentrációjával – a növényi lignánok nagy mennyiségű bevitele nagy mennyiségű enterodiol és enterolakton kiválasztását eredményezi a patkányok és az emberek vizeletében.
Védelmeznek-e a lignánok a rák ellen?
A lignánok a nemi hormonok anyagcseréjének befolyásolásával védelmet nyújthatnak bizonyos rákos megbetegedések, különösen a hormonérzékeny rákos megbetegedések, például a mell, az endometrium és a prosztata daganatai ellen. Kimutatták, hogy a lignánok serkentik a nemi hormonokat megkötő globulin (SHBG) májszintézisét, ezáltal fokozzák a keringő ösztrogén kiürülését, és dózisfüggő módon kötődnek az SHBG ösztrogénreceptoraihoz, ezáltal gátolják az ösztrogén és a tesztoszteron megkötését. Mivel az SHBG megtalálható az emlőráksejtekben, az emlős lignánok SHBG-hez való kötődése beavatkozhat az ösztrogén által közvetített tumorogén folyamatokba.
A lenmag lignánok rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek? Állatkísérletek alapján a válasz: igen. Egy vizsgálatban a négy héten keresztül őrölt lenmaggal vagy zsírtalanított lenmagliszttel kiegészített, magas zsírtartalmú alaptáplálékkal táplált nőstény patkányok csökkent epithelsejt-proliferációt és nukleáris aberrációkat mutattak ki az emlőmirigy-szövetben a csak alaptáplálékkal táplált patkányokhoz képest.2 Egy másik vizsgálatban már meglévő emlődaganattal rendelkező patkányokat csak alaptáplálékkal vagy alaptáplálékkal és SDG-vel, lenmagolajjal vagy lenmaggal (2,5% vagy 5%) etettek. Az SDG-vel vagy lenmaggal kiegészített alaptáplálékkal etetett patkányoknál kisebb volt a daganatok térfogata. Ezenkívül a megállapított tumortérfogat jelentősen csökkent, amikor a patkányok lenmagolajat kaptak, amely alfa-linolénsavat tartalmaz. A lenmagnak patkányoknál is kimutatták a vastagbélrák elleni védőhatását.
A lenmag és más lignánok rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek az emberekben?
A válasz erre a kérdésre: Talán. Kimutatták például, hogy a lignánok elnyomják a tenyésztett emberi leukémiás sejtek differenciálódását és növekedését, valószínűleg a DNS, RNS és/vagy fehérjeszintézis befolyásolásával. Ezenkívül a lignánok citotoxicitása a normál immunsejtekre alacsonynak tűnik. A táplálkozással és a betegségek kockázatával kapcsolatos populációs tanulmányok szintén a lignánok és más fitoösztrogének rákellenes szerepére utalnak. A magas fitoösztrogén-bevitellel rendelkező népességekben – mint például a japánok és a kínaiak, akik jellemzően zsírszegény, rostban gazdag, szójababból származó izoflavonoidokban, valamint zöldségekből és gabonafélékből származó lignánokban gazdag étrendet fogyasztanak – alacsonyabb az emlő-, endometrium- és prosztatarák előfordulási és halálozási aránya. A nyugati populációk általában rostszegény, magas zsírtartalmú étrendet fogyasztanak, és nagyobb a kockázata ezeknek a rákos megbetegedéseknek. A populációs különbségek kimutathatók az izoflavonoidok plazmaszintjében, amely a japán férfiaknál magasabb, mint az európai férfiaknál, valamint az emlős lignánok és izoflavonoidok vizeletszintjében, amely a vegánok és laktovegetáriánusoknál magasabb, mint a mindenevőknél. A lenmag és más lignánok rákellenes hatásait vizsgáló tanulmányok utalnak, de nem meggyőzőek. Nem minden vizsgálat mutatta ki például a lenmagfogyasztás hatását a plazma androgén- és SHBG-szintjére. A lenmag hatásainak hosszú távú vizsgálata mellrákos nőknél folyamatban van.
- Rose DP. Annual Review of Public Health. 1993; 14: 1-17.
- Serraino M és Thompson LU. Cancer Letters. 1991; 60: 135-142.
- Sakagami H, et al. Anticancer Research. 1991; 11: 881-888.
- Gnabre JN, et al. Proceedings of the National Academy of Sciences. 1995; 92: 11239-11243.
- Yu S-M, et al. British Journal of Pharmacology. 1994; 111: 906-912.
- Thompson LU. In: Flaxseed in Human Nutrition. Cunnane SC és Thompson LU, szerk. Champaign, IL: AOCS Press, 1995, pp. 219-236.
- Axelson M, et al. Nature. 1982; 298: 659-660.
- Setchell KDR. In: Flaxseed in Human Nutrition. Cunnane SC és Thompson LU, szerk. Champaign, IL: AOCS Press, 1995, pp. 82-98.
- Council on Scientific Affairs. The Journal of the American Medical Association. 1989; 262: 542-546.
- Crawford RL és Crawford DL. Methods in Enzymology. 1988; 161: 18-31.
- Obermeyer WR, et al. Proceedings of the Society for Experimental Biology and Medicine. 1995; 208: 6-12.
- Adlercreutz H, et al. Journal of Steroid Biochemistry. 1986; 25: 791-797.
- Kirkman LM, et al. Nutrition and Cancer. 1995; 24: 1-12.
- Martin ME, et al. Life Sciences. 1996; 58: 429-436.
- Thompson LU, et al. Carcinogenesis. 1996; 17: 1373-1376.
- Jenab M és Thompson LU. Carcinogenesis. 1996; 17: 1343-1348.
- Hirano T, et al. Life Sciences. 1994; 55: 1061-1069.
- Suh N, et al. Anticancer Research. 1995; 15: 233-240.
- Adlercreutz H. Scandinavian Journal of Clinical and Laboratory Investigation. 1990; 50 (Suppl 201): 3-23.
- Adlercreutz H, et al. Lancet. 1993; 342: 1209-1210.
- Shultz TD, et al. Nutrition Research. 1991; 11: 1089-1100.
Flax Council of Canada, 465-167 Lombard Ave., Winnipeg, MB, Canada R3B 0T6
E-mail: [email protected]
Web site: www.flaxcouncil.ca
Megjelent engedélyével.
Kapcsolódó lencikkek
- A len táplálkozási összetevői
- (Lenmag) tárolási és sütési stabilitása
- A lenmag és a tamoxifen interaktív hatása az emberi emlőrákra
- Lenmag, lignánok és emlőrák: An Update