A női reproduktív rendszer egy csodálatosan összetett rendszer, amely folyamatos kommunikációt folytat az agyközpontok és a petefészek között. A hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a petefészek által szekretált hormonok a havi ciklust szabályozó hírvivők.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy
A hipotalamusz az agy központi részén helyezkedik el, és vércsere útján kommunikál az agyalapi miriggyel. A hipotalamusz számos neuroendokrin anyagot, azaz hormont termel. A szaporodás szempontjából legfontosabb hormon a gonadotropin felszabadító hormon, ismertebb nevén GnRH. Ritmikusan, 60-120 percenként szabadul fel.
A GnRH stimulálja az agyalapi mirigyet, hogy tüszőstimuláló hormont (FSH) termeljen, amely a tüsző (petesejt) fejlődésének beindításáért felelős hormon, és az ösztrogén, az elsődleges női hormon szintjének emelkedését okozza. A leutinizáló hormon (LH), a másik reproduktív agyalapi mirigyhormon segíti a petesejt érését, és biztosítja a hormonális kiváltó okot az ovulációhoz és a petesejtek petefészekből való felszabadulásához.
A petefészek
A petefészek fő funkciója a petesejt- és hormontermelés. Születéskor a petefészkek több millió éretlen petesejtet tartalmaznak. Új petesejtek nem fejlődnek ki. Ezek a petesejtek folyamatosan fejlődési és elvesztési folyamaton mennek keresztül. A legtöbbjük elpusztul anélkül, hogy elérné az érettséget. Ez a petesejtvesztési folyamat mindenkor bekövetkezik, így a születés előtt, a pubertás előtt és a fogamzásgátló tabletták szedése alatt is. A petefészek egész élete során folyamatos petesejt-ürülési folyamaton megy keresztül.
Amint a pubertáskorban a vérben az FSH és az LH szintje emelkedik, a petesejtek érni kezdenek, és mindegyik körül egy folyadékgyülem – a tüsző – kezd kialakulni.
A menstruáció első napját a ciklus első napjaként azonosítják. Az ösztrogén alacsony szinten van. Ezért az agyalapi mirigy FSH-t és LH-t választ ki, ez a folyamat valójában már a menstruáció kezdete előtt elkezdődik. Ezek a hormonok viszont több, egy-egy petesejtet tartalmazó petefészek-tüsző növekedését serkentik. A fejlődő tüszők havi “kohorszában” lévő tüszők száma egyénenként egyedi. Az egyik tüsző hamarosan gyorsabb növekedésnek indul, mint a többi. Ezt nevezzük domináns tüszőnek.
Amint a tüsző növekszik, a vér ösztrogénszintje a ciklus hetedik napjára jelentősen emelkedik. Ez az ösztrogénszint-emelkedés elkezdi gátolni az FSH kiválasztását. Az FSH csökkenése lehetővé teszi a kisebb tüszők elhalását. Ezek tulajdonképpen “kiéheztetik” az FSH-t.
Ovuláció
Amikor az ösztrogénszint kellően magas, hirtelen LH-felszabadulást eredményez, általában a ciklus tizenharmadik napja körül. Ez az LH-csúcs olyan összetett eseménysorozatot indít el a tüszőkben, amely a petesejt végső érését és a tüsző összeomlását eredményezi a petesejt kilökődésével. Az ovulációra 28-36 órával az LH-emelkedés kezdete után, és 10-12 órával azután kerül sor, hogy az LH elérte a csúcspontját.
A petefészek-tüszőben az ovuláció után visszamaradó sejtek átalakulnak, és sárgatestté alakulnak. Az ösztrogén mellett most már nagy mennyiségű progeszteront is termelnek, hogy előkészítsék a méh nyálkahártyáját a beágyazódásra.
A luteális fázis
A luteális fázis, vagyis a menstruációs ciklus második fele az ovulációval kezdődik, és körülbelül 14 napig – jellemzően 12-15 napig – tart.
Ez alatt az időszak alatt olyan változások történnek, amelyek a megtermékenyített petesejtet, az úgynevezett embriót támogatják, amennyiben terhesség alakul ki. Az ezekért a változásokért felelős hormon a progeszteron, amelyet a sárgatest állít elő. A progeszteron hatására a méh elkezdi létrehozni a megtermékenyített petesejt számára egy erősen érző ágyat.
Ha bekövetkezik a terhesség, a sárgatest körülbelül a terhesség 10. hetéig progeszteront termel. Ellenkező esetben, ha nincs embrió beágyazódása, a sárgatest degenerációjával és a méhnyálkahártya (endometrium) leválásával a keringő hormonszint csökken, ami vérzéshez vezet.
A méh
A méhnyálkahártya, vagy endometrium minden hónapban felkészül az embrió beágyazódására. Ez az előkészítés a petefészekből származó ösztrogén és progeszteron hatására történik. Ha nem alakul ki terhesség, a méhnyálkahártya menstruáció formájában, körülbelül tizennégy nappal az ovuláció után levedlik.