A kokainfüggőség kockázatai és mellékhatásai

Melyek a kokainfüggőség kockázatai?

A kokain egy erősen addiktív stimuláns drog, amelyet világszerte 14-21 millió ember használ.1 Sajnos sokan szenvednek kellemetlen következményektől a kokainhasználatuk következtében. A függőség lehetséges kockázatai közé tartozhatnak:

    • Túladagolás.
    • HIV-fertőzés.
    • Hepatitis B fertőzés.
    • Hepatitis C fertőzés.
    • hangulatzavarok.
    • Szív- és érrendszeri betegségek.
    • Légúti betegségek.
    • Gasztrointesztinális betegségek.
    • magas vérnyomás.
    • Poli-drogfogyasztás.
    • Sztroke.
    • Fogyás.
    • Görcsrohamok.
    • Változott alvási szokások.
    • Memóriazavar.
    • Lassú reakcióidő.
    • Rövidített figyelem.
    • Rövidülő agyméret.
    • orrvérzés.
    • orrvérzés.

A kokain nagy visszaélési, fizikai és pszichés függőségi potenciállal rendelkezik, és számos súlyos egészségügyi kockázatot jelent a felhasználók számára. Ezért a Drug Enforcement Administration (DEA) az Egyesült Államokban a II. jegyzékben szereplő ellenőrzött anyagok közé sorolja.2 Helyi érzéstelenítőként van néhány gyógyászati felhasználási területe, ezért csak egy lépcsőfok választja el a legszigorúbban ellenőrzött I. jegyzékben szereplő drogoktól.

A központi idegrendszeri stimulánsként a kokain megemeli a létfontosságú életfunkciókat, például a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a szívritmust. A kokainhasználóknak általában kevesebb alvásra van szükségük, kisebb az étvágyuk, és több energiával és összpontosítással rendelkeznek. Beszédesebbek és izgatottabbak lehetnek, megnőhet az önbizalmuk, és jól érezhetik magukat.

A kokainhasználat számos kockázattal és mellékhatással is jár. 2011-ben több mint 500 000 amerikai fordult sürgősségi osztályon (ED) orvoshoz a kokain visszaélése vagy használata miatti mellékhatás miatt, és ez a tiltott kábítószer-használattal vagy visszaéléssel kapcsolatos összes ED-látogatás több mint 40 százalékát teszi ki.3 A kokainfüggőség aránya magas; 2013-ban az Egyesült Államokban 855 000 11 évesnél idősebb felnőttet tekintettek kokainfüggőnek.4

A kokainfüggőség a következő potenciális kockázatokkal jár:

      • Túladagolás és lehetséges halál: 2013-ban 5000 kokain túladagolás okozta halálesetet jelentettek.5
      • Fertőző betegség, például HIV, hepatitis B vagy hepatitis C elkapása: 2010-ben világszerte mintegy 3 millió injekciós kábítószer-használó élt HIV-fertőzöttként, míg 7,4 millióan szenvedtek hepatitis C-ben. 2,3 millióan küzdöttek továbbá hepatitis B-vel az UNODC szerint.6
      • Fokozott mentális betegség tünetei: A kokainfüggőknél 10-40 százalékban előfordulhatnak hangulatzavarok.7
      • Hosszú távú egészségügyi problémák: Ezek közé tartoznak a szív- és érrendszeri, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri és neurovaszkuláris szövődmények, amelyek lehetséges szívbetegségeket, szívrohamot, magas vérnyomást, szervi elégtelenséget, légzési zavarokat, stroke-ot, alvászavarokat, egészségtelen fogyást és görcsöket eredményeznek.8
      • Kognitív zavarok: A memória, a reakcióidő és a figyelem tartósan károsodhat a kokainfüggőség miatt. Valaki, aki kokainfüggő, a szürke agyállomány zsugorodását és korai öregedést tapasztalhat.9

A kokainfogyasztás módja a kockázatokkal összefüggésben

A kokain két fő formája a motoros és a “crack”-nek nevezett kőzetforma. A fehér port általában felszippantják, elszívják vagy befecskendezik, míg a “cracket” szinte mindig elszívják. A kokain visszaélésének módja befolyásolhatja a potenciálisan felmerülő mellékhatások és kockázatok típusát. Például, aki elsősorban kokaint szív, nagyobb valószínűséggel szenved légzőszervi és légzési problémáktól, míg aki a kábítószert szippantja, annak több gondot okozhat az orrvérzés, valamint az orrszövet és az orrmelléküregek károsodása. Az injekciós kábítószer-használók megoszthatják egymással a kábítószerhez szükséges eszközöket, ami piszkos tűk használatához vezet, és növeli a fertőző betegségek, bőrirritációk és hegesedés kockázatát, valamint a vénák összeesésének lehetőségét.

A visszaélés valamennyi módszere potenciálisan veszélyes, és magában rejti a halálos túladagolás lehetséges kockázatát. A kokain túladagolása általában a véráramban lévő drog toxikus szintjének eredménye, amely felgyorsítja a vérnyomást, a légzést és a szívverést. Ezek a szintek a testhőmérsékletet is veszélyes szintre emelik. A szívroham, a stroke és a görcsrohamok mind a kokain túladagolás lehetséges szövődményei. Hányinger, hányás, szabálytalan szívverés, fejfájás, daganatok, görcsök, láz, izgatottság, vérnyomás-emelkedés, hallucinációk és mellkasi fájdalom utalhat kokain túladagolásra. Túladagolás gyanúja esetén azonnal forduljon orvoshoz.

Miért okoz függőséget a kokain?

A kokain az agy kommunikációs pályáira hat, és megzavarja bizonyos neurotranszmitterek, például a dopamin jellegzetes mechanizmusát. Ez viszont azt eredményezheti, hogy valaki a szokásosnál euforikusabbnak érzi magát.

Melyek a kokain rövid távú hatásai?

Amikor az embereket valami olyan dolog éri, ami boldoggá teszi őket, például egy ízletes étel, szexuális élmény vagy más pozitív inger, az agy az öröm jelzésére a kémiai hírvivő vagy neurotranszmitter, a dopamin szabadul fel. A dopamin ezután visszakerül a neuronba, arra ösztönözve az embereket, hogy megismételjék azt a viselkedést vagy eseményt, amely ezt a boldogsághullámot okozta, és megerősítve az agyukban lévő természetes jutalmazási útvonalakat. Az olyan kábítószerek, mint a kokain, megkerülik és megzavarják ezt a folyamatot azáltal, hogy blokkolják a dopamin visszaszívódását. Ez a neurotranszmitter áradását hozza létre az agyban, ami a kokaint használók által érzett intenzív “mámort” hozza létre.

Amint a kokain elhagyja a véráramot, szélsőséges mélypontok tapasztalhatók egyfajta “összeomlásként”. Az étvágyszint megnövekedhet, és fáradtság jelentkezhet, ami megerősíti a késztetést, hogy még több drogot vegyünk be.

A kokain hosszú távú hatásai

A kokain ismételt használata valójában azt okozhatja, hogy az agy már nem termel annyi dopamint magától, mivel hozzászokott a kokain beavatkozása által kezdeményezett magasabb szintekhez.

Elképzelhető, hogy ekkor kialakul a kokainfüggőség, aminek következtében a drog rendszeres használója a drog nélkül depressziósnak, ingerlékenynek és szorongónak érzi magát, ráadásul a drog utáni sóvárgás is jelentkezik. Az emberek ezután továbbra is visszaélhetnek a kokainnal, hogy önszabályozzák örömüket és boldogságukat, és elkerüljék az elvonási tüneteket. Ez önmagában megváltoztatja az agy motivációs és jutalmazási áramköreit. A kokainfüggők úgy érezhetik, hogy szükségük van a drogra ahhoz, hogy újra normálisnak érezzék magukat.

A visszaéléstől a függőségig

Az, hogy egyes emberek miért válnak nagyobb valószínűséggel kokainfüggővé, mint mások, különböző tényezőkre vezethető vissza, többek között:

    • Kor az első használatnál
    • A bevitel módja
    • A dózisonként bevitt drog mennyisége
    • A kokainnal való visszaélés időtartama
    • Genetika és személyes fiziológia
    • Egészségügyi és mentális egészségügyi kórtörténet
    • több kábítószer vagy szer használata
    • környezeti körülmények

Az általánosan elfogadott, hogy minél fiatalabbak az emberek, amikor elkezdik a kábítószerrel vagy alkohollal való visszaélést, annál valószínűbb, hogy életük későbbi szakaszában függőségben szenvednek. A 2011-ben 18-30 éves korú, kábítószerrel való visszaélés miatt kezelésre felvett amerikaiak csaknem háromnegyede 17 éves kora előtt kezdett visszaélni a szerekkel, és több mint 10 százalékuk 11 éves kora előtt.10 Ennek részben az lehet az oka, hogy a fiatalok agya még fejlődésben van, és az agynak az impulzuskontrollban részt vevő részei csak felnőttkorban alakulnak ki teljesen. Ha a kábítószereket azelőtt vezetik be, hogy az agy normálisan kialakulna, károsodások keletkezhetnek, ami valószínűbbé teszi a kábítószerfüggőség kialakulását. a gyermekkori traumák és a serdülőkori nagyfokú stressz növelheti annak valószínűségét, hogy valaki a kábítószerekhez fordul a lehetséges megkönnyebbülés érdekében. Az alapvető orvosi vagy mentális problémák öngyógyítása szintén vezethet kábítószerrel való visszaéléshez és függőséghez, mivel a National Alliance on Mental Illness (NAMI) becslése szerint a kábítószerrel visszaélők több mint 50 százaléka egyidejűleg mentális betegségben is szenved.

A visszaélés módszerei befolyásolják a függőség kialakulását

A kokain visszaélésének módja is befolyásolhatja a függőség kialakulását.

A kokain gyors hatású drog, és a különböző bevételi módszerek szerepet játszanak abban, hogy a drog milyen gyorsan szívódik fel, majd ürül ki a szervezetből. A gyorsabb felszívódás nagyobb, de rövidebb ideig tartó “mámorhoz” vezethet.

A crack elszívásával a drog gyorsan átjut a vér és az agy közötti gáton, ami intenzív, de rövid ideig tartó mámort okoz. Aki cracket szív, az előfordulhat, hogy binge-módszerben használja, több adagot szív el gyorsan egymás után, hogy meghosszabbítsa a mámort.

Minél gyakrabban él vissza a kokainnal, annál nagyobb hatással van az agyra, ami toleranciát eredményezhet a drog bizonyos szintjeivel szemben. Miután az agy toleránssá válik a rendszeres kokainadagokkal szemben, előfordulhat, hogy a használónak növelnie kell az adagot ahhoz, hogy továbbra is ugyanazokat az érzéseket tapasztalja. Az adagolás növelése növeli a kokainfüggőség kialakulásának esélyét is.

A Substance Abuse Treatment, Prevention and Policy című szaklapban megjelent, 2007-ben kezelés alatt álló kokainfüggőkről készült tanulmány szerint közel 78 százalékuk polidrog-függő volt, ami azt jelenti, hogy a kokain mellett más drogokkal is visszaéltek.11

Az egynél több kábítószer egyidejű használata nagymértékben megnöveli az összes lehetséges kockázatot és mellékhatást az egyes szerekkel visszaélve.

A kábítószerek egyik leggyakoribb kombinációja a kokain és a heroin keveréke, amelyet fecskendőn keresztül fecskendeznek a felhasználóba, és gyakran “speedball”-nak neveznek. A heroin depresszáns, a kokain pedig stimuláns. A felhasználók az egyes drogok negatív hatásait ki akarják egyenlíteni, miközben a pozitív hatásokat kiemelik, és így növelik a “mámort”. A kokain azonban gyorsabban elmúlik, mint a heroin, ezért a felhasználók megpróbálhatnak több kokaint bevinni, hogy ezt ellensúlyozzák, és véletlenül túladagolják magukat.

A kokain által okozott negatív egészségügyi hatások egy része a használat abbahagyása után visszafordítható.

Az egyén hatékony felépüléséhez a kokainfüggőségből és a kábítószerrel kapcsolatos további kockázatok elkerülése érdekében hatékony kábítószer-kezelési programra van szükség.

Források

  1. World Drug Report 2014. (2014). Az illegális kábítószerpiac legújabb statisztikái és trendelemzése.
  2. United States Drug Enforcement Administration. (2020). Drug Scheduling.
  3. U.S. Department of Health and Human Services. (2011). A kábítószerrel való visszaélésre figyelmeztető hálózat, 2011: A kábítószerrel kapcsolatos sürgősségi osztályos látogatások országos becslései.
  4. Substance Abuse and Mental Health Services Administration. 2013. A kábítószer-fogyasztásról és egészségről szóló 2013. évi nemzeti felmérés eredményei: Az országos eredmények összefoglalása.
  5. National Institute on Drug Abuse. (2020). Túladagolási halálozási arányok.
  6. United Nations Office on Drugs and Crime. (2012). Kábítószerügyi világjelentés 2012.
  7. Addikciótudomány és klinikai gyakorlat. (2005). Hangulatzavarok és kábítószer-használati zavarok: Egy komplex komorbiditás.
  8. Journal of Addictions Nursing. (2006). A kokainfüggőség orvosi szövődményei: Clinical Implications for Nursing Practice.
  9. Molekuláris pszichiátria. (2013). Kokainfüggőség: az agy öregedésének gyorsított útja?
  10. Substance Abuse and Mental Health Services Administration. (2014). A TEDS-jelentés.
  11. European Journal of Epidemiology. (2007). Mono- versus polidrogfogyasztási minták a közfinanszírozott ügyfelek körében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.