Vörös bársonyhangya vagy “tehéngyilkos”, Dasymutilla occidentalis (Linnaeus) (Hymenoptera: Mutillidae).Fotó: Drees.
Common Name:
Tudományos név: Dasymutilla occidentalis (Linnaeus)
Sorrend: Hymenoptera
Lépték leírása: Ezek a rovarok darazsak, nem hangyák. A nőstények szárnyatlanok és sűrű szőrzettel borítottak, felületesen hasonlítanak a hangyákra. A vörös bársonydarázs a legnagyobb bársonydarázsfaj, hossza eléri a 3/4 hüvelyket. Összességében fekete, a mellkasán és a hasán sűrű narancsvörös szőrzetfoltokkal. A hímek hasonlóak, de szárnyuk van, és nem tudnak csípni.
A bársonyhangyák több más faja is gyakori Texasban, köztük a szürke bársonyhangya vagy a gyűszűvirágú bársonyhangya, a Dasymutilla beutenmulleri és a D. fulvohirta. A legtöbbjük magányos élősködője az éretlen darazsaknak (Vespidae és Sphecidae), a magányos méheknek és néhány más rovarnak, például bogaraknak és legyeknek. A szárnyas hímek összetéveszthetők más Hymenopterákkal. A Tiphiid darázs, Myzinum sp. (Hymenoptera: Tiphiidae) felnőtt példányai fekete és sárga színűek, 3/4 hüvelyk hosszúak. Nagy számban fordulhatnak elő, néha a tájképi növények virágain. A lárvák a fehér lárvák (Coleoptera: Scarabeidae) parazitái.
Életciklus: A nőstények a földön fészkelő méhek éretlen stádiumait keresik fel, a fészekkamrákig ásnak, és a gubón lyukat rágnak. A gazdalárvára lerakja és petéjét, amelyből hamarosan fehér, lábatlan lárva kikel. Az éretlen bársonytetű felfalja a gazdalárvát, több lárvastádiumon keresztül fejlődik, mielőtt bábot képezne.
A Tiphiid, Myzinum sp. (Hymenoptera: Tiphiidae) hím, fehér lárvákon élősködik; (Coleoptera: Scarabiidae). Fotó: Drees.
Habitat, táplálékforrás(ok), kártétel: A szájszervek rágásra szolgálnak. Magányos nőstények a talajon kúszva találhatók, különösen nyílt homokos területeken. A kifejlett egyedek a meleg nyári hónapokban a leggyakoribbak. A lárvák a fejlődő poszméhek magányos, külső élősködői.
Kártevő státusz: A “tehéngyilkos” köznapi elnevezés vélhetően azt a fájdalmas csípést írja le, amelyet ezek a rovarok embereknek és állatoknak okozhatnak, bár kétséges, hogy sok tehenet valóban megcsípnek.
További információkért forduljon a helyi texasi A&M AgriLife Extension Service ügynökéhez, vagy keressen más állami tanácsadó irodákat.
Irodalom: Borror et al. 1989; Brook et al. 1982. James & Harwood 1969; Swan & Papp 1972.