Raymond Hood

Hood a Rhode Island-i Pawtucketben született, és a Brown Egyetemre járt, mielőtt beiratkozott az MIT-re, ahol Constant-Désiré Despradelle mellett tanult. Hood kitűnt az MIT-n aprólékosan megrajzolt építészeti rajzok készítésében, és a diploma megszerzése után Hood rajzolóként dolgozott a Cram, Goodhue and Ferguson építészirodánál Bostonban, valamint Palmer & Hornbostelnek.

1911-ben felvették az École des Beaux-Arts-ra, és diplomát szerzett. Az École-ban a Pawtucket-i városháza volt a záróprojektje, amely soha nem épült meg. 1916-ban Hood egy ambiciózus tervet tervezett Providence belvárosára, amelyet a Providence Journalban publikáltak; ez szintén nem épült meg.

1922-ben John Mead Howells New York-i építész, aki az École des Beaux-Arts-on találkozott vele, felkérte Hoodot, hogy legyen a partnere a Chicago Tribune építési pályázatán, amelyre Howells is meghívást kapott. A Howells és Hood által benyújtott terv megnyerte a versenyt, és a 41 éves Hoodot New York egyik legjobb építészeként emlegették.

Hood nem tartotta magát művésznek, hanem “menedéket gyártónak” tekintette magát, és így írt:

Teljesen túl sokat beszéltek az építész, a festő és a szobrász együttműködéséről; manapság a munkatársak az építészek, a mérnökök és a vízvezeték-szerelők. … Az épületeket bizonyos célokra építik, és a mai épületek a bennük tartózkodó ember szempontjából praktikusabbak, mint a régebbi épületek. … Sokkal inkább az erőfeszítést és a kényelmet vesszük figyelembe, mint a megjelenést vagy a hatást.”

Hood tervezési elmélete a Bauhauséhoz igazodott abban, hogy a hasznosságot szépségként értékelte:

A szépség a hasznosság, olyan módon kifejlesztve, amelyhez a szem a szokás által hozzászokott, amennyiben ez a kifejlesztés nem von le a hasznosság minőségéből.

A hasznosság eme paenje ellenére Hood terveiben olyan nem haszonelvű szempontok is megjelentek, mint a tetőkertek, a polikrómia és az art deco díszítés. Bármennyire is ragaszkodik Hood ahhoz, hogy terveit nagyrészt a területrendezési törvények gyakorlatiassága és a gazdasági korlátok határozták meg, minden egyes jelentős épülete eléggé különbözött ahhoz, hogy azt sugallja, hogy Hood tervezőművészete jelentős tényező volt a végeredményben.

Amíg Hood az École des Beaux-Arts hallgatója volt, találkozott John Mead Howellsszel, akivel később társult. Hood gyakran alkalmazta Rene Paul Chambellan építészszobrászt mind az épületeinek építészeti szobrai, mind a projektjei plasztilinmodelljeinek elkészítéséhez. Úgy tartják, hogy Hood alkotta meg az “Éjszakai építészet” kifejezést egy 1930-as, a General Electric által kiadott brosúrában.

Hood 53 évesen halt meg, és a New York-i Sleepy Hollow temetőben, Sleepy Hollowban temették el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.