LUT: Anatómia

– Anatómiailag, az alsó húgyutak = húgyhólyag és húgycső, valamint a hátsó húgyvezeték. A férfi húgycső kismedencei és péniszkomponensekből áll.
– Az alsó húgyutak funkcionális összetevőit az innerváció határozza meg:
detrusor izom, amely kilöki a vizeletet, a húgyhólyag csúcsának és testének sima izomköpenye;
simaizom záróizom (belső húgycső záróizom) a hólyagnyak & koponya húgycső izomköpenye;
simaizom záróizom (külső húgycső záróizom) az urethralis izom, amely körülveszi a caudalis húgycsövet.

– A húgyhólyagnak három régiója van:
apex = a koponya vak vége;
nyak = tölcsér alakú régió a húgyvezeték nyílása és a húgycső között; és
test = a nyak és a csúcs között elhelyezkedő régió.

– Mindegyik ureter a hólyagnyak cranialis szélén nyíló résen keresztül ürül a húgyhólyagba. A terminális ureter ferdén halad át a húgyhólyag falán. Az intravesicalis nyomás emelkedésével a húgyhólyagfal feszültsége úgy hat, hogy lezárja az intramuralis uretert és kizárja a vizelet visszaáramlását. (Az ureter simaizomzatának elegendő perisztaltikus erőt kell kifejtenie ahhoz, hogy a vizeletbólus kinyissa a terminális urétert).
– A hólyagtrigon a hólyagnyak dorzális falán belül a sima nyálkahártya háromszög alakú területeként látható. A trigonus a húgyvezetékeket a hólyagnyakhoz és a húgycsőhöz rögzíti. A trigon cranialis határát az egyes ureterekből származó, a középvonalat keresztező hosszanti izomrostok alkotják. Az oldalsó határokat és a csúcsot a húgyvezeték hosszanti izomrostjai alkotják, amely caudalisan a húgycsőgerincben folytatódik.
– A húgyhólyagot és a húgyvezetéket átmeneti hám béleli. Az urothelium bakteriosztatikus a glikozaminoglikán szekréció révén, amely károsítja a baktériumok tapadását a hámhoz. Hólyaghurut során az urothelium által felszabaduló molekulák befolyásolják az afferens idegvégződéseket, hólyagfájdalmat és hiperaktivitást okozva.
– A húgyhólyag csúcsának és testének simaizomhártyája alkotja a detrusorizmot. Izomrostjai inkább változóan szerveződnek, mintsem egységes rétegekbe rendeződnek. Ahogy a hólyag kitágul, az izomhártya vékonyabbá válik, és az egyes izomrostok egymáshoz képest eltolódnak. (Megjegyzés: A “detrusor” kifejezés a latin “lenyomni” jelentésű szóból származik, ami az embereknél a vizelet kiürítését szolgálja.)
– A detrusorral ellentétben a hólyagnyaknak záróizom funkciója van. A hólyagnyak szubmucosája viszonylag gazdag rugalmas rostokban. A nyak izomfaszikulái túlnyomórészt körkörösek (a húgycsőbe folytatódnak). A detrusor ferde izomfaszikulái a hólyagnyakra futnak, hogy azt felhúzzák.
– Vérellátás: A belső csípőartéria látja el az alsó húgyutakat. Az arteria umbilicalis látja el a hólyagcsúcsot a cranialis vesicalis artériákkal. Az arteria pudendalis interna, amely a vestibulumban/penisben végződik, egy hüvelyi/prosztatikus artériát ad le, amely a hólyagot (caudalis vesicalis artériák) és a húgycsövet látja el.

– A női húgycső anatómiailag hasonló a kutyáknál és a macskáknál. A női húgycső a hólyagnyaknál lévő belső húgycsőnyílástól a külső húgycsőnyílásig tart, amely a koponyacsarnok alján egy húgycsőgumóban (kutya) vagy barázdaként (macska) nyílik.
– A húgycső lumenét átmeneti hám (2-3 sejt vastagságú) szegélyezi. A húgycsőhám a húgycső közepén fokozatosan rétegzett kuboidális, a végződésben pedig rétegzett laphámdá válik. A húgycső szubmucosa több elasztikus rostot tartalmaz, mint a húgyhólyag, és caudalisan bőségesebb a stratum spongiosum (vénás szinuszok). A húgycsőgerinc egy dorsalis submucosa gerinc, amely a húgycsőből származó hosszanti izomfaszikulákat tartalmaz.
– A húgycső izomköpenye a húgycső cranialis kétharmadában körkörös sima izom, caudalis harmadában pedig harántcsíkolt izom. Az izomtípusok átfedik egymást a kutya középső húgycsövében és a macskában tovább caudalisan. A húgyhólyag nyakával együtt a húgycső simaizomzata alkotja a belső húgycső záróizmot.
– A csíkozott urethralis izom (külső húgycső záróizom) teljes egészében helyettesíti a simaizmot a húgycső disztális harmadában. A harántcsíkolt izom körülveszi a húgycsövet, és tovább kaudálisan a húgycsövet és a hüvelyt együttesen veszi körül.

– A hím macska medencei húgycsövének közepén egy kis prosztata helyezkedik el. A prosztata teste a kismedencei húgycső preprosztatikus, prosztatikus és posztprosztatikus részekre való felosztásának mérföldköve.
– A preprosztatikus húgycső a hólyagnyaktól a prosztatamirigyig terjed, és hasonlít a női húgycső koponyai feléhez. A simaizomzat körkörös, akárcsak a hólyagnyak. A trigonusból kiinduló hosszanti fasciculák dorsalisan egy húgycsőgerincben jelennek meg.
– A prosztata húgycsöve ventrálisan helyezkedik el a prosztata testétől. A submucosa rugalmas rostokban gazdag, de simaizomzatban általában hiányos. A colliculus seminalison, a megvastagodott submucosa dorzális régióján, az egyes ductus deferensek kétoldali nyílása és számos prosztatacsatorna látható.
– A macska prosztata két lebenyes és dorsalisan helyezkedik el a húgycsövön. Mindkét lebeny trabeculákkal tagolt lebenyekből áll. A simaizomzat jelen van a trabeculákon belül és vékony bevonatként a prosztata felszínén, de a simaizomzat nem veszi körül a submucosát és a prosztata húgycső lumenét. A prosztata utáni harántcsíkolt izomrostok a prosztata húgycsőjének ventrális felszínét borítják.
– A posztprosztatikus húgycső a prosztata testétől a pénisz gyökeréig fut, ahol a macskában páros bulbouretrális mirigyek találhatók. A posztprosztatikus submucosa gazdag stratum spongiosummal és szétszórt mirigyszövetekkel rendelkezik. A harántcsíkolt urethralis izom vastag izomköpenyt alkot, amely körülveszi a húgycső szubmukózát, és teljesen helyettesíti a simaizmot. (A csíkos fasciculák bulboglandularis izomként borítják az egyes bulbourethralis mirigyeket).

– A kan kutya kismedencei húgycsövének két szakasza van: prosztata és posztprosztata. A prosztata húgycsövet teljesen körülöleli a nagy, kétkaréjos prosztata mirigy. A prosztatán belül a húgycső lumen megnagyobbodottnak tűnik, és egy kiemelkedő colliculus seminalis foglalja el a dorsalis submucosát.
– A prosztata húgycsőjének submucosája rugalmas rostokban gazdag, de nincs körülötte simaizomzat (kivéve a prosztata húgycsőjének cranialis szélénél egy rövid szakaszon). A simaizomzat elsősorban a prosztata lebenyeit felosztó trabeculákhoz kapcsolódik; a prosztata külső tokján ritkás. A prosztata húgycsövében a simaizomzat a prosztata lebenyeinek összehúzódását szolgálja, nem pedig a húgycső záróizom szerepét. A simaizom-szfinkter kan kutyákban főként a hólyagnyakra korlátozódik.
– A kutyák posztprosztatikus húgycsövében vastag, harántcsíkolt urethralis izomréteg található, amely átfedésben van a prosztata caudalis felszínével. A posztprosztatikus húgycsőben nincs jelentős simaizomzat. A submucosán belül a szétszórt prosztata mirigy szigetei nyilvánvalóak, és gazdag stratum spongiosum veszi körül a húgycső lumenét.

Közelebbről