A kognitív viselkedésterápia (CBT) a viselkedéses kezelés rövid távú formája. Segít az embereknek a problémamegoldásban. A CBT feltárja a hiedelmek, gondolatok és érzések, valamint az ezeket követő viselkedések közötti kapcsolatot is. A CBT révén az emberek megtanulják, hogy a felfogásuk közvetlenül befolyásolja, hogyan reagálnak bizonyos helyzetekre. Más szóval, a személy gondolkodási folyamata tájékoztatja viselkedését és cselekedeteit.
A kognitív viselkedésterápia nem egy különálló kezelési technika. Ehelyett egy általános kifejezés, amely terápiák egy csoportjára utal. Ezek a terápiák bizonyos hasonlóságokat mutatnak a terápiás módszertanban. A csoportba tartozik a racionális érzelmi viselkedésterápia, a kognitív terápia és a dialektikus viselkedésterápia.
- Hogyan működik a kognitív viselkedésterápia
- CBT technikák
- Mental Health Conditions Treated with CBT
- History of Cognitive Behavioral Therapy
- Concerns and Limitations. A kognitív viselkedésterápia
Hogyan működik a kognitív viselkedésterápia
A kognitív viselkedésterápia azon a meggyőződésen alapul, hogy az, ahogyan egy személy az eseményeket érzékeli, meghatározza, hogyan fog cselekedni. Nem maguk az események határozzák meg a személy cselekedeteit vagy érzéseit. Például egy szorongó személy azt hiheti, hogy “ma minden rosszul fog alakulni”. Ezek a negatív gondolatok befolyásolhatják a fókuszukat. Ilyenkor előfordulhat, hogy csak a negatív dolgokat érzékelik, amelyek megtörténnek. Eközben blokkolhatják vagy elkerülhetik azokat a gondolatokat vagy cselekedeteket, amelyek megcáfolhatják a negatív hiedelemrendszert. Ezt követően, amikor úgy tűnik, hogy semmi sem megy jól a nap folyamán, az illető még szorongóbbnak érezheti magát, mint korábban. A negatív hiedelemrendszer megerősödhet. A személyt az a veszély fenyegeti, hogy a szorongás ördögi, folyamatos körforgásába kerül.
Terapeutát keresni
A kognitív viselkedésterapeuták úgy vélik, hogy a gondolatainkat át tudjuk alakítani. Úgy gondolják, hogy ez közvetlenül befolyásolja érzelmeinket és viselkedésünket. A kiigazítási folyamatot kognitív átstrukturálásnak nevezik. Aaron T. Beck az a pszichiáter, akit széles körben a kognitív terápia atyjának tartanak. Úgy vélte, hogy az ember gondolkodási mintája már gyermekkorában kialakulhat. Megállapította, hogy bizonyos kognitív hibák depresszív vagy diszfunkcionális feltételezésekhez vezethetnek.
A gyakori kognitív hibák és a hozzájuk kapcsolódó diszfunkcionális feltételezések közé tartoznak:
- Önreferenciák: “Az emberek mindig rám irányítják a figyelmet, különösen, ha kudarcot vallok.”
- Szelektív absztrakció: “Csak az én kudarcaim számítanak. Engem a kudarcaim alapján mérnek.”
- Túlzott általánosítás: “Ha valami igaz egy környezetben, akkor az minden környezetben igaz.”
- Túlzott felelősségvállalás: “Minden kudarcért és minden rossz dologért, ami történik, én vagyok a felelős.”
- Dichotómikus gondolkodás: A világ szélsőségekben való szemlélése, fekete vagy fehér, a kettő között nincs semmi.”
A kognitív viselkedési folyamat egy oktatási modellen alapul. A terápiában részt vevő embereknek segítenek a negatív reakciók elsajátításában és újak megtanulásában. Ezek a kihívást jelentő helyzetekre adott pozitív reakciók. A CBT segít a nyomasztó problémákat kis, kezelhető részekre bontani. A terapeuták segítenek az embereknek rövid távú célokat kitűzni és elérni. Ezután a terapeuta fokozatosan beállítja, hogyan gondolkodik, érez és reagál a kezelt személy a nehéz helyzetekben. Az attitűdök és viselkedésmódok megváltoztatása segíthet az embereknek abban, hogy megtanuljanak bizonyos problémákat produktív módon kezelni.
CBT technikák
A kognitív viselkedésterápia többről szól, mint arról, hogy ülünk és beszélünk arról, ami eszünkbe jut. Ez a strukturált megközelítés a terapeutát és a kezelt személyt az egyes ülések céljaira összpontosítja. Ez biztosítja, hogy a terápiában eltöltött idő produktív legyen. A terápiában részt vevő személy profitál az együttműködő kapcsolatból. Az ítélkezéstől való félelem nélkül tárhatja fel személyes problémáit. A terapeuta segít nekik megérteni az adott problémákat. Azonban nem mondja meg a terápiában lévő személynek, hogy milyen döntéseket kell hoznia.
A CBT technikái számos különböző terápiás eszközt tartalmaznak. Ezek az eszközök segítenek a terápiában részt vevő embereknek értékelni érzelmi mintáikat és állapotukat. A CBT-terapeuták olyan gyakori technikákat alkalmazhatnak, mint:
- Journalizálás
- Hiedelmek megkérdőjelezése
- Mindfulness
- Relaxáció
- Szociális, fizikai és gondolkodási gyakorlatok. Ezek segíthetnek valakinek tudatosítani érzelmi és viselkedési mintáit.
A házi feladatokat a kezelt személy tölti ki. Ez tartalmazhat gyakorlati gyakorlatokat, olvasási vagy írási feladatokat. Ez segít megerősíteni a terápiát. A házi feladatot a terápiára tervezett időn kívül végzik. A házi feladat sok CBT kezelési tervnek alapvető fontosságú eleme. Kihívja a személyt, hogy folytassa a saját munkáját, még a terápia befejezése után is.
A legtöbb kognitív viselkedésterápiában részesülő személy átlagosan 16 ülésen át vesz részt. Ezek mindegyike körülbelül egy órát tart. A kezelésben részt vevő emberek új megküzdési készségeket tanulnak meg problémáik kezelésére. Pozitívabb hiedelmeket és viselkedésmódokat alakítanak ki. Néhányan még a régóta fennálló életproblémákat is megoldják.
CBT-vel kezelt mentális egészségi állapotok
Egyes tényezők miatt az emberek nagyobb valószínűséggel részesülnek a CBT előnyeiből. Az egyértelműen meghatározott viselkedési és érzelmi problémákkal rendelkező emberek hasznosnak találhatják a CBT-t. Az életminőségüket befolyásoló specifikus problémákkal küzdők szintén profitálhatnak a kognitív viselkedésterápiából. Ilyen feltételek mellett a terapeuta és a kezelt személy tudja, hogy melyik problémát kell megcélozni. Ezáltal a CBT problémamegoldó és célorientált megközelítése jól alkalmazható. A CBT-t számos állapot hatékony kezelésére használják, többek között:
- depresszió
- szorongás
- hangulati problémák
- poszttraumás stressz
- rögeszmék és kényszerek
- krónikus fáradtság szindróma (CFS)
- irritábilis bél szindróma (IBS)
- szubsztancia. függőség
- Fóbiák
- Elégzészavarok
- Tartós fájdalom
- Rendszertelen alvás
- Szexuális problémák
- Gyűlöletkezelési problémák
A CBT-t számos mentális egészségügyi probléma kezelésére használják. De mint minden terápia esetében, az előnyök akkor a legnagyobbak, ha az emberek teljes mértékben elkötelezik magukat a folyamat mellett.
A kognitív viselkedésterápia története
Albert Ellis, PhD először 1957-ben az Amerikai Pszichológiai Társaság kongresszusán mutatta be a terápia racionális megközelítését. Előbb a pszichoanalitikus kezelés különböző formáit tanulta és gyakorolta. Ellis azonban elégedetlen lett a klasszikus analízis hatékonyságának és eredményességének hiányával. Ellis egyetértett Freuddal abban, hogy az irracionális erők jelentős hatással lehetnek a gondolatokra és a viselkedésre. De arra a meggyőződésre jutott, hogy ezek az erők nem a korai gyermekkorban kialakult tudattalan konfliktusokból fakadnak. Ellis túl sok olyan embert látott a terápiában, akik megértették a gyermekkori élményeiket és a tudattalan folyamatokat. De ők továbbra is zaklatott állapotban maradtak. Ezt szem előtt tartva Ellis úgy döntött, hogy megkérdőjelezi a látszólag irracionális gondolatokkal rendelkező emberek hitrendszerét. Arra bátorította a terápiában részt vevő embereket, hogy aktívan dolgozzanak e hiedelmek ellen.
Ezzel nagyjából egy időben Aaron Beck is kidolgozta saját terápiás megközelítését. Ellishez hasonlóan Beck is a pszichoanalitikus megközelítés tanítványa volt. Az álmokkal és az eszmei anyaggal kapcsolatos munkájának bizonyítékai azonban elvezették Becket a pszichoanalízistől. Kognitív elméletet fogalmazott meg. Beck felfedezte, hogy a terápiában az embereket ki tudja képezni arra, hogy elemezzék és teszteljék maladaptív kognícióikat. Megtanulta, hogy ezzel javíthatják attitűdjeiket és érzelmeiket. A kognitív terápia világszerte figyelmet keltett. Kiterjedt kutatási erőfeszítéseket indított el. A megközelítés különböző viselkedési elemeket tartalmaz. Ennek köszönhetően széles körben kognitív viselkedésterápia néven ismert.
Ellis és Beck mellett mások is hozzájárultak a CBT fejlődéséhez és globális elismeréséhez. Néhány ilyen közreműködő Maxie Maultsby, Michael Mahoney, Donald Meichenbaum, David Burns, Marsha Linehan és Arthur Freeman.
Ki nyújt kognitív viselkedésterápiát?
Mentális egészségügyi szakemberek egyre növekvő száma alkalmazza a kognitív viselkedésterápiát. Gyakran ez teszi ki rendszeres foglalkozásaik nagy részét. Más terapeuták beépítik a CBT technikákat a praxisukba. Lehet, hogy más megközelítésekkel együtt alkalmazzák.
Változatos képzési és minősítési programok léteznek azon terapeuták számára, akik tovább szeretnék képezni magukat a CBT-ben. A National Association of Cognitive-Behavioral Therapists (NACBT) az egyik legismertebb CBT szervezet. Négy minősítést biztosít a képzett kognitív viselkedésterapeuták számára, amelyeket megszerezhetnek, többek között:
- Diplomata a kognitív viselkedésterápiában
- Certified Cognitive-Behavioral Therapist
- Certified Cognitive-Behavioral Therapist
- Certified Cognitive-Behavioral Group Therapist
- Certified Cognitive-Behavioral Group Facilitator
A NACBT által kiadott legmagasabb minősítés a Diplomate in Cognitive-Behavioral Therapy. Az Academy of Cognitive Therapy (ACT) egy másik jól ismert szervezet, amely képzést és minősítést kínál a kognitív terápia területén. Az ACT és a NACBT minősítések a CBT iránti magasabb szintű elkötelezettséget és speciális képzést bizonyíthatják. A CBT gyakorlásához azonban nem szükséges tanúsítvány ahhoz, hogy egy terapeuta a CBT-t gyakorolja.
A kognitív viselkedésterápia aggályai és korlátai
A CBT nem jelent gyors megoldást a viselkedési és mentális egészségügyi problémákra. A terapeutáknak jelentős szakértelmet kell bizonyítaniuk a megközelítésben. A terápiában részt vevő emberek akkor profitálnak a legtöbbet, ha teljes mértékben együttműködnek a kezelési programmal. Előfordulhat, hogy bizonyos összetett mentális egészségügyi szükségletekkel rendelkező emberek nem tudnak azonnal hasznot húzni a kognitív viselkedésterápiából. Ide tartozhatnak a súlyos traumából eredő problémákkal küzdő emberek. Bizonyos esetekben az érzelmi problémákat kell kezelni, mielőtt a kognitív munka elkezdődhet.
Egyes embereknél a boldogtalanság homályos érzései vannak, egyértelműen meghatározott tünetek nélkül. Náluk is korlátozott sikerrel járhat a kognitív viselkedésterápia. A hosszú távú egészségügyi problémákkal, például irritábilis bél szindrómával vagy krónikus fáradtság szindrómával küzdő emberek használhatják a CBT-t, hogy jobban megbirkózzanak az állapotukkal. Ezeknek az állapotoknak a fizikai tünetei azonban nem gyógyíthatók CBT-vel.
Végezetül, a CBT segíthet az embereknek pozitívabb gondolkodási mintákat és viselkedésmódokat kialakítani. De a terápia hagyományosabb megközelítése nélkül nem biztos, hogy mélyebb betekintést nyernek viselkedésük pszichológiai és érzelmi okaiba.
Hivatkozások: ” >
- Liebert, R. M. & Spiegler, M. D. (1998). Személyiség: Stratégiák és problémák (8. kiadás). Pacific Grove, Kalifornia: Brooks/Cole.
- National Association of Cognitive-Behavoral Therapists. (2014). CBT minősítések. Letöltve: http://www.nacbt.org/certifications.aspx
- Nemzeti Egészségügyi Szolgálat. (2014). Kognitív viselkedésterápia. Retrieved from http://www.nhs.uk/conditions/Cognitive-behavioural-therapy/Pages/Introduction.aspx
- Prochaska, J. O. & Norcross, J. C. (2003). A pszichoterápia rendszerei: A transtheoretical analysis (5. kiadás). Pacific Grove, Kalifornia: Brooks/Cole.
- Royal College of Psychiatrists. (2013). Kognitív viselkedésterápia. Visszakeresve: http://www.rcpsych.ac.uk/mentalhealthinformation/therapies/cognitivebehaviouraltherapy.aspx