Idegrendszer:

Az idegrendszer az idegek és a neuronoknak nevezett speciális sejtek összetett gyűjteménye, amelyek jeleket továbbítanak a test különböző részei között. Lényegében ez a test elektromos vezetéke.

Szerkezetileg az idegrendszernek két összetevője van: a központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer. A National Institutes of Health szerint a központi idegrendszert az agy, a gerincvelő és az idegek alkotják. A perifériás idegrendszer érzékelő neuronokból, ganglionokból (idegsejtek csoportjaiból) és idegekből áll, amelyek egymással és a központi idegrendszerrel állnak kapcsolatban.

Funkcionálisan az idegrendszernek két fő alrendszere van: a szomatikus, vagyis akaratlagos összetevő; és a vegetatív, vagyis akaratlan összetevő. A vegetatív idegrendszer szabályozza a test bizonyos folyamatait, például a vérnyomást és a légzés ütemét, amelyek tudatos erőfeszítés nélkül működnek a Merck kézikönyvek szerint. A szomatikus rendszer az agyat és a gerincvelőt az izmokkal és a bőrben lévő érzékszervi receptorokkal összekötő idegekből áll.

Az idegrendszer leírása

Az idegek hengeres rostkötegek, amelyek az agyból és a központi agyvelőből indulnak, és a test minden más részébe elágaznak, a University of Michigan Medical School szerint.

A neuronok az axonoknak nevezett vékony rostokon keresztül jeleket küldenek más sejtekhez, amelyek hatására a neurotranszmitterek néven ismert vegyi anyagok szabadulnak fel a szinapszisoknak nevezett csomópontokban – jegyezte meg az NIH. Az átlagos emberi agyban több mint 100 trillió idegi kapcsolat van, bár ezek száma és elhelyezkedése változhat. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban 2018 januárjában megjelent új tanulmány például azt találta, hogy a 160 vizsgált résztvevő közül a rendkívül kreatív emberek agyában több kapcsolat van az agy három konkrét régiója között, mint a kevésbé kreatív gondolkodókéban.

“Van ez a három különböző rendszer, amelyek mind az agy különböző részein helyezkednek el, de mind egyszerre vannak együtt aktiválva” – mondta a tanulmány vezető szerzője Roger Beaty, a Harvard Egyetem kognitív idegtudományt tanulmányozó posztdoktori munkatársa. “Azok az emberek, akik jobban tudják őket együtt aktiválni, kreatívabb válaszokat adnak.”

A szinapszis parancsot ad a sejtnek, és az egész kommunikációs folyamat általában csak a milliszekundum töredékét veszi igénybe. A Discover magazin szerint a jelek egy alfa-motoros neuronon keresztül a gerincvelőben 268 mérföld/órával (431 km/h) haladnak; ez a leggyorsabb jelátvitel az emberi testben.

A szenzoros neuronok olyan fizikai ingerekre reagálnak, mint a fény, a hang és az érintés, és visszajelzést küldenek a központi idegrendszerbe a testet körülvevő környezetről – írja az Amerikai Pszichológiai Társaság. A központi idegrendszerben vagy a perifériás ganglionokban található motoros neuronok jeleket továbbítanak az izmok vagy mirigyek aktiválására.

A glia sejtek, amelyek a görög “ragasztó” szóból származnak, az Oregon Institute of Health and Science University szerint olyan speciális sejtek, amelyek támogatják, védik vagy táplálják az idegsejteket.

Az agy kapcsolatai és gondolkodási képessége az evolúció évezredei alatt fejlődött ki. Egy vírus például a négylábú állatok genomjához kötötte genetikai kódját, és ez a kód ma is megtalálható az emberek agyában – olvasható a Cell című folyóirat 2018. januári számában megjelent két tanulmányban. Ez a kód csomagolja a genetikai információt, és az idegsejtekből más, közeli idegsejtekhez küldi, ami nagyon fontos folyamat az agyban.

Az idegrendszeri állapotok diagnosztizálása

Az idegrendszert érintő állapotok diagnosztizálására számos vizsgálat és eljárás létezik. A hagyományos röntgenfelvétel mellett a NIH szerint a fluoroszkópiának nevezett speciális röntgenfelvétel mozgásban vizsgálja a testet, például az artériákban áramló vért.

A többi szokásos neurológiai vizsgálat közé tartozik az MRI (mágneses rezonancia képalkotás), a CT-vizsgálat és az elektroenkefalogram (EEG), amely az agy folyamatos elektromos aktivitását rögzíti. A pozitronemissziós tomográfia (PET) egy olyan eljárás, amely a sejt- vagy szövetanyagcserét és az agyi aktivitást méri a daganatok vagy beteg szövetek vagy daganatok kimutatására – jegyezte meg az NIH.

A gerincvelői csapolás során egy tűt helyeznek a gerinccsatornába, hogy kis mennyiségű agyi gerincvelői folyadékot eresszenek le, amelyet fertőzés vagy más rendellenesség szempontjából vizsgálnak – írja az NIH.

Az idegrendszer betegségei

“Az idegrendszer összes betegsége közül az emberek leggyakoribb nehézsége a fájdalom, és ennek nagy része az idegekkel kapcsolatos” – mondta Dr. Shai Gozani, a NeuroMetrix orvosi eszközöket gyártó vállalat alapítója és vezérigazgatója. “100 millió ember él krónikus fájdalommal.”

A Mayo Klinika szerint az idegrendszeri rendellenességekben szenvedő betegek funkcionális nehézségeket tapasztalnak, amelyek olyan állapotokat eredményeznek, mint például:

• Epilepszia, amelyben az agysejtek rendellenes elektromos kisülései rohamokat okoznak
• Parkinson-kór, amely egy progresszív idegbetegség, amely befolyásolja a mozgást
• Sclerosis multiplex (MS), amelyben az idegek védőburkolatát a szervezet immunrendszere megtámadja
• Amyotrófiás laterálszklerózis (ALS), más néven Lou Gehrig-kór, egy olyan motoros neuronbetegség, amely gyengíti az izmokat és fokozatosan akadályozza a fizikai funkciókat
• Huntington-kór, amely egy olyan örökletes betegség, amely az agyban lévő idegsejtek degenerációját okozza
• Alzheimer-kór, amely a mentális funkciókat, különösen a memóriát érintő betegségek széles körét foglalja magában.

A Mayo Clinic azt is megjegyezte, hogy az idegrendszert érrendszeri rendellenességek is befolyásolhatják, mint például:

• Agyvérzés, amely akkor következik be, ha az agyban vérzés van, vagy az agyba áramló fúvás elzáródik;
• Tranziens iszkémiás roham (TIA), amelyek miniatűr stroke-ok, amelyek rövidebb ideig tartanak, de utánozzák a stroke tüneteit; és
• Subarachnoidális vérzés, amely kifejezetten az agy és a környező hártya közötti térben fellépő vérzés, amely trauma vagy egy gyenge ér megrepedése következtében alakulhat ki;

Az olyan fertőzések, mint az agyhártyagyulladás, az agyvelőgyulladás, a gyermekbénulás és az epidurális tályog szintén érinthetik az idegrendszert, jegyezte meg az NIH.

A kezelések a gyulladáscsökkentő gyógyszerektől és a fájdalomcsillapítóktól, például az ópiátoktól kezdve a beültetett idegstimulátorokig és a viselhető eszközökig terjednek, mondta Gozani. “Sokan a fájdalom csökkentésére gyógynövényes és holisztikus módszerekhez, például az akupunktúrához is fordulnak”.

Az idegrendszer tanulmányozása

Az idegrendszer tanulmányozásával és kezelésével foglalkozó orvosi ágat neurológiának nevezik, és az ezen a területen praktizáló orvosokat neurológusoknak nevezik. Az orvosi képzés elvégzése után a neurológusok további képzést végeznek a szakterületükre vonatkozóan, és az American Board of Psychiatry and Neurology (ABPN) által kiadott tanúsítványt kapnak.

Az ABPN szerint vannak fiziáterek is, akik olyan orvosok, akik olyan betegek rehabilitációjával foglalkoznak, akiknek az idegrendszerét érintő olyan betegség vagy sérülés érte, amely hatással van a működőképességükre.

A neurosebészek az idegrendszert érintő műtéteket végeznek, és az Amerikai Neurológiai Sebészek Szövetsége által minősítettek.

Szerkesztői megjegyzés: Ha további információkat szeretne a témáról, a következő könyvet ajánljuk:

A szemeddel látsz, a füleddel hallasz, és az izmaiddal végzed a nehéz munkát. Hát, mondhatni. Valójában a legtöbb testrész ennél sokkal bonyolultabb, míg néhánynak látszólag semmi keresnivalója sincs benne.

Készen állsz az orvosira? Test Your Body Smarts

Melléklet: Alina Bradford, a Live Science munkatársa.

További források

• NIH:
• Merck Manuals: Neurológiai betegségek
• Merck Manuals: Brain, Spinal Cord and Nerve Disorders

• Human Body: Anatómia, tények & Funkciók

Az emberi test rendszerei

• Keringési rendszer: Tények, működés & Betegségek
• Esztrendszer: Tények, működés & Betegségek
• Endokrin rendszer: Tények, funkciók és betegségek
• Immunrendszer: Tények, funkciók és betegségek
• Immunrendszer: & Funkció
• Lymphatikus rendszer: Betegségek, rendellenességek & Funkció
• Lymphatikus rendszer: Tények, funkciók & Betegségek
• izomrendszer: Tények, funkciók & Betegségek
• izomrendszer: Tények, funkciók & Betegségek
• Szaporodási rendszer: Tények, funkciók & Betegségek
• Szaporodási rendszer: Tények, funkciók és betegségek
• Légzőrendszer: Tények, funkciók & Betegségek
• Vázrendszer: Tények, működés & Betegségek
• Bőr: Tények, funkciók & Betegségek

Az emberi test részei

• Hólyag: Tények, működés & Betegség
• Emberi agy: Tények, anatómia & Mapping Project
• Vastagbél (vastagbél): Tények, működés & Betegségek
• How the Human Eye Works
• Gallushólyag: & Egészséges táplálkozás
• Az emberi szív: Tények
• Vese: Anatómia, működés & Tények
• Nehézvérűek: Szívműködés, működés & Tények
• Vese: Tények, működés & Betegségek
• Máj: & Betegség
• Tüdő: Működés, elégtelenség & Betegség
• Tüdő: Tények, működés & Betegségek
• Orr: Tények, működés & Betegségek
• Hasnyálmirigy: & Betegségek
• Vékonybél: & Problémák
• Speen: Funkció, elhelyezkedés & Problémák
• Gyomor: Tények, funkció & Betegségek