I. rész
1. lépés: Magyarázd el a diákoknak, hogy a költészet olyan, mint a zene: hallgatni és élvezni kell.
2. lépés: Olvass fel és oszd meg az egyik kedvenc versedet.
3. lépés: Magyarázd el a tanulóknak, hogy a legtöbb versnek saját hangja, üteme vagy ritmusa van. A költők számos technikát alkalmaznak a különleges hangok létrehozására; az egyik az onomatopoeia, egy olyan szó, amelynek hangjai utalnak a jelentésére (csúszás, taps stb.). Engedd meg a tanulóknak, hogy ötleteljenek néhány példát az onomatopoiára.
4. lépés: Beszélgess a tanulókkal a rímről. Amikor két szónak ugyanaz a véghangja van, mint például a hold és a kanál, akkor rímpárról van szó. Mondd el a tanulóknak, hogy sok versben vannak rímelő szavak a sorok végén.
5. lépés: Kérd meg a tanulókat, hogy olvassanak fel egy részletet az “Élet nem ijeszt meg” című versből. Készítsenek listát a sorokban található rímelő szavakról. Kérdezd meg a tanulókat, hogy hol helyezkednek el a sorokban? Melyik kifejezés ismétlődik?
6. lépés: Magyarázza el a tanulóknak, hogy a verseknek ritmusuk van, amely a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok mintázata által létrehozott ütem. A hangsúlyos szótagokat hangsúlyosabban, a hangsúlytalanokat pedig kevésbé hangsúlyosan olvassuk.”
7. lépés: Olvassuk fel hangosan Lewis Carroll “A rozmár és az ács” című versének sorait.”
8. lépés: Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy egyes versekben egy ritmikus minta újra és újra ismétlődik. Ezt nevezzük metrumnak. Azokról a versekről, amelyeknek nincs meghatározott ritmusuk, azt mondják, hogy szabad versben íródtak.”
9. lépés: Olvass fel a tanulóknak egy olyan gyermekverset, például a “Gonosz öreg libamama” címűt, amely ismétlődő mondatokat és szavakat tartalmaz. Magyarázd el nekik, hogy az ismétlés a hangok, szavak, mondatok vagy egész sorok többszöri használata. A költő az ismétlést használhatja egy gondolat vagy érzés hangsúlyozására. Az ismétlés zenei jelleget is kölcsönöz a versnek.
10. lépés: Magyarázd el a tanulóknak, hogy az alliteráció a mássalhangzók ismétlődése két vagy több szó elején. Osszunk meg egy példát az alliterációra, például: “A gonosz öreg Lúdanyó / Oroszlánok elszabadultak”. Mutasson rá, hogy az első sorban két szó m hanggal kezdődik; a második sorban két szó i hanggal kezdődik.
11. lépés: Ossza a tanulókat három- vagy négyfős csoportokra. A csoportok olvassák el Jean Little “Growing Pains” című versét. Kérd meg őket, hogy azonosítsanak példákat a rímelő szavakra, az onomatopoiára, az ismétlésre és az alliterációra.
12. lépés: Kérd meg minden csoportot, hogy válaszoljanak az alábbi témák egyikére. Bátorítsd a többi csoportot, hogy egészítsék ki a vitát.
- Milyen érzéseket vált ki a beszélőből, hogy mások előtt sír, és hogy meg kell értenie az édesanyját?
- A beszélő meg tudná beszélni az édesanyjával az első és az utolsó strófában kifejezett érzéseit? Ha igen, hogyan?
- Milyen lépéseket tennél ebben a helyzetben?
II. rész
1. lépés: Írd fel a táblára a következőket: “hólyagos napsütés”, “szúrós eső”, “vattacukros felhők”. Tartsunk rövid megbeszélést arról, hogy mit jelentenek ezek a tanulók számára.
2. lépés: Magyarázzuk el, hogy a képekhez tartozik minden olyan szó vagy kifejezés, amely az olvasó öt érzékszervére hat: látásra, hallásra, szaglásra, ízlelésre és tapintásra. A költők arra használják a képeket, hogy bevonják az olvasót egy jelenetbe, hogy képet teremtsenek az olvasó fejében, vagy hogy emlékeztessék az olvasót valami ismerős dologra.
3. lépés: Magyarázd el, hogy a képi nyelv olyan nyelvezet, amely hétköznapi dolgokat új vagy szokatlan módon mutat be. A figuratív nyelvnek három fő típusát kell áttekinteni:
- Hasonlatok
- Metaforák
- Perszonifikáció
4. lépés: A legtöbb tanuló talán már érti a hasonlatokat, de néhányan talán nehezen boldogulnak a metaforákkal és a megszemélyesítéssel. Íme néhány iránymutatás, amely segíthet nekik a megértésben:
- A hasonlatok olyan dolgok összehasonlítása, amelyekben van valami közös. Az összehasonlításban az író a like vagy as szavakat használja. “A lába olyan hideg volt, mint a jég” egy példa a hasonlatra.
- A metaforák, akárcsak a hasonlatok, összehasonlítások. Emlékeztessük a tanulókat, hogy a metafora azonban nem tartalmazza a like vagy as szót. “Az öreg fa ágai hosszú ujjakkal kaparták az ablakot” egy példa a metaforára.”
- A fenti metafora lehetővé teszi, hogy a megszemélyesítésre is kitérj. Ez a technika emberi tulajdonságokkal ruház fel egy állatot, tárgyat vagy eszmét. Az ágakat emberi ujjakként írják le, ami erős képet teremt.
5. lépés: Most kérje fel a tanulókat, hogy ötletszerűen állítsanak össze egy listát olyan hasonlatokról, amelyek kiegészítik a mondatot: “A barátság olyan, mint egy(n) ____________. ”
6. lépés: Ezután kérje meg a tanulókat, hogy hagyják ki a “mint” szót a mondataikból, hogy hasonlatukat metaforává változtassák.
III. rész
1. lépés: A tanulók olvassák el James Berry “It seems I Test People” című írását, és töltsék ki az Figurative Language Graphic Organizer nyomtatható anyagát.
2. lépés: Állítsuk a tanulókat három-négy fős csoportokba, és kérjük meg őket, hogy írják újra az “It Seems I Test People” második strófáját az átvitt nyelv használata nélkül.
3. lépés: Beszéljük meg, hogyan változik a vers, ha a nyelvezetet megváltoztatjuk.