Az atmoszféra

Az atmoszféra definíciója

Az irodalomban az atmoszféra az az érzés, érzelem vagy hangulat, amelyet a szerző a leíró nyelv segítségével teremt az elbeszélésben. Így ez az irodalmi eszköz bizonyos értelemben az az érzelmi légkör, amelyben a cselekmény zajlik, valamint az az érzelmi atmoszféra, amelyet a közönségnek olvasás közben bensővé kell tennie. Bár a hangulat általában nagyon gyorsan kialakul egy irodalmi műben, a szöveg során változhat a jelenet vagy a karakterfejlődés szakaszától függően.

Az atmoszféra szó a görög atmos, azaz “pára” és sphaira, azaz “gömb” vagy “gömb” szavakból ered. Természetesen az atmoszféra definíciója inkább a bolygót körülvevő gázok szó szerinti burokjára utal. Az atmoszféra irodalmi értelmezése azonban a szó metaforikusabb használatából származik, amelyben a szó egy hely hangulatát, auráját, klímáját vagy érzését jelenti.

Az atmoszféra gyakori példái

Az atmoszféra nem csak irodalmi kifejezés; más művészeti alkotásokban, például filmekben, televízióban és művészeti kiállításokon is fontos szerepet játszik. A múzeumoknak van bizonyos atmoszférájuk, amelyet majdnem annyira kurátorkodnak, mint a falon lógó műalkotásokat, míg a filmek és műsorok a zenét, a világítást és a kameramunka típusait használják egy bizonyos atmoszféra ábrázolására. Például egy horrorfilm és egy romantikus vígjáték stáblistáját egészen más zene kíséri. Hasonlóképpen, A Blair Witch Project híres volt arról, hogy nagyon remegő kameraképeket használt, hogy nyugtalanító félelemérzetet keltsen a nézőben.

A szónokok is bizonyos módon megteremthetik egy beszéd hangulatát, hogy a hallgató egy bizonyos típusú retorikára számíthasson. Hasonlítsuk össze például két nagyon különböző beszéd nyitóbeszédét, amelyek két különböző hangulatot teremtenek:

Boldog vagyok, hogy ma önökkel együtt részt vehetek abban, ami nemzetünk történetének legnagyobb szabadságtüntetéseként fog bevonulni a történelembe. Ötven évvel ezelőtt egy nagy amerikai, akinek szimbolikus árnyékában ma állunk, aláírta az Emancipációs Kiáltványt. Ez a nagy jelentőségű rendelet a remény nagy fénycsóvájaként jelent meg a néger rabszolgák milliói számára, akiket az elsorvadó igazságtalanság lángjai égettek meg. Örömteli hajnalonként ért véget rabságuk hosszú éjszakája.”

Martin Luther King, Jr. “Van egy álmom” beszéd, 1963

Két éve élek Los Angelesben, és még soha életemben nem fáztam ennyire. Bárkinek fizetek itt 300 dollárt GORE-TEX kesztyűért. Bárkinek. Komolyan mondom. Van pénzem.
Mielőtt elkezdeném, rá kell mutatnom, hogy mögöttem az Egyesült Államok nagyra becsült elnöke és kitüntetett háborús hős ül, míg engem, egy kábeltelevíziós talk show műsorvezetőt választottak ki arra, hogy itt álljak és bölcsességet osszak. Imádkozom, hogy soha ne legyek szemtanúja annak, hogy mi a baj a mai Amerikával.

-Conan O’Brien, Dartmouth College diplomaosztó beszéde, 2011

A hangulat jelentősége az irodalomban

A hangulat nagyon fontos és szükséges része minden irodalmi műnek, bár a szerző részéről nem mindig szándékosan teremtik meg. Sok különböző elem járul hozzá az atmoszférához: a szerző által választott dikció és helyszín, az emberek és dolgok leírása, a szereplők egymás közötti beszédmódja és így tovább. Egy színdarab, novella vagy regény első bekezdése általában szinte azonnal megteremti a hangulatot; az olvasó számára fontos, hogy tudja, komédiába, tragédiába, történelmi műbe, fantasybe vagy más műfajba merül-e.

Példák a hangulatra az irodalomban

Példa #1

CHORUS: Két ház, mindkettő egyforma méltóságú
(A szép Veronában, hol színhelyünk van),
A régi haragból új lázadás tör ki,
Ahol a polgári vér tisztátalanná teszi a polgári kezeket.
E két ellenség végzetes ágyékából
Egy csillagkeresztes szerelmespár veszi életét,
Kiknek félresikerült szánalmas bukása
Halálukkal eltemetik a szülők viszályát.
Halálukkal fémjelzett szerelmük félelmetes elmúlása
S szüleik haragjának folytatása,
Melyet, ha gyermekeik vége nem, semmi sem tudna megszüntetni,
Ez most színpadunk kétórás forgalma-
Amelyet, ha türelmes füllel figyeltek,
Mit itt elmulasztunk, fáradságunk igyekszik majd megjavítani.

(William Shakespeare Rómeó és Júlia)

William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának prológusa kiváló példája a hangulatteremtésnek. Tökéletesen előkészíti a bekövetkező katasztrofális eseményeket, és tudatosítja az olvasóban az elkövetkezendők szomorú természetét.”

Példa #2

Halálos beteg voltam – halálos beteg voltam attól a hosszú gyötrelemtől; és amikor végre feloldoztak, és megengedték, hogy leüljek, úgy éreztem, hogy az érzékeim elhagynak. Az ítélet – a halál rettentő ítélete – volt az utolsó határozott hangsúly, amely eljutott a fülemig. Ezután az inkvizítori hangok hangja mintha egyetlen álomszerű, meghatározhatatlan zúgásba olvadt volna össze. Lelkemben a forradalom gondolatát közvetítette – talán azért, mert képzeletben a malomkerék zúgásához társult. Ez csak rövid ideig tartott, mert hamarosan nem hallottam többet. Mégis, egy ideig láttam; de milyen szörnyű túlzással! Láttam a fekete köpenyes bírák ajkát. Fehérnek tűntek előttem – fehérebbnek, mint a lepedő, amelyen e szavak nyomát követem -, és a groteszkig soványnak; soványnak a szilárdság – a rendíthetetlen elszántság – az emberi kínzások szigorú megvetésének intenzitásától.”

(“The Pit and the Pendulum” by Edgar Allen Poe)

Edgar Allen Poe sötét és hátborzongató történeteiről és verseiről ismert. A “The Pit and the Pendulum” című novellájában egy férfit halálra ítélnek a spanyol inkvizíció idején. A történet első bekezdése, amelyből a fenti részletet közöljük, a borzalom hangulatát teremti meg, különösen az utolsó sorban, ahol a fekete ruhás bírák fehérebbnek tűnnek, mint a lepedő, és “a groteszkig soványak”. Az olvasó csak arra számíthat, hogy horrorisztikus történet következik.

Példa #3

Az állam ellentétes sarkaiban lévő kis, szegény tanyákon nőttek fel, Jack Twist Lightning Flatben, fent a montanai határon, Ennis del Mar Sage környékéről, Utah határához közel, mindketten középiskolát végzett, kilátástalan vidéki fiúk, kemény munkára és nélkülözésre nevelve, mindketten nyers modorúak, nyers beszédűek, a sztoikus élethez szokva. Ennis, akit idősebb testvérei neveltek fel, miután a szüleik lehajtottak a Dead Horse Road egyetlen kanyarján, és huszonnégy dollár készpénzt és egy két jelzáloggal terhelt farmot hagytak rájuk, tizennégy évesen nehézségi engedélyért folyamodott, amely lehetővé tette számára az egyórás utat a farmról a középiskolába. A pickup öreg volt, fűtés nélkül, egyetlen ablaktörlővel és rossz gumikkal; amikor elromlott a váltó, nem volt pénz a javításra. Másodéves akart lenni, úgy érezte, a szó egyfajta kitüntetést hordoz magában, de a teherautó rövid úton lerobbant, és egyenesen a tanyai munkába taszította.

(“Brokeback Mountain” by E. Annie Proulx)

E. Annie Proulx gyönyörű novellája, a “Brokeback Mountain” egy sztoikus, westernes történet két cowboyról, akik egymásba szeretnek. E. Annie Proulx első bekezdése egy szép hangulatú példa, amely megmutatja, milyen karakter ez a két férfi, és milyen kietlen helyen élnek. Ez a hangulat nem az elkövetkező szerelmi történetre utal, hanem arra, ahogyan mindkét férfi megközelíti az életét és a küzdelmeit.

Teszteld tudásodat a hangulatról

1. Az alábbi állítások közül melyik a legjobb légkör meghatározás?
A. Egy bizonyos szöveg által kiváltott érzés vagy hangulat.
B. A beszélő vagy az elbeszélő hozzáállása egy bizonyos témához.
C. A különböző gázok közötti reakció egy környezetben.

2. Az alábbi állítások közül melyik igaz?
A. A színdarabokban nincs atmoszféra.
B. Az atmoszféra általában egy irodalmi mű legelején jön létre.
C. Az atmoszféra attól függ, hogy a szereplő hogyan viszonyul a helyszínhez.

3. Tekintsük a következő harvardi diplomaosztó beszédnyitányt 2004-ből:

Booyakasha – Professor G indahouse aiii. Big shout out de Harvard massiv I iz done a capital ‘H’, coz Harvard iz a place innit – u see I ain’t no ignoranus. Az olyan dolgok, mint az “alma” és a “narancs” nem kezdődnek nagybetűvel, kivéve, ha a mondat elején vannak – de ezt néhány agyalágyult valószínűleg már tudja. A nevem Ali G, és én képviselem az Egyesült Királyságot. U! K! Whateva. Azok számára, akik nem tanultak földrajzot, az Egyesült Királyság több mint 100 mérföldre van innen, a fővárosa? Valaki? Nem, nem te földrajzos! ….yes, it’s Liverpool.

Melyik hangulatot teremti meg a beszélő az alábbiak közül?
A. Komoly hangulatot, ahogy az alkalom komolyságához illik.
B. Egy sötét hangulatot, amelyben valami szörnyűség fog történni.
C. Könnyed hangulatot, amelyben a diákok nevetni tudnak.