50+ kötelezően megismerendő karibi spanyol kifejezés (ezeket csak a Karib-térségben fogod hallani)

Ha a spanyol nyelvre és kultúrára gondolsz, valószínűleg a spanyolországi toros (bikák) futására vagy a Buenos Aires utcáin tangótáncoló elegáns nőkre gondolsz. Vagy talán a mexikói Día de los muertos (Halottak napja) alkalmából fekete-fehér csontvázakkal festett arcok képei jutnak eszébe.

Noha a karibi szigeteken a spanyolul beszélők száma meghaladja az angolul beszélőkét, sokunknak csak a homokos, érintetlen strandok jutnak eszébe, amikor egy Bob Marley-dalt hallunk.

Nekik valószínűleg nem a karibi spanyol jut eszükbe.

Az igazság az, hogy a spanyol nyelvű karibi térség gazdag kulturális identitással rendelkezik, ami sok szempontból egyedivé teszi. Nyelve – akárcsak népe, konyhája, zenéje és tánca – a kultúrák találkozását képviseli:

Kuba, Puerto Rico és a Dominikai Köztársaság szigeteinek partjaitól Costa Rica, Kolumbia és Venezuela karibi partvidékéig létezik egy olyan latin-amerikai kultúra, amely nem 100%-ban latin-amerikai és nem 100%-ban nyugat-indiai. A taíno és karibi őslakos törzsek, a spanyol gyarmatosítók és az afrikai rabszolgák közös ősei megmaradtak az egyes karibi népek nyelvében.

A későbbi migráció, a katonai beavatkozás és az Egyesült Államok puszta közelsége olyan amerikai angol befolyást hozott, amely Latin-Amerika-szerte némi “spanglish”-t hozott létre.

Ez azt jelenti, hogy a karibi spanyol, mint sok más spanyol nyelvjárás, olyan történelmi hatásokat hordoz, amelyek eltérővé teszik a sok iskolában tanított európai spanyoltól.

Az eredmény: sok spanyolul tanuló, sőt spanyol anyanyelvű is ellátogat a Karib-térségbe, és megdöbbenve tapasztalja, hogy sok mindent nem ért meg abból, amit mondanak.”

“Olyan gyorsan beszélnek!”

“Ez egyáltalán spanyol?”

“Mit mondott az előbb?”

Az akcentus ebben a régióban jobban hasonlít Spanyolország andalúziai régiójára, mint bármely más területen. Ennek főleg az az oka, hogy a nyugatra először érkező spanyolok Dél-Spanyolországból származtak.

Az /s/ hangnak a szótagok és szavak végén való aspirálása vagy törlése például mindkét dialektusban közös. Ezért van az, hogy egy olyan kifejezés, mint a Buenos días. ¿Cuántos huevos quieres? ¿Dos o tres? (“Jó reggelt. Hány tojást szeretnél? 2 vagy 3?”) nehéz lehet megfejteni egy képzetlen fül számára. Inkább úgy hangzik, hogy Bueno’ día’ ¿cuantouevoquiere’? ¿Do’ tre’?

De bár vannak közös vonások az akcentusban, a fent említett hatásokból megőrződött és létrejött szavak egy sajátos spanyol beszédmódot hoztak létre.

És ha ennek nem vagyunk tudatában, akkor lehet, hogy tanácstalanok leszünk, amikor megpróbálunk beszélgetést folytatni karibi spanyolul… vagy akár akkor is, ha a régióból származó zenét hallgatunk.

A latin-amerikai zene robbanásszerű népszerűsége nagyrészt a karibi térségből származó műfajokat képvisel: nevezetesen a reggaeton (Puerto Rico), a bachata (Dominikai Köztársaság), a salsa (Puerto Rico, Kolumbia, Kuba), a dembow (Dominikai Köztársaság).
És ennek a zenének az egész spanyol nyelvű világból vannak rajongói, köztük sok nem spanyolul beszélő is.

Ez azt jelenti, hogy ha bekapcsolod a rádiót, vagy élvezed a kedvenc lejátszási listádat, előfordulhat, hogy karibi spanyol szavakba és kifejezésekbe botlasz. Szóval jó, ha tisztában vagy ezzel a dialektussal!

50 kötelezően ismert karibi spanyol szó – és angol fordításuk

Míg még a szigeteken belül is vannak regionális különbségek, sok olyan szó és kifejezés van, amelyet a Karib-térség nagy részén használnak.

Nézzünk néhányat a leggyakoribbak közül, amelyeket valószínűleg az egész régióban hallani fogsz:

Chiquito – “gyermek”

Un chiquito necesita dormir más horas que un adulto. – “Egy gyereknek több órát kell aludnia, mint egy felnőttnek.”

Bochinche – “Vita”

Azt is jelenti, hogy harc, vita, lárma vagy felfordulás.

Comenzaron a discutir y se formó un tremendo bochinche. – “Elkezdtek vitatkozni, és minden egy nagy verekedésben végződött.”

Guachimán – “őr”

El guachimán de ese restaurante es muy amable (az angol “watch” és “man” szavakból származik).

El guachimán de ese restaurante es muy amable. – “Az őr abban az étteremben nagyon barátságos.”

Coco – “kopasz, szőrtelen”

Nincs haj a fején.

Jorge se está quedando *coco y apenas tiene 23 años.* – “Jorge kopaszodik és alig 23 éves.”

Candela – “Tüzes”

Kiszámíthatatlan vagy nehezen kezelhető; tüzes.

José es candela. Cuídate de él. – “José egy tüzes ember. Vigyázz vele.”

Dale – “Menj előre”

Jóváhagyást kifejező megszólítás, jelentése ‘oké’ vagy ‘menj előre’.

Ve tú primero, dale. – “Te mész előre, menj előre.”

Guagua – “Bus”

Egy furgon vagy terepjáró; autóbusz.

Ayer esperé la guagua para San Juan por más de una hora. – “Tegnap több mint egy órát vártam a San Juanba tartó buszra.”

Jeva – “Nő”

Informális módja annak, hogy “nő”

Las jevas de La Habana son bellas e inteligentes. – “A havannai nők szépek és okosak.”

Radio Bemba – “Word on the street”

Word on the street, the grapevine, rumor. Ez a kifejezés kubai eredetű, de az egész régióban használatos.

¿Qué dice radio bemba? – “Mi a szó az utcán?”

Socio (hímnemű) / Socia (nőnemű) – “Közeli barát”

Közeli barát.

Arturo y Raúl son socios. – “Arturo és Raúl jó barátok.”

Fiebrú’ (hímnemű) / Fiebrú’a (nőnemű) – “Lelkesítő”

Aki nagy mennyiségű időt, erőfeszítést és erőforrást fordít egy adott tevékenységben való részvételre; rajongó. (A fiebrudo/fiebruda rövidítése.)

Francisco un fiebrú de las carreras de carros y va a correr todas las semanas. – “Francisco egy autóversenyző és minden héten versenyez az autójával.”

Guille – “Tele van magával”

Egy büszke vagy beképzelt magatartás; tele lenni magával; nagyképűség.”

Tiene tremendo guille ahora que empezó a trabajar en esa compañía. – “Annyira el van telve magával most, hogy annál a cégnél dolgozik.”

Guineo – “Banán”

Banán. Ez a név csak erre a vidékre jellemző, és nem tévesztendő össze a nagyobb plátanóval (plantain), amelyet fogyasztás előtt meg kell főzni.”

Me gusta comer siempre un guineo en el desayuno. – “Mindig eszem egy banánt reggelire.”

Mai – “anya”

A “madre” (anya) szó toldalékolása. Általában a szülői figurára vagy egy női szeretett személyre utal.

Dile a tu mai que venga acá. – “Mondd meg anyádnak, hogy jöjjön ide.”

Pana – “haver”

Barát, haver.

Ayer salió con sus panas a celebrar el ascenso que le dieron en el trabajo. – “Tegnap elment a barátaival, hogy megünnepeljék az új előléptetését.”

Most, hogy néhány gyakori karibi szó már megvan, nézzük meg azokat a szavakat, amelyek csak bizonyos régiókra jellemzőek: nevezetesen Kubára, Puerto Ricóra és a Dominikai Köztársaságra.

Spanyol szavak, amelyeket csak Kubában hallhatsz

Kuba sajátos kultúrával rendelkezik. A hírhedt forradalomtól és viharos politikai történelmétől eltekintve a kubaiak büszkék identitásukra. Nyelvük tükrözi e nagy karibi sziget sokszínűségét.

Vessünk egy pillantást néhány kubai spanyol szóra…

Palestino – Nem havannai

Aki nem havannai, különösen, ha a sziget keleti részéből származik; kívülálló.

Ése está más perdido que un palestino. – “Ez a fickó elveszettebb, mint egy outsider.”

¿Qué bolá? – “Mi újság?”

Kifejezés, melynek jelentése: “Mi újság?” vagy “Hogy vagy?”

¿Qué bolá asere? – “Mi újság, haver?”

Sardina – “Sovány nő”

Vékony nő.

Mira esa sardina. – “Nézd azt a sovány nőt.”

Son – “Fiú”

Nem tévesztendő össze a “ser” (lenni) többes szám harmadik személyű alakjával. Ez a kubai zenének egy olyan fajtája, amely alapvető a salsa zenében.

Mi puro cantaba son en los bares. – “Apám a ‘Son’-t énekelte a bárokban.”

Darse un totazo – “véletlenül megütni magunkat”

Véletlenül megütni magunkat, különösen a fejünket.

• Me di un totazo esta mañana y me mareé.* – “Ma reggel véletlenül megütöttem magam, és megszédültem.”

Yuma – USA

1. Az Egyesült Államok.
2. A külföldi, különösen az észak-amerikai.

Toda mi familia se ha ido pa’ la Yuma. – Az egész családom elment az _USA_-ba.

Tonga – “Sok”

Nagy mennyiség valamiből.

Tengo una tonga de mangos pa’ llevar al mercado. – “Van egy csomó mangóm, amit elviszek a piacra.”

Rumba – “Buli”

Esta noche hay rumba en el centro. – “Ma este buli van a belvárosban.”

Piñazo – “Punch”

Punch; ököllel leadott ütés.”

El papá de Enrique le dio un piñazo en la clase de boxeo. – “Enrique apja megütötte őt a bokszórón.”

Pinchar – “Dolgozni”

Dolgozni.

Me voy temprano mañana a pinchar. – “Holnap korán megyek dolgozni.”

Moros y cristianos – “Mórok és keresztények”

Fehér rizs fekete babbal. (Szó szerint: mórok és keresztények.)

Señora, quisiera moros y cristianos con el bistec. – “Asszonyom, fekete babot és fehér rizst szeretnék a steakkel.”

Fula – “Dollár”

Szleng az amerikai dollárra

Egyedi Puerto Ricó-i szavak és kifejezések

Puerto Rico az USA területe, és hírhedt a spanglish nyelvéről. Egyszer hallottam egy történetet arról, hogy valaki Puerto Ricóból kitalálta a szőnyeg szó saját rokon értelmét. Nem jöttek rá, hogy a carpeta valójában egy mappa a spanyolban, annak ellenére, hogy az illető spanyol anyanyelvű volt.

Ha a következő szavak bármelyikét hallod, valószínűleg egy boricua-val beszélgetsz.

Dito – “Kérlek!”

A bendito szóból ered, szánalom vagy együttérzés kifejezésére, vagy könyörgésre használják.

¡Dito! ¡Ayúdame, por favor! – “Please! Segítsen!”

Coquito – “ünnepi ital”

Ünnepi ital, amelyet tojás, sűrített tej, párolt tej, kókusztejszín, kókusztej, fahéj és más fűszerek keverésével készítenek, és általában rummal fűszerezik
A tojáslikőr Puerto Rico-i változata, és nagyon finom!

Mi tía nos hizo dos botellas de coquito para Navidad. – “A nagynéném két üveg coquito-t csinált karácsonyra.”

Corillo – “Egy baráti társaság”

Egy baráti társaság; banda.

Ángel siempre sale los fines de semana con su corillo de amigos. – “Ángel hétvégén mindig elmegy a bandájával.”

Fufú

1. Az afrikai eredetű étel, amely zúzott főtt útifűből és maniókából készül.
2. A Santería vallás gyakorlójának varázslata.

El fufú es una comida difícil de encontrar en los restaurantes en Puerto Rico. – “A fufú egy nehezen megtalálható étel Puerto Rico éttermeiben.”

Compró flores, velas y estampas de santos para hacerle un fufú a su marido. – “Vett gyertyákat, virágokat és szentképeket, hogy elvarázsolja a férjét.”

Mofongo

Tradicionális étel, amely pürésített sült zöld plantainsból készül. Általában tál formájában tálalják, és hússal, csirkével vagy tenger gyümölcseivel töltik.

Me gusta el mofongo con mucho ajo. – “Szeretem a mofongót sok fokhagymával.”

Mangó – “Mango”

Mango – a gyümölcs. Ennek a szónak az a sajátossága, hogy Puerto Rico az egyetlen spanyol nyelvű ország, ahol a tónusos ékezet az első szótag helyett az utolsó szótagon van, vagyis grafikus ékezetre van szükség.

Ya pronto va a ser época de mangó. – “Hamarosan mangószezon lesz.”

Ñoño (hímnemű) / Ñoña (nőnemű) – “Prima Donna”

A person that is like to be spoiled; someone that needs a lot of love and attention; a docile animal.”

Ese gato es muy ñoño y le gusta dormir en la falda de su dueña. – “Ez a macska nagyon elkényeztetett, és szeret a gazdája ölében aludni.”

Parcha – “Golgotagyümölcs”

Golgotagyümölcs (más országokban maracuyá néven ismert). Puerto Rico az egyetlen hely, ahol parcha néven ismerik.

El jugo de parcha es muy bueno para bajar la presión. – “A passiógyümölcslé segíthet csökkenteni a magas vérnyomást.”

Patatús – “Kiakadni”

Egy negatív eseményre adott erős reakció; kiakadás.

Te va a dar un patatús cuando te enteres de lo que pasó. – “Ki fogsz borulni, amikor elmondom, mi történt.”

Bacalao (hímnemű) / Bacalá (nőnemű) – “Gyáva”

Aki gyenge jellemű és kevés kezdeményezőkészséggel rendelkezik; lusta, gyáva.”

¿Le dijiste que no querías ir? ¡Qué bacalá eres! – “Azt mondtad neki, hogy nem akarsz menni? Olyan gyáva vagy!”

Kína – “Narancs”

A narancs – a gyümölcs. Nem tévesztendő össze Kína országával.

No hay nada como un jugo de china fresco. – “Nincs semmi olyan, mint a frissen facsart narancslé*”

39 – Chinchorro – “Olcsó bár”

Egy szerény, barátságos és kötetlen hangulatú létesítmény, ahol alacsony áron árulnak ételeket és italokat; joint.

En el centro del pueblo hay un chinchorro que vende las cervezas súper baratas. – “Van egy lyukas bár a városközpontban, ahol olcsó italokat árulnak.”

You Know You’re Talking to a Dominican If…

A dominikaiak könnyen elnyerhetnék a legnehezebben érthető spanyolul beszélők díját. De ha egyszer elsajátítod a beszédmódjukat és megismered egy kicsit a kultúrájukat, már nem is olyan rossz. Segít, ha ezek közül a szavak közül is tudsz néhányat:

Aficia’o (hímnemű) / Aficia’a (nőnemű) – “Mélyen szerelmes”

A személy, aki mélyen szerelmes.

María está aficia’a de su marido. – “Maria mélyen szerelmes a férjébe.”

Allantoso (hímnemű) / Allantosa (nőnemű) – “Hivalkodó”

A személy, aki sokat beszél és keveset tesz, egy hivalkodó.

Esos políticos son unos allantososos. – “Azok a politikusok csak beszélnek, de nem tesznek semmit.”

Anda el diablo – “Az ördög jár”

Szó szerint úgy fordítható, hogy “az ördög jár”. Ezt a kifejezést általában frusztráció, aggodalom vagy félelem kifejezésére használják.”

• Anda el diablo, ahora no tenemos gasolina.* – “Az Isten szerelmére, most elfogyott a benzin.”

Juntadera – “Gyertek össze”

Ez a kifejezés egy összejövetelre utal, ahol isznak vagy esznek.

La juntadera de esta noche es en casa de Juan – “A get together is at John´s”

Mata – “Fa”

Fa (más országokban árbol).

¿Viste a ese carajito encaramarse en esa mata? – “Láttad, hogy a gyerek felmászott arra a_ fára_?”

Matatan

Az ember, aki úgy gondolja, hogy képes kezelni bármilyen helyzetet vagy személyt.”

Ese pana es un matatan. – “That dude is a pro.”

Merengue

A Dominikai Köztársaság Cibao (északi régiójából) származó zenei stílus, amely gyors ritmusokból áll, és olyan hangszereken játsszák, mint a güira, marimba, harmonika és kézi dobok.

El dominicano que no le guste el merengue que se revise. – “A dominikai, aki nem szereti a merengue-t, meg kell vizsgáltatnia magát.”

Picoteo – “Mellékállás”

Informális vagy másodállás, mellékállás.

Yo picoteo en las tardes cuando salgo del trabajo. – “Másodállásban dolgozom délutánonként, amikor kijövök a munkából.”

Qué lo que – “Mi a helyzet?”

Kifejezés, amelynek jelentése: “Mi a helyzet?” vagy “Mi folyik itt?”. Szó szerinti fordítás: “Mi van mi”. KLK ennek a kifejezésnek a szöveges üzenet rövidítése.

Dime qué lo que con esa jeva. – “Mondd el, mi van ezzel a lánnyal.”

Sanki-Panki

Az egyszerűen csak “Sanki”-ként is ismert valaki, aki a sziget strandjait járja, külföldieket keresve, hogy pénzért vagy azzal a végső céllal kezdjenek románcot, hogy vízumot szerezzenek az ország elhagyására, általában házasság révén.

Los Sanki-Panki están sueltos en playa boca chica. – “Sanki-pankik lazán állnak a Boca Chica strandon”

Sancocho

Tradicionális dominikai étel, egy sűrű leves, amely tele van gumókkal/gyökérzöldségekkel és jól fűszerezett húsokkal.

El sancocho de don Raulo está para morirse. – “Az öreg Raulo sancocho’s sancocho is to die for.”

Ta’To – “Minden rendben van”

A spanyol “Está todo bien” (Minden rendben van) kifejezés nyelvi rövidítése.

• Ta’to’, llego en un momento.* – “Oké, mindjárt ott leszek.”

Tessék, 51 spanyol szó a gyönyörű Karib-tengerről. Jó szórakozást – és szóljatok, ha valamelyiket használjátok, amikor a Karib-térségben jártok.

összes bejegyzése megtekintése