Úgy hangzik, mintha egy gyerek mondaná (“Drinking Spirits? Neat!”), de állítólag egy nagyon komoly felnőtt csinálja. Persze az igazság az, hogy sokunkat vagy megfélemlít, vagy undorodik a szeszes italok tiszta* (vagy önmagukban való fogyasztása, szemben a jéggel vagy koktélban való fogyasztással). De a tiszta szeszes italok fogyasztása csak egy módja annak, hogy értékeljük, amit a lepárló készített, és amit az ízlelésünk mond róla. Itt nincs mitől félni. Ez csak egy szobahőmérsékletű szeszes ital egy pohárban.
Természetesen nem minden szeszes ital illik tisztán. Az érlelt és sötét szeszes italok jó választásnak bizonyulnak, mivel ott gyakran több az “ott”, amit meg lehet kóstolni. De a tiszta likőrök önmagukban is simán fogyaszthatók – sok szépen botanikus gin, összetett világos rumok és füstös mezcalok tökéletesek szóló kortyolásra (míg a blanco tequilák és néhány, de nem minden vodka a legjobbak kevert italokban). Csak ne feledje, hogy az ár gyakran jó mérce; a főiskolai partik nem véletlenül fojtják az olcsó Popovot az O.J.-ben. Tehát természetesen kövesse a pénztárcáját, az ízlését és az orvos utasításait, de íme néhány ajánlás (és még sok minden más is belefér), hogy elindulhasson:
- Malt whisky: A “Malt” whisky alapvetően minden olyan whiskyt jelent, amely kizárólag malátázott árpából készül (amely lehet “tőzegezett”, azaz pörkölt tőzeggel ízesített, de lehet, hogy nem). A Single Malt azt jelenti, hogy csak egyetlen lepárlóüzemben készült árpából készült whisky. (A kissé zavaros terminológiáról itt olvashat bővebben.)
- Brandy: Az az anyag, amit szippantós üvegekben látunk kavarogni, igen, de egy hihetetlenül gazdag szeszes ital is, amelyet desztillált borból vagy erjesztett gyümölcs cefréből készítenek. Ide tartozik a konyak és az Armagnac, valamint az olasz Grappa és a Pisco, a muskotályborból készült dél-amerikai pálinka.
- Gin: Tiszta, de nem kell félni. A legjobb cuccok összetettek, borókabogyó illatúak, gyakran élénk citrusos jegyekkel, esetleg uborkával, és alapvetően egy kertnyi ízzel. A genever, a régebbi, malátásabb unokatestvér, szintén feltétlenül érdemes kortyolgatni.
- Vodka: A vodka abszolút iható tisztán, vagy legalábbis önmagában (a hideg hőmérséklet vagy a jég segít tompítani a fanyar, alkoholos forróságot). Történelmileg, hagyományosan a klasszikusan “semleges” szeszes italt a legjobb nagyon hidegen és simán, ételekkel párosítva fogyasztani.
- Bourbon: Amerika whiskyje, a kukoricatermesztés, a lepárlás, a fakitermelés és a hordós érlelés szerelemgyermeke. A legjobbak metaforikusan szólva adnak valami rágnivalót, sok karakterrel, ami a mögötte álló folyamatról árulkodik.
- Rum: Sokféle árnyalatban és változatban kapható, a sötéttől a világoson át az “agricole”-ig (melasz helyett cukornáddal készül). De a hordóból kölcsönzött komoly ízeknek köszönhetően a sötét rumok (és kisebb mértékben a fehér rum) olyan ízekkel rendelkeznek, amelyekbe bele lehet botlani.
- Mezcal: Tiszta, mint a csecsemő lelkiismerete, de tele van gazdag pörkölt agávéval, az ízek pedig a zöldtől a buja, fűszeresig és füstösig terjedhetnek.
- Érlelt tequilák: A Reposado (szó szerint “pihentetett”, két hónaptól egy évig) és az Añejo (egy év, plusz) hasonló “zöld” melegséggel rendelkezik, mint a Mezcal, az érlelés által hozzáadott komplexitással. A legújabb kategóriába tartozó Extra Añejo (vagy “ultra érlelt”) még több ízt ad.
*A szeszesitalok/koktélok terminológiájában a szeszes italok esetében azt jelenti, hogy a szeszes itallal egyáltalán semmit sem csináltak. Nem hűtötték le, nem énekelték meg, és pláne nem keverték össze semmi mással. Egyenesen a palackból öntötték egy pohárba, szobahőmérsékletű, magas alkoholtartalmú, kész. A straight up azt jelenti, hogy a párlatoddal (vagy koktéloddal) valamit csináltak – valahogy lehűtötték, de jég nélkül öntötték a pohárba. Ha egy szeszes italt vagy koktélt hidegen, de jégkocka nélkül szeretne, rendelje straight up. Vagy pontosabban “fel”.