A pankolitisz a legáltalánosabb értelemben az egész vastagbél gyulladását jelenti. Ezt sokféle dolog okozhatja. A pancolitist vagy univerzális vastagbélgyulladást gyakran használják specifikusabb értelemben a fekélyes vastagbélgyulladás nagyon súlyos formájának jelölésére. A fekélyes vastagbélgyulladásnak ez a formája az egész vastagbélre kiterjed, beleértve a jobb vastagbelet, a bal vastagbelet, a haránt vastagbelet, a leszálló vastagbelet és a végbelet. A diagnózis többféle technikával is felállítható, de a legpontosabb módszer a közvetlen vizualizáció a kolonoszkópia segítségével. A tünetek hasonlóak a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteihez, de súlyosabbak, és az egész vastagbelet érintik. A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek általában olyan tüneteket mutatnak, mint a fekélyek következtében fellépő végbélvérzés, hasi fájdalom, különböző mértékű gyulladás és (gyakran vért tartalmazó) hasmenés. A hasnyálmirigy-gyulladásos betegeknél ezek a tünetek mellett fáradékonyság, láz és éjszakai izzadás is előfordulhat. A vastagbél funkcióvesztése miatt a betegek nagymértékben lefogyhatnak, mivel nem képesek a táplálékból tápanyagokat felvenni. Más esetekben a fekélyek okozta vérveszteség vérszegénységet eredményezhet, ami vaspótlással kezelhető. Ezenkívül a hasnyálmirigy-gyulladás legtöbb esetének krónikus jellege miatt a betegeknél nagyobb az esélye a vastagbélrák kialakulásának.
Ez az állapot a vastagbelet érinti.
A hasnyálmirigy-gyulladás a gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyik fajtája, amely a vastagbél teljes belső nyálkahártyáját érinti. Ennek a gyulladásos betegségnek a pontos okai tisztázatlanok, bár az orvosok jelenleg úgy vélik, hogy autoimmun betegségek és genetikai hajlam játszhat szerepet a lefolyásában. Azokról a génekről, amelyekről ismert, hogy az egyéneket Crohn-betegség kockázatának teszik ki, kimutatták, hogy más IBD-k, köztük a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát is növelik. Továbbá az egyénnél akkor is kialakulhat hasnyálmirigy-gyulladás, ha a vastagbélnek csak egy kis részét érintő fekélyes vastagbélgyulladás kezeletlen marad vagy súlyosbodik. A hasnyálmirigy-gyulladás jelenlegi kezelése a betegség remisszióba kényszerítésére összpontosít, egy olyan állapotba, amikor a tünetek többsége megszűnik. Végső soron a cél a jobb életminőség elérése, a gyógyszerszükséglet csökkentése és a rák kockázatának minimalizálása. A kezelés során alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak a gyulladáscsökkentő szerek és a kortikoszteroidok a gyulladás enyhítésére, valamint az immunmodulánsok, amelyek az immunrendszer elnyomására hatnak. Az immunmodulátorokat a fekélyes vastagbélgyulladás súlyos eseteiben használják, és gyakran alkalmazzák olyan hasnyálmirigygyulladásos betegek kezelésére, akiknél a gyulladáscsökkentők és a kortikoszteroidok hatására nem mutatkozott javulás. Ebben az esetben azonban a beteg a legyengült immunrendszer miatt még inkább kiteheti magát más betegségeknek. A kezelés utolsó lehetősége a műtét. Általában ezt a lehetőséget csak azokra az esetekre tartják fenn, amikor erősen gyanús a rák kialakulása, vagy a fekélyekből származó jelentős vérzés jelentkezik. Ebben az esetben a teljes vastagbél és végbél eltávolításra kerül, ami egyrészt gyógyítja a hasnyálmirigy-gyulladást, másrészt megakadályozza a vastagbélrák kialakulásának esélyét. A műtéten átesett betegek székletét vagy a végbél helyére készített tartályban kell összegyűjteni, vagy a vékonybél végét a végbélnyíláshoz kell csatlakoztatni. Az utóbbi esetben a végbélnyílás beteg részét el kell távolítani, de az izmokat érintetlenül hagyják, így a bélmozgás továbbra is lehetséges.