Amikor a skót kormány kiadta Fehér Könyvét, amelyben felvázolta, hogyan nézhet ki a független Skócia, a migrációs politika egy kis, de lényeges eleme volt.
A Fehér Könyv a migrációs politika irányváltását ígéri a független Skócia számára. Az elmúlt években az Egyesült Királyság számos intézkedést hozott a különböző migrációs áramlások korlátozására, és a jelenlegi kormány célja, hogy a nettó migrációt – a bevándorlás és a kivándorlás különbségét – évi 100 000 alá csökkentse. A Fehér Könyv egy olyan migrációs politika vízióját vázolja fel, amely a különböző demográfiai és gazdasági célok elérése érdekében ösztönzi a képzett migránsok Skóciába érkezését és Skóciában maradását, és amely kifejezetten szembeállítja a jelenlegi “westminsteri megközelítéssel”.
A Fehér Könyv több eszközt is felvázol e célok eléréséhez. A független Skócia pontalapú rendszert (PBS) vezetne be, amelyben a leendő bevándorlók pontokat kapnának különböző feltételek teljesítéséért, és vízumot kaphatnának, ha elegendő ponttal rendelkeznek. Az Egyesült Királyságban jelenleg is pontalapú rendszer működik, de a rendszer kimenetele a pontok elosztásának módjától függ. A pontalapú rendszer “humántőke-alapú” megközelítést alkalmazhat, ösztönözve a magasan képzettek bevándorlását azáltal, hogy pontokat adnak a felsőfokú végzettségért, nyelvtudásért, szükséges készségekért és hasonlókért, anélkül, hogy a magasan képzett bevándorlónak előzetesen állásajánlatot kellene kapnia. Vagy lehet kizárólag a munkáltatók által vezérelt, a bevándorlási vízumokat a rendelkezésre álló állásajánlatokhoz kötve (valamint bizonyos szintű készségeket, képesítéseket vagy jövedelmet megkövetelve). A jelenlegi brit rendszer visszaszorította a PBS humántőke-elemét; a Fehér Könyv szerint a független Skócia megfordítaná ezt a politikai tendenciát.
A javasolt konkrét lépés a tanulmányok utáni munkavízum visszaállítása, amely lehetővé tenné a nem uniós állampolgárok számára, hogy Skóciában maradjanak, miután megszerezték diplomájukat vagy posztgraduális diplomájukat, és munkát keressenek. Ezt a jelenlegi brit kormány eltörölte a teljes nettó migráció csökkentésére irányuló törekvés részeként, ebben az esetben azáltal, hogy megnehezíti a nem uniós állampolgárok számára, hogy tanulmányaik befejezése után az Egyesült Királyságban maradjanak.
A Fehér Könyv azt is javasolja, hogy a PBS segítségével ösztönözzék a Skócia távolabbi területeire irányuló migrációt, ahol szükség lehet a munkaerő bővítésére vagy a hiányszakmák bizonyos csoportjaira. Bár nem teljesen világos, hogy ez hogyan fog működni Skóciában, van precedens arra, hogy ilyen ösztönzőket építsenek be a migrációs politikába, különösen Kanadában. (Lásd a Migration Observatory policy primer “Sub-National Immigration Policy: Can it Work in the UK?”)
A magasan képzettek migrációjának ösztönzése a Fehér Könyv migrációs fejezetének egyik fontos célja, de nem az egyetlen. A dokumentum egy skót menekültügyi ügynökséget is javasol, hangsúlyozva a menedékjog és a bevándorlás közötti különbséget, és “szilárd, igazságos, társadalmilag felelős” döntéshozatalt ígér a menekültügyi ügyekben. A dokumentum foglalkozik a határokon történő útlevél-ellenőrzés kérdésével is. Skócia arra törekszik, hogy továbbra is része maradjon az Egyesült Királysággal és Írországgal meglévő közös utazási térségnek, így az Anglia és Skócia közötti utazáshoz nem lenne szükség útlevélre. Nem törekedne arra, hogy belépjen az útlevélmentes schengeni zónába, amelyen számos uniós ország osztozik.
Végezetül a Fehér Könyv foglalkozik a skót állampolgárság kapcsolódó kérdésével. Nyilvánvaló, hogy a skót állampolgárság, megkülönböztetve a brit állampolgárságtól, a függetlenség megszavazásának eredménye lenne. A skót állampolgárság körvonalai azonban – az ezzel járó jogok és kötelezettségek tekintetében – összetett kérdés, amelyet ki kell dolgozni. A migrációval kapcsolatban azonban meg kell határozni az állampolgárságra való jogosultságot: ki kapja meg automatikusan az állampolgárságot, ki jogosult rá, és ki maradna kívül, és ezért bevándorlóként vagy látogatóként kellene belépnie Skóciába.
A Fehér Könyv azt állítja, hogy “az állampolgárság inkluzív modelljét” kínálja, és ennek az ígéretnek több szempontból is megfelel. Először is, az automatikus állampolgárságot kiterjesztenék azokra a brit állampolgárokra, akik “szokásos tartózkodási hellyel” rendelkeznek Skóciában, valamint a Skóciában született brit állampolgárokra, még akkor is, ha jelenleg Skócián kívül élnek.
Másodszor, más csoportok is jogosultak lennének állampolgárságért folyamodni, származásuk és/vagy lakóhelyük alapján. A skót származású személyek (skót állampolgárságra jogosult szülő vagy nagyszülő) kérelmezhetnék a skót állampolgárságot. Hasonlóképpen, bárki, aki élete bármely szakaszában legalább 10 évig Skóciában élt, és “bizonyítható kapcsolatot” tud felmutatni Skóciával, kérelmezhetné az állampolgárságot. A Fehér Könyv nem határozza meg ennek a kapcsolatnak a jellegét, és azt, hogy azt hogyan lehet bizonyítani.
Végezetül a Skóciában “megfelelő vízummal” legálisan tartózkodó bevándorlóknak is lehetőségük lenne skót állampolgárságért folyamodni. A Fehér Könyv szerint a lakóhelyre, a jó erkölcsre és esetleg a skót bevándorlási jogban kidolgozott további követelményekre is szükség lenne.
A független Skóciában, amelyet az állampolgárságnak ez az elképzelése irányít, többféle módon lehetne skótnak lenni: lakóhely, felmenők vagy korábbi brit állampolgárság révén, bárhogyan is szerezték azt. Ezek a lehetőségek ötvözik az állampolgárság két fő logikáját, a “talaj” (jus soli) és a “vér” (jus sanguinis) logikáját. Ezen túlmenően a skót területen való tartózkodás – anélkül is, hogy Skóciában született vagy skót felmenőkkel rendelkezne – szintén képezheti az állampolgárság megszerzésének feltételét. A Fehér Könyv tehát meglehetősen átfogó állampolgársági rendszert javasol.
Hasonló anyagok
- Skót kormány Fehér Könyv – Skócia jövője: Your Guide to an Independent Scotland
- Migration Observatory policy primer – Sub-National Immigration Policy: Can it Work in the UK?
- A Bevándorlási Megfigyelőközpont írásbeli bizonyítékai – Skót Parlament Európai és Külkapcsolatok Bizottsága