Ha lenne egy űrhajód, és bárhová mehetnél a világegyetemben, hová mennél? Földönkívüliekre vadásznál a Marson? Esetleg a Merkúrra mennél egy jó kis barnulásért? Vagy sokkal messzebbre mennél, hogy meglátogasd azt a gyönyörű bolygót azokkal a lenyűgöző gyűrűkkel? Miről is beszélünk? Természetesen a Szaturnuszról!
Amikor a diákok először tanulmányozzák a bolygókat, úgy tűnik, a Szaturnusz mindig lenyűgözi a diákokat, főként a bolygót körülvevő fényes gyűrűk miatt. A Szaturnusz azonban nem az egyetlen gyűrűs bolygó. A Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz is rendelkezik gyűrűkkel, de e többi bolygó egyike sem büszkélkedhet olyan merész, látványos gyűrűkkel, mint amilyenek a második legnagyobb bolygót, a Szaturnuszt veszik körül.
A Szaturnusznak hét fő gyűrűcsoportja van, amelyek mindegyikét osztódásoknak nevezett terek választják el. Minden egyes fő gyűrűcsoport több ezer kisebb gyűrűből, úgynevezett gyűrűkből áll. A fő gyűrűcsoportokat ábécésorrendben nevezzük el: A, B, C, D, E, F és G. Nevüket azonban a felfedezésük sorrendjében kapták, így a Szaturnusztól kezdve kifelé haladva a sorrendjük D,C, B, A, F, G és E.
A Szaturnusz gyűrűi hatalmasak. A legnagyobb gyűrűcsoportok átmérője meghaladhatja a 170 000 mérföldet. Bár szélesek, mégis viszonylag vékonyak. A legtöbb gyűrű nem vastagabb 650 lábnál.
Az első csillagász, aki meglátta a Szaturnusz gyűrűit, Galilei volt 1610-ben. Azóta a csillagászok igyekeznek minél többet megtudni a Szaturnusz ezen egyedi jellegzetességeiről.
Míg a gyűrűk szilárdnak tűnnek, valójában nem azok. Ehelyett látszólag végtelen számú lebegő jég-, kőzet- és pordarabkákból állnak. Ezek a részecskék mérete a homokszemcséktől a házméretű darabokig változhat.
A gyűrűk sem állnak mozdulatlanul. Ehelyett nagyon nagy sebességgel keringenek a Szaturnusz körül. Ezek sem tökéletes körök. A Szaturnusz holdjainak gravitációs vonzása különböző bemélyedéseket és kanyarulatokat hoz létre a gyűrűkben.
A csillagászok évekig értetlenkedtek azon, hogy mi okozhatta a Szaturnusz gyűrűit. Ma a csillagászok úgy vélik, hogy a Szaturnusz gyűrűit alkotó részecskék valószínűleg üstökösök vagy aszteroidák és a Szaturnusz számos holdja közötti ütközésekből származnak. Míg a Földnek egy holdja van, a tudósok legalább 60 holdat azonosítottak, amelyek a Szaturnusz körül keringenek. E holdakból származó törmelékdarabok szóródtak szét a Szaturnusz körül, hogy kialakítsák a ma látható gyűrűmintázatot.
A csillagászok sokkal többet tudnak a Szaturnuszról és gyűrűiről, köszönhetően a Cassini űrszonda folyamatban lévő Szaturnusz-kutatásának. A Cassini 1997-ben indult el a Földről, és 2004-ben érkezett meg a Szaturnuszhoz.
A Cassini űrszonda azóta is a Szaturnusz körül kering, és folyamatosan képeket és új információkat küld vissza a Földre. A Cassini űrszondának köszönhetően a csillagászok ma már úgy vélik, hogy a Szaturnusz gyűrűi olyan idősek lehetnek, mint a Naprendszer, vagyis körülbelül négymilliárd évesek!