Az agyalapi mirigy függő hiperkortisolizmus, közismertebb nevén a Cushing-kór, az agyalapi mirigy daganata (nem rákos), amely a stresszhormon kortizol túlzott szintjét váltja ki. Normális működés esetén az agyalapi mirigy, egy borsónyi méretű mirigy az agy alján, adrenokortikotrop hormont, azaz ACTH-t termel, amely a vesék közelében lévő mellékveséket kortizol termelésére serkenti. A Cushing-kórban szenvedő kutyák kis százalékánál a mellékvesék egyikének daganata van, amely lehet, hogy rákos, de az is lehet, hogy nem. A Cushing-kórnak ezt a formáját mellékvesefüggő Cushing-kórnak nevezzük, és a mellékvese tumor által közvetlenül megnövekedett kortizoltermelés eredménye. Évente nagyjából 100 000 kutyánál diagnosztizálnak Cushing-kórt az Egyesült Államokban. A legtöbb kutya hatéves vagy annál idősebb, amikor diagnosztizálják, de fiatalabb kutyáknál is előfordulhat. A betegség macskákban ritka.
Melyek a gyakori tünetek?
A kortizol túlzott termelődése olyan tüneteket okoz, mint a szőrhullás, a potrohos megjelenés, a fokozott étvágy, valamint a fokozott ivás és vizelés, amelyet polydipsia és polyuria (PU/PD) néven emlegetnek. A Cushing-kór okozta hajhullás elsősorban a testen jelentkezik, a fejet és a lábakat kímélve. A bőr általában nem viszket, mint más bőrbetegségeknél. Ha egy Cushing-kóros kutyán felvesz egy bőrredőt, észreveheti, hogy a bőr vékonyabb a normálisnál. Az állatnak törékenyek lehetnek az erei, és könnyen zúzódhat. Mivel a kortizol a test számos szervének működését befolyásolja, a Cushing-kór jelei változatosak lehetnek. Ha nem kezelik, az agyalapi mirigy daganata elég nagyra nőhet ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon az agyra, ami neurológiai tüneteket, például járási vagy látási nehézségeket, vagy más betegségeket, például cukorbetegséget vagy rohamokat okozhat. Azoknál a kutyáknál, amelyek prednizont vagy hasonló gyógyszereket kapnak, a Cushing-kórhoz hasonló tünetek jelentkezhetnek (úgynevezett iatrogén Cushing-kór). Ha a háziállatánál a fenti tünetek bármelyike jelentkezik, beszéljen a helyi állatorvossal.
Milyen vizsgálatot alkalmazhat az állatorvosom a Cushing-kór diagnosztizálására?
Nincs egyetlen vizsgálat a Cushing-kór diagnosztizálására. A kórtörténet, a fizikális vizsgálat, valamint a kezdeti vér- és vizeletvizsgálatok eredményei gyakran erős gyanút keltenek a Cushing-kór jelenlétére. A fehérvérsejtszám vagy a vérlemezkeszám emelkedése, a májban lévő alkalikus foszfatáz enzim (ALP, más néven SAP, vagy szérum alkalikus foszfatáz) emelkedése, a vércukorszint emelkedése (bár nem olyan magas, mint a cukorbetegek vércukorszintje), a koleszterinszint emelkedése és a vizelet hígsága. A Cushing-kórra vonatkozó specifikus vizsgálatok közé tartozik a vizelet kortizol/kreatinin aránya, az alacsony dózisú dexametazon szuppressziós teszt, a magas dózisú dexametazon szuppressziós teszt és az ACTH-stimulációs teszt. A laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos további információkért lásd: Mit jelentenek ezek a laboratóriumi vizsgálatok?
Mivel a szervezetben lévő nagy mennyiségű kortizol elnyomja az immunrendszert, a Cushing-kórban szenvedő kutyák nagyobb valószínűséggel kaphatnak bakteriális fertőzéseket, különösen hólyagfertőzést. A fertőzés diagnosztizálásához vizelettenyésztésre lehet szükség, mert előfordulhat, hogy nem mutatnak olyan tipikus jeleket, mint a vizeléshez való erőlködés.
A Cushing-kórban szenvedő betegeknek megnagyobbodott májuk vagy megnagyobbodott mellékveséjük lehet (mindkettő, ha az agyalapi mirigy függő, de csak az egyik, ha a kutyának mellékvesedaganata van). Állatorvosa röntgenfelvételeket készíthet vagy ultrahanggal ellenőrizheti a májat vagy a mellékveséket. A mellékvesék nem mindig láthatók ultrahangvizsgálat során a Cushing-kóros háziállatoknál. Néhány mellékvese-daganatos háziállatnál a daganat a mellékvese közelében lévő nagy véredényekben növekedni látszik, vagy a daganat terjedése a májban látható.
Melyek a Cushing-kór kezelési lehetőségei?
Orális gyógyszeres kezelés: Az agyalapi mirigyfüggő Cushing-kór esetén gyakran élethosszig tartó szájon át szedhető gyógyszeres kezelést írnak fel a tünetek kezelésére. A Cushing-kór kezelésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a trilosztán és az o,p’-DDD (más néven mitotán vagy lizodren). Az o,p’-DDD kezdeti kezelését, az úgynevezett indukciót kezdetben naponta vagy naponta kétszer adják körülbelül egy héten keresztül (néha több, néha kevesebb ideig), de súlyos mellékhatásai lehetnek, ezért a Cushing-kórral kezelt háziállatokat szorosan figyelemmel kell kísérni. Az indukció után az o,p’-DDD-t ritkábban, általában hetente egyszer vagy kétszer adják a háziállat életében. Néhány háziállatnál a Cushing-kór jelei később is kiújulnak, annak ellenére, hogy o,p’-DDD-t kapnak. A trilosztánnak általában kevesebb mellékhatása van, mint az o,p’-DDD-nek, és könnyebben kezelhető, azonban drágább. A mellékvesekéreg-függő Cushing-kórban szenvedő háziállatok esetében az o,p’-DDD és a trilosztán nem olyan hatékony a tünetek csökkentésében, mint az agyalapi mirigy-függő Cushing-kórban szenvedő háziállatok esetében. Beszélje meg állatorvosával, hogy melyik kezelés a legjobb kedvencének.
Sugárzás: Sugárkezelés alkalmazható az agyalapi mirigy daganat méretének csökkentésére. Ez a kezelés a kis tumorok esetében a leghatékonyabb, és segít csökkenteni az agyalapi mirigyfüggő Cushing-kór tüneteit.
Műtét: A mellékvesétől függő Cushing-kór kezelése az érintett mellékvese sebészi eltávolításával történik. A mellékvese tumorok, ha rákosak, átterjedhetnek a test más részeire is, ebben az esetben az összes rákos daganatot nem lehet műtéttel eltávolítani. A műtét előtt gyógyszeres kezelés adható a műtét előtti hormonszint csökkentésére. A trilosztán hatásos lehet a Cushing-kór tüneteinek ellenőrzésében néhány mellékvese-daganatos kutyánál, de nem végleges kezelés.
Az agyalapi mirigy daganat eltávolítására transzfenoidális műtétet alkalmaznak. A sebész exoszkópot használ, egy hosszú csövet, amelynek a végén fény van a nagyításhoz és megvilágításhoz, hogy a szájban lévő lágy szájpadláson keresztül elérje az agyalapi mirigyet, hogy hozzáférjen a koponyaalaphoz, ahol az agyalapi mirigy található. A daganat sebészi eltávolítása általában megszünteti az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés szükségességét.
Milyen a prognózis?
Az agyalapi mirigyfüggő Cushing-kór prognózisa kezeléssel általában jó. Egyes tünetek gyorsan, mások fokozatosan tűnnek el. Az étvágy és a vízfogyasztás általában néhány hét alatt normalizálódik, ahol a szőrzet teljes visszatérése több hónapot is igénybe vehet. Az agyalapi mirigy műtéttel a daganatot eltávolító kutyák nagyjából 85-95 százalékának hormonális remissziója van, ami azt jelenti, hogy a hormonális egyensúlyhiányt és a tüneteket gyógyítja, valamint enyhíti a neurológiai tüneteket. A mellékvese-daganatos kutyák esetében a műtét potenciálisan gyógyító hatású lehet. A Cushing-kór egyik típusának – akár az agyalapi mirigy, akár a mellékvese – kezelése nem akadályozza meg a másik típus kialakulását.
Ez az információ nem helyettesíti az állatorvosi kezelést. Mindig kövesse az állatorvos által adott utasításokat. A Washington Állami Egyetem nem vállal felelősséget az Önt vagy háziállatát ért sérülésekért, amelyek e leírások vagy eljárások követése során keletkeztek.