Nehéz ellenállni egy vadonatúj kiscica cukiságának, különösen, ha kóbornak tűnő cicát látunk. Félti a biztonságát, és segíteni szeretne, de vajon a befogadás a legjobb megoldás az egészsége és biztonsága szempontjából? A cicák elvétele az anyjuktól valójában nagyon veszélyes lehet rájuk nézve, még akkor is, ha a legjobb szándékkal teszed. Az anyjuktól túl korán elválasztott cicák gyakran nagyobb valószínűséggel mutatnak helytelen viselkedést, nehezebben érintkeznek más macskákkal és emberekkel, és nagyobb a kockázata az egészségügyi komplikációknak. A vadonban a kiscicák általában az anyjukkal maradnak, amíg el nem érik az ivarérettséget, vagy amíg az anya újra vemhes nem lesz. Ha a kiscicákat háziállatként tartjuk, fontos ismerni a fejlődésük idővonalát, mielőtt idő előtt elválasztanánk őket az anyjuktól.
A fejlődés idővonala
A kiscicák életük első 4 hetében teljes mértékben az anyjuktól függnek a táplálkozás és az alapvető szükségleteik kielégítése szempontjából. Ebben a korban a kiscicák nem tudják saját testhőmérsékletüket szabályozni, ezért az anya elengedhetetlenül fontos, hogy segítsen tisztán, melegen és biztonságban tartani őket.
A 4. hét után az anya elkezdi megtanítani a kiscicáknak az alapvető készségeket, amelyek segítenek nekik az önálló túlélésben. Ez idő alatt a kiscicák megtanulnak enni, vadászni és önállóan használni a mosdót. A kiscicák az anya utánzásával alapvető kommunikációs és interakciós készségeket is elsajátítanak. Az emberrel való ismerkedés legjobb ideje ez az időszak lenne. Hasznos, ha a cicák már 4 hetes koruktól kezdve találkoznak emberekkel, ha háziállatként tartják őket. Ez az emberi interakció semmiképpen sem helyettesíti az anya szükségességét, mivel az anya még fontosabb szerepet játszik az elválasztási folyamatban. Az anya továbbra is megtanítja a kiscicáknak, hogyan viselkedjenek, és korrigálja a nem megfelelő viselkedést.
Mire a kiscicák elérik a 8 hetes kort, már képesek lesznek szilárd táplálékot enni, és az anyatej kezd elapadni. Egyes cicák még 12 hetes korukig is folytatják a szoptatást, bár általában a szoptatás ebben a korban már inkább a cicák megnyugtatását szolgálja, mintsem a táplálék biztosítását.
Egy gyakori tévhit, hogy a cicákat már 8 hetes korukban el lehet választani az anyjuktól. Az ekkor elválasztott cicák azonban még mindig ki vannak téve a fejlődési, szociális és egészségügyi problémák kockázatának. Ehelyett a cicáknak 12-14 hetes korukig az anyjukkal kell maradniuk. Ebben a korban (és megfelelő emberi interakció és nevelés mellett) a cicáknak már képesnek kell lenniük arra, hogy megfelelő helyre (pl. az alomtálcára) menjenek a mosdóba, egyedül játszanak ahelyett, hogy más alomtársakra lenne szükségük, teljesen fejlett immunrendszerrel rendelkeznek, teljesen be vannak oltva, és nem lesznek a túl korai elválasztásból adódó felesleges stressz áldozatai.
Mit tegyünk a kóbor cicákkal
Míg ezeket a lépéseket könnyű megtenni, ha tenyésztővel van dolgunk vagy menhelyről fogadunk örökbe, mit tehetünk, ha kóbor cicát találunk? Íme néhány lépés, amit megtehetsz, hogy segíts a cicának a legjobb esélyt megadni a túlélésre és egy boldog, egészséges életre:
- Vizsgáld meg a környezetedet. Csak azért, mert egyedül látsz egy kiscicát vagy egy alomnyi kiscicát, nem mindig jelenti azt, hogy az anya elhagyta őket. Valószínűleg épp táplálékot keres. Ha a kiscicák biztonságos helyen vannak, tartsd a távolságot, és figyeld az alultápláltságra, elhanyagoltságra vagy veszélyre utaló jeleket:
- Jól tápláltnak tűnnek?
- A bundájuk matt és piszkos?
- Biztonságos, száraz környezetben vannak, távol az utaktól vagy ragadozóktól?
- Ha nincs közvetlen veszély, menjünk el, és adjunk helyet a fészeknek. Visszatérhet 4-6 óra múlva, hogy újra felmérje a helyzetet. Ez elegendő időt biztosít az anyának arra, hogy visszatérjen és etesse a kölykeit. Ha az anya még mindig nem tért vissza, jöjjön vissza másnap. Ne menjen túl közel a fészekhez, ha nem gyanakszik veszélyre. A szagod elriaszthatja az anyát, és lehet, hogy nem tér vissza. Azzal, hogy helyet adsz a fészeknek, lehetőséget adsz az anyának a visszatérésre, ami a legjobb esélyt adja a kiscicáknak a túlélésre.
- Ha a kiscicák még mindig a fészkükben vannak, és a következő napon, a 2. visszatérő látogatásod után sincs nyoma az anyának, akkor úgy dönthetsz, hogy beavatkozol, ételt kínálsz nekik, és felhívod a helyi állatmenhelyet további utasításokért. NE próbálja meg megfürdetni a kiscicákat, mivel lehet, hogy még túl fiatalok ahhoz, hogy szabályozzák a testhőmérsékletüket. Ha úgy dönt, hogy befogadja a cicákat, győződjön meg róla, hogy teljes mértékben felkészült arra, hogy megadhassa nekik a szükséges extra gondoskodást és figyelmet. Ha erre nem vagy képes, a legjobb, ha egy menhelyre vagy mentőközpontba viszed őket, ahol megkaphatják a szükséges gondoskodást. Feltétlenül nézzen utána a környékbeli menhelyeknek, és vegye fel a kapcsolatot egy olyan jó hírű menhellyel, amelyről úgy érzi, hogy a cicáknak a legjobb esélyt adja a túlélésre és az örökbefogadásra. Ez legyen az utolsó lehetőség, mivel a cicáknak mindig az anyjukkal van a legnagyobb esélyük a túlélésre.