A karfiol a Brassica oleracea fajba tartozó, magról termesztett egynyári növény, amelyhez a káposzta, a kelbimbó, a kelkáposzta, a brokkoli és a salátafélék is tartoznak. Általában csak a fejét fogyasztják. A fejet egy fehér virágzatmerisztéma alkotja, amelyet túrónak is neveznek.
A karfiol angol szó valószínűleg az olasz cavolo fiore (káposztavirág vagy virágos káposzta) szóból származik. A Cavolo a latin caulus szóból származik, amely a latin caulis szónak a káposztára utaló változata.
A cauliflower szó ugyan káposztavirágot jelent, de valójában nem a káposzta virága. A karfiol csak jóval később alakult ki, mint a káposzta, valamikor az első évezred elején a Földközi-tenger térségében és környékén, valamint Kis-Ázsiában. A karfiol első történelmi említése arab muszlim tudósok írásaiban található a 12-13. században.
A karfiol onnan nem terjedt el túl gyorsan. Csak a 17. század elején került a karfiol Franciaországba és Angliába. Az Egyesült Államokba való bevezetése csak jóval később történt meg, és itt csak az 1920-as években, körülbelül a brokkolival egy időben került kereskedelmi forgalomba. Nagyon népszerű volt az etnikai közösségek, különösen az olaszok körében.
A karfiol alacsony zsírtartalmú, kevés szénhidrátot tartalmaz, és magas az élelmi rost, a folsav, a víz és a C-vitamin tartalma.
Az Egyesült Államokban a legtöbb karfiolt Kaliforniában termesztik, azonban Arizonában, New Yorkban, Michiganben, Oregonban és Texasban is termesztik.