A kutatás kitartást igényel, és a legtöbb kutató sok álmatlan éjszakát szentel a kutatás elvégzésére és az eredmények dokumentálására. Az akadémiai világ versengő világában elvárják, hogy karrierje korai szakaszában kezdjen publikálni, és sok pályakezdő kutató szembesül azzal a fenyegető aggodalommal, hogy hogyan publikáljon egy folyóiratcikket. Bár az eredeti kutatás néha éveket vesz igénybe, ez nem jelenti azt, hogy a kutatás befejezéséig nem lehet publikációd.
A tudományos irodalomnak különböző típusai vannak, amelyek közül néhány eredeti kutatást igényel (elsődleges irodalomként kategorizálva), és vannak, amelyek más publikált munkákon alapulnak (másodlagos irodalom). Fontos, hogy világos elképzelése legyen a különböző típusú cikkekről, amelyeket folyóiratokban publikálhat. Ez segít abban, hogy megértse, milyen módon terjesztheti munkáját, és meghatározza, hogy milyen típusú cikk lenne megfelelő a tanulmányához.
A publikációk típusai a különböző területeken eltérőek. Például egy klinikai vizsgálat csak az orvostudományok területén lehetséges, míg egy empirikus tanulmány a társadalomtudományok területén gyakoribb. Fontos megjegyezni, hogy nem minden folyóirat közöl mindenféle cikket. Ezért a legtöbb folyóiratkiadó pontos és konkrét irányelvekkel látja el a leendő szerzőket az általuk publikált különböző cikkekre vonatkozóan. A publikált cikkek típusaira vonatkozó pontosítások a folyóirat weboldalán a szerzőknek szóló iránymutatások szakaszban találhatók. Ha van egy célfolyóirat a fejében, ellenőrizze, hogy publikálja-e azt a fajta kéziratot, amelyet megírni tervez.
A tudományos publikációk lehetséges típusai közül néhány:
1. Eredeti kutatás: Ezek olyan részletes tanulmányok, amelyek eredeti kutatásról számolnak be, és az elsődleges irodalomhoz sorolhatók. Tartalmazzák a hipotézist, a háttértanulmányt, a módszereket, az eredményeket, az eredmények értelmezését és a lehetséges következmények megvitatását. Az eredeti kutatási cikkek hosszúak, a szóhatár 3000 és 6000,2,3 között mozog, és egyes folyóiratokban akár 12 000 szó is lehet.1 Ezek jelentős időbefektetést igényelnek.
2. Áttekintő cikk: A recenziós cikkek egy adott területen már megjelent szakirodalom kritikai és konstruktív elemzését nyújtják összefoglaló, elemzés és összehasonlítás révén, gyakran konkrét hiányosságokat vagy problémákat azonosítanak, és ajánlásokat tesznek a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan.1,6 Ezek másodlagos szakirodalomnak minősülnek, mivel általában nem a szerző kísérleti munkájából származó új adatokat mutatnak be. Az áttekintő cikkek nagyjából háromfélék lehetnek: irodalmi áttekintések, szisztematikus áttekintések és metaanalízisek. Az áttekintő cikkek a folyóirattól és a témától függően különböző hosszúságúak lehetnek. A narratív áttekintések vagy irodalmi áttekintések hossza 8000 és 40 0006 szó között mozoghat, míg a szisztematikus áttekintések általában 10 000 szónál rövidebbek.6 Egyes folyóiratok azonban rövidebb, 3000-5000 szó körüli áttekintéseket is közölnek.1-3
3. Klinikai esettanulmány: A klinikai esettanulmányok az orvosi vagy klinikai gyakorlatból származó valós betegesetek részleteit mutatják be. A bemutatott esetek általában olyanok, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott területen meglévő ismeretekhez. A tanulmány várhatóan egy betegség jeleit, tüneteit, diagnózisát és kezelését tárgyalja.1,5 Ezek elsődleges irodalomnak számítanak, és általában az eredeti cikkekhez hasonló szócikkek terjedelműek. A klinikai esettanulmányok sok gyakorlati tapasztalatot igényelnek, és nem biztos, hogy megfelelő publikációs forma a pályakezdő kutatók számára.5
4. Klinikai vizsgálat: Ismét csak az orvostudomány területére jellemzően, a klinikai vizsgálatok a kontrollált, általában nagy betegcsoportokon végzett vizsgálatok módszertanát, végrehajtását és eredményeit írják le.1,5 A klinikai vizsgálatokról szóló cikkek szintén hosszúak, általában körülbelül olyan hosszúak, mint egy eredeti kutatási cikk. A klinikai vizsgálatok gyakorlati munkatapasztalatot is igényelnek, valamint magas etikai és megbízhatósági követelményeket.5 Így ez a formátum inkább a tapasztalt kutatók számára hasznos.
5. Perspektíva, vélemény és kommentár: A perspektivikus darabok egy terület alapvető fogalmainak vagy uralkodó eszméinek tudományos áttekintései. Ezek általában olyan esszék, amelyek személyes nézőpontot mutatnak be, és kritizálják az adott területre vonatkozó, széles körben elterjedt elképzeléseket.1-3 A perspektivikus írás lehet egyetlen fogalom vagy néhány kapcsolódó fogalom áttekintése. Ezek másodlagos irodalomnak számítanak, és általában rövid, 2000 szó körüli cikkek.2
A véleménycikkek a szerző álláspontját mutatják be egy adott tanulmányban alkalmazott értelmezéssel, elemzéssel vagy módszerekkel kapcsolatban. Lehetővé teszi a szerző számára, hogy egy elmélet vagy hipotézis erősségeit és gyengeségeit kommentálja. A véleménycikkek általában építő jellegű kritikán alapulnak, és azokat bizonyítékokkal kell alátámasztani.1 Az ilyen cikkek elősegítik a tudományt érintő aktuális kérdések megvitatását. Ezek is viszonylag rövid cikkek.
A kommentárok olyan rövid, általában 1000-1500 szó körüli cikkek, amelyek felhívják a figyelmet egy korábban megjelent cikkre, könyvre vagy beszámolóra, vagy kritikát fogalmaznak meg róla, kifejtve, hogy miért érdekli őket, és hogyan lehet tanulságos az olvasók számára.
6. Könyvkritika: A legtöbb tudományos folyóiratban könyvkritikák jelennek meg. A könyvismertetés célja, hogy betekintést és véleményt nyújtson a közelmúltban megjelent tudományos könyvekről. A könyvkritikák szintén viszonylag rövid cikkek és kevésbé időigényesek. A könyvkritikák jó publikációs lehetőséget jelentenek a pályakezdő kutatók számára, mivel lehetővé teszik a kutató számára, hogy lépést tartson a szakterület új irodalmával, és egyúttal gyarapítsa publikációs listáját.5
Kapcsolódó olvasmányok:
- A fiatal kutató útmutatója egy eredeti kutatási cikk megírásához
- A fiatal kutató útmutatója egy irodalmi áttekintés megírásához
- A fiatal kutató útmutatója egy szisztematikus áttekintéshez
- A fiatal kutató útmutatója egy klinikai esetjelentés megírásához
- A fiatal kutató útmutatója egy klinikai vizsgálathoz
- A fiatal kutató útmutatója a perspektívához, kommentár és véleménycikkek
- Mi a különbség egy kutatási cikk és egy áttekintő cikk között?
- Melyiket könnyebb publikálni – egy eredeti kutatási cikket vagy egy áttekintő cikket?
Bibliográfia:
1. Frontiers in group. Frontiers in Neuroscience Elérhető http://www.frontiersin.org/Neuroscience/articletype
2. Sage Publications. Manuscript Submission Guidelines Elérhető: http://www.uk.sagepub.com/msg/hsr.htm#ARTICLETYPES
3. Nature Publications. Author Resources Avaialable from http://www.nature.com/authors/author_resources/article_types.html
4. AcademyHealth. Cikkek írása szakmailag lektorált publikációk számára: A Quick Reference Guide Elérhető: http://www.academyhealth.org/files/HIT/writingguide.pdf
5. University of Colorado Libraries. Publikálj, ne vessz el! The Art & Craft of Publishing in Scholarly Journals, Module 1, Overview of Scholarly Publishing Elérhető: https://www.merlot.org/merlot/viewMaterial.htm?id=294081
6. Zurich-Basel Plant Science Center. Irányelvek egy áttekintő cikk megírásához. Elérhető ahttp://ueberfachliche-kompetenzen.ethz.ch/dopraedi/pdfs/Mayer/guidelines_review_article.pdf
címen.