Ez a szakasz az ENSZ áttekintését nyújtja. Kommentárokat tartalmaz a szervezetről és annak munkájáról, valamint további információkat az ENSZ szerveiről és tevékenységeiről.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete
Az ENSZ szuverén államok nemzetközi szervezete, amely a világ szinte minden országát magában foglalja. Az ENSZ-nek csak független államok lehetnek tagjai. A második világháborút követően jött létre – 1945-ben 51 állam (köztük az Egyesült Királyság) írta alá az ENSZ Alapokmányát, és ezzel az ENSZ alapító tagjai lettek. A gyarmatosítás megszűnése és az olyan országok, mint a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása miatt nőtt a független országok száma. Jelenleg az ENSZ-nek 193 tagállama van.
Az ENSZ lehetőséget biztosít a világ független államai számára, hogy megvitassák az őket egyénileg és közösen érintő globális kérdéseket. Az ENSZ célja, hogy békés úton keressen megoldást a problémákra, konfliktusokra és válságokra. Az ENSZ Alapokmánya olyan irányelvek összessége, amely kifejti a tagállamok jogait és kötelességeit.
Az ENSZ-nek négy célja van, amelyeket az ENSZ Alapokmányának 1. cikke tartalmaz:
- A nemzetközi béke és biztonság fenntartása, és ennek érdekében: a békét fenyegető veszélyek megelőzésére és elhárítására, valamint az agresszió vagy más békét sértő cselekmények visszaszorítására irányuló hatékony kollektív intézkedések meghozatala, valamint a nemzetközi viták vagy olyan helyzetek békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveivel összhangban történő rendezése vagy rendezése, amelyek a béke megbontásához vezethetnek;
- A nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, amelyek a népek egyenlő jogainak és önrendelkezési jogának tiszteletben tartásán alapulnak, valamint egyéb megfelelő intézkedések meghozatala az egyetemes béke megerősítésére;
- Nemzetközi együttműködés megvalósítása a gazdasági, társadalmi, kulturális vagy humanitárius jellegű nemzetközi problémák megoldásában, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása és ösztönzése mindenki számára, faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbségtétel nélkül; és
- A nemzetek e közös célok elérésére irányuló tevékenységének összehangolására szolgáló központként való működés.
Egyedülálló nemzetközi jellegéből és az alapító okiratában biztosított hatáskörökből adódóan az ENSZ a kérdések széles skáláján tud fellépni, és a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács és más szervek és bizottságok révén fórumot biztosít 193 tagállama számára véleményük kifejtésére.
Az ENSZ munkája a világ minden szegletébe eljut. Bár leginkább a békefenntartásról, a békeépítésről, a konfliktusmegelőzésről és a humanitárius segítségnyújtásról ismert, az “ENSZ-rendszer” – amely olyan ügynökségeket foglal magában, mint az UNICEF és a Világélelmezési Program, valamint olyan kormányközi szerveket, mint a Biztonsági Tanács – számos más módon is befolyásolja az életünket, és jobbá teszi a világot.
Az ENSZ az alapvető kérdések széles skáláján dolgozik, a fenntartható fejlődéstől kezdve a környezet- és menekültvédelem, a katasztrófavédelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a leszerelés és a fegyverek elterjedésének megakadályozása, a demokrácia, az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség és a nők helyzetének javítása, a kormányzás, a gazdasági és társadalmi fejlődés és a nemzetközi egészségügy, a taposóaknák felszámolása, az élelmiszertermelés bővítése és még sok más területen, hogy elérje céljait és összehangolja erőfeszítéseit egy biztonságosabb világ érdekében a jelen és a jövő generációk számára.
Elvek
A célokat az ENSZ Alapokmányának 2. cikkében foglalt bizonyos elvek tartják fenn, amelyek az ENSZ-re mint szervezetre és az egyes tagállamokra egyaránt vonatkoznak:
- A szervezet valamennyi tagja szuverén egyenlőségének elvén alapul.
- Minden tag, annak érdekében, hogy valamennyi tag számára biztosítsa a tagságból eredő jogokat és előnyöket, jóhiszeműen teljesíti a jelen Alapokmány szerint vállalt kötelezettségeit.
- Minden Tag köteles nemzetközi vitáit békés eszközökkel rendezni oly módon, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.
- Minden Tag köteles nemzetközi kapcsolataiban tartózkodni az erőnek bármely állam területi integritása vagy politikai függetlensége elleni, vagy bármely más, az Egyesült Nemzetek céljaival összeegyeztethetetlen módon történő fenyegetésétől vagy alkalmazásától.
- Minden Tag köteles minden segítséget megadni az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden olyan intézkedésében, amelyet a jelen Alapokmánynak megfelelően tesz, és tartózkodik attól, hogy segítséget nyújtson bármely olyan államnak, amely ellen az Egyesült Nemzetek Szervezete megelőző vagy végrehajtó intézkedést tesz.
- A Szervezet biztosítja, hogy azok az államok, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges mértékben ezen alapelvekkel összhangban járjanak el.
- A jelen Alapokmányban foglaltak nem hatalmazzák fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy beavatkozzon olyan ügyekbe, amelyek alapvetően bármely állam belső joghatósága alá tartoznak, és nem kötelezik a tagokat arra, hogy az ilyen ügyeket a jelen Alapokmány szerinti rendezésnek vessék alá; ez az elv azonban nem érinti az Vll. fejezet szerinti végrehajtási intézkedések alkalmazását.
Az ENSZ Alapokmánya rendelkezik az olyan tagállam felfüggesztéséről vagy kizárásáról, amely nem tartja be az Alapokmány alapelveit. Erre eddig nem került sor, de Dél-Afrika “felfüggesztette magát” azzal, hogy kilépett, amikor az országot az apartheid rendszerben irányították.
Főbb ENSZ-szervek
Az ENSZ fő szerveit az ENSZ Alapokmánya hozza létre. E szervek alatt számos kisegítő szerv működik.
A Közgyűlés
A Közgyűlés az ENSZ fő tanácskozó szerve. Az összes tagállam képviselőiből áll, amelyek mindegyike egy-egy szavazattal rendelkezik. A fontos kérdésekben, például a békével és biztonsággal, új tagok felvételével és költségvetési kérdésekkel kapcsolatos döntésekhez kétharmados többség szükséges. Más kérdésekben egyszerű többséggel döntenek.
A Közgyűlésen belül különböző kisegítő szervek működnek. Ezek közé tartozik a Leszerelési Bizottság, a Békeépítési Bizottság és az Emberi Jogi Tanács.
A Közgyűlés feladat- és hatásköréről, üléseinek időpontjáról és a döntéshozatal módjáról részletesen itt olvashat.
Biztonsági Tanács
A Biztonsági Tanács elsődleges feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Szervezete úgy van megszervezve, hogy folyamatosan működőképes legyen, és minden tagjának egy-egy képviselője folyamatosan jelen kell, hogy legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén. A Tanács elnöksége havonta váltakozik, a tagállamok angol ábécé szerinti felsorolása szerint.
A Biztonsági Tanács feladatai és hatáskörei a következők:
- A nemzetközi béke és biztonság fenntartása az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel és céljaival összhangban;
- Minden olyan vita vagy helyzet kivizsgálása, amely nemzetközi súrlódásokhoz vezethet;
- Az ilyen viták rendezésére szolgáló módszerek vagy a rendezés feltételeinek ajánlása;
- A fegyverkezést szabályozó rendszer létrehozására vonatkozó tervek kidolgozása;
- A békét fenyegető veszély vagy agressziós cselekmény fennállásának megállapítása és a szükséges intézkedésekre vonatkozó ajánlás;
- felszólítja a tagokat, hogy az agresszió megelőzése vagy megállítása érdekében gazdasági szankciókat és más, erő alkalmazásával nem járó intézkedéseket alkalmazzanak;
- az agresszorral szemben katonai fellépést kezdeményez;
- ajánlást tesz új tagok felvételére;
- Az Egyesült Nemzetek gyámsági funkcióinak gyakorlása a “stratégiai területeken”; és
- A Közgyűlésnek ajánlást tesz a főtitkár kinevezésére, és a Közgyűléssel együtt megválasztja a Nemzetközi Bíróság bíráit.
A Biztonsági Tanácsnak öt állandó tagja van: Kína, Franciaország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. Tíz nem állandó tag van, akik kétéves megbízatással rendelkeznek, és akiket a Közgyűlés választ regionális csoportokban, hogy minden régió képviselve legyen. A jelenlegi nem állandó tagok ide kattintva tekinthetők meg.
Sok kritika éri, hogy az öt állandó tag nem a mai, hanem az 1945-ös leghatalmasabb országokat képviseli, és hogy földrajzilag nem képviselik a világot.
A Biztonsági Tanácsról további információkért kattintson ide.
Főtitkár
Egyszerre diplomata és szószóló, köztisztviselő és vezérigazgató, a főtitkár az Egyesült Nemzetek eszméinek szimbóluma és a világ népeinek, különösen a szegény és kiszolgáltatott népek érdekeinek szószólója. A jelenlegi főtitkár és a tisztség nyolcadik betöltője a Koreai Köztársaságból származó Ban Ki Mun, aki 2007. január 1-jén lépett hivatalba.
A Charta a főtitkárt a szervezet “legfőbb igazgatási tisztviselőjének” nevezi, aki ebben a minőségében jár el, és ellátja “a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, a Gazdasági és Szociális Tanács és az ENSZ más szervei által rábízott” egyéb feladatokat. Az Alapokmány felhatalmazza a főtitkárt arra is, hogy “a Biztonsági Tanács tudomására hozzon minden olyan ügyet, amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását”.
Ezek az irányelvek egyrészt meghatározzák a hivatal hatáskörét, másrészt jelentős mozgásteret biztosítanak számára. A főtitkár kudarcot vallana, ha nem venné gondosan figyelembe a tagállamok aggodalmait, de ugyanakkor fenn kell tartania az ENSZ értékeit és erkölcsi tekintélyét, és a béke érdekében kell beszélnie és cselekednie, még akkor is, ha időről időre azt kockáztatja, hogy kihívást jelent vagy nem ért egyet ugyanezekkel a tagállamokkal.
A főtitkár minden évben jelentést ad ki az ENSZ munkájáról, amelyben értékeli tevékenységét és felvázolja a jövőbeli prioritásokat. A főtitkár egyben a Koordinációs Igazgatási Bizottság (ACC) elnöke is, amely évente kétszer összehívja az ENSZ összes alapjának, programjának és szakosított ügynökségének végrehajtó vezetőjét annak érdekében, hogy előmozdítsa a koordinációt és az együttműködést az Egyesült Nemzetek Rendszerét érintő érdemi és irányítási kérdések egész sorában.
A főtitkár egyik legfontosabb szerepe a “jószolgálati tevékenysége” – a függetlenségére, pártatlanságára és feddhetetlenségére támaszkodó nyilvános és magánjellegű lépések, amelyekkel megakadályozza a nemzetközi viták kialakulását, eszkalálódását vagy terjedését.
A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés nevezi ki. A főtitkár kiválasztását ezért a Biztonsági Tanács öt állandó tagja közül bármelyik megvétózhatja.
A Titkárság
Ez egy nemzetközi személyzet, amely a világ különböző pontjain lévő szolgálati helyeken dolgozik, és a Szervezet sokrétű napi munkáját végzi. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének többi fő szervét szolgálja ki, és az általuk meghatározott programokat és politikákat igazgatja.
A Titkárság által végzett feladatok éppoly változatosak, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete által kezelt problémák. Ezek a feladatok a békefenntartó műveletek igazgatásától a nemzetközi viták közvetítéséig, a gazdasági és társadalmi tendenciák és problémák felmérésétől az emberi jogokról és a fenntartható fejlődésről szóló tanulmányok elkészítéséig terjednek.
A Titkárság munkatársai emellett tájékoztatják a világ kommunikációs médiáját az ENSZ munkájáról; nemzetközi konferenciákat szerveznek a világot érintő kérdésekről; valamint beszédeket tolmácsolnak és dokumentumokat fordítanak a szervezet hivatalos nyelveire.
2010. június 30-án a Titkárságnak világszerte mintegy 44 000 munkatársa volt. A Titkárság szervezeti egységeivel kapcsolatos információkért kattintson ide.
Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)
A Gazdasági és Szociális Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak operatív ágai gazdasági és szociális munkáját koordináló legfőbb szerv. A Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya szolgálja ki. Az ENSZ-szervezetek egész családja a gazdasági, társadalmi és fenntartható fejlődésért dolgozik.
Sok ENSZ-ügynökség és program szorosan együttműködik az ECOSOC-kal. Az ügynökségek mind független szervezetek, saját tagországokkal és költségvetéssel. Számos ENSZ-programot a Közgyűlés hozott létre, és szorosan együttműködnek az ECOSOC-kal, de a Közgyűlésnek és/vagy a Biztonsági Tanácsnak tesznek jelentést.
A Tanács 54 kormánytagját a Közgyűlés választja meg hároméves, egymást átfedő ciklusokra. A Tanácsban a földrajzi képviselet alapján osztják ki a helyeket: tizennégyet az afrikai államok, tizenegyet az ázsiai államok, hatot a kelet-európai államok, tízet a latin-amerikai és karibi államok, tizenhármat pedig a nyugat-európai és egyéb államok kapnak.
Az ECOSOC munkáját funkcionális és regionális bizottságok végzik. A funkcionális bizottságok konkrét témákkal, míg a regionális bizottságok bizonyos földrajzi területekre jellemző kérdésekkel foglalkoznak. A bizottságok munkacsoportokkal és más szekciókkal rendelkeznek a problémák kutatására, megvitatására és kivizsgálására. Ezek a tagországok képviselőiből állnak, de független szakértőkre támaszkodnak az információk és a tanácsadás érdekében.
Az ENSZ gazdasági és szociális fejlesztési munkájával kapcsolatos információkért kattintson ide.
Nemzetközi Bíróság (ICJ)
A Nemzetközi Bíróság nem azonos a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC). Az ICC népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűncselekményekkel vádolt személyek ellen indított ügyekben jár el. Az ICJ csak az államok közötti jogvitákat tárgyalja.
A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szerve. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 1945 júniusában hozta létre, és 1946 áprilisában kezdte meg működését. A Bíróság székhelye a hollandiai Hágában található Békepalotában van. Az Egyesült Nemzetek hat fő szerve közül ez az egyetlen, amelyik nem New Yorkban található.
A Bíróság feladata, hogy a nemzetközi joggal összhangban rendezze az államok által elé terjesztett jogvitákat, és tanácsadói véleményt adjon az Egyesült Nemzetek felhatalmazott szervei és szakosított szervei által elé terjesztett jogi kérdésekben. A Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos információkért kattintson ide.
A Bíróság 15 bíróból áll, akiket az Egyesült Nemzetek Közgyűlése és a Biztonsági Tanács választ kilencéves hivatali időre. A Bíróság munkáját a Hivatal, az igazgatási szerve segíti. A Bíróság történetével kapcsolatos információkért kattintson ide.
- A Gyámsági Tanácsot 1945-ben hozta létre az ENSZ Alapokmánya, hogy nemzetközi felügyeletet gyakoroljon a 7 tagállam igazgatása alá helyezett 11 vagyonkezelői terület felett, és biztosítsa, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a területek önigazgatásra és függetlenségre való felkészítésére. 1994-re valamennyi vagyonkezelői terület elérte az önkormányzatiságot vagy függetlenséget. Munkája befejeztével a Tanács módosította eljárási szabályzatát, hogy szükség szerint és ott ülésezhessen, ahol az alkalom megköveteli.
Az ENSZ egyéb részei
A fent vázolt hat “fő szerven” kívül az ENSZ rendszeréhez számos egyéb bizottság, alap, program és ügynökség tartozik. Néhány ilyen szerv munkája gyakran szerepel a hírekben – például az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége és a Világélelmezési Program. Mások kevésbé ismertek. Az alábbiakban bemutatottak ízelítőt adnak az ENSZ tevékenységének széles skálájából.
- Az Emberi Jogi Tanács egy 47 államból álló kormányközi ENSZ-testület. Felelős az emberi jogok előmozdításáért és védelméért világszerte. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa az ENSZ ezzel a megbízatással megbízott tisztviselője. A biztos támogatja a Tanács munkáját és az ENSZ emberi jogi szerződéseit.
- A Nemzetközi Távközlési Unió az ENSZ információs és kommunikációs technológiával foglalkozó szakosított szerve. Olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az internethez való hozzáférés és az internet irányítása, a rádióspektrum és a műholdas pályák elosztása, valamint a világ telefonhálózatai közötti kapcsolatok.
- A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet a légi közlekedés szabályozásáért és gyakorlatáért felelős ENSZ-ügynökség. Biztosítja, hogy a mai légi közlekedési hálózat – amely naponta közel 100 000 járatot üzemeltet – biztonságosan és hatékonyan működjön.
- Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala vezeti az illegális kábítószerek, a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni globális erőfeszítéseket.
- Az ENSZ Világűrügyi Hivatala elősegíti a világűr békés célú felhasználásával kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Nyilvántartást vezet az űrbe indított tárgyakról, technológiai képzést nyújt, és segít műholdfelvételeket biztosítani természeti katasztrófák idején.
Finanszírozás
Az ENSZ munkáját a tagországok három költségvetésből finanszírozzák: a rendes költségvetésből, a békefenntartási költségvetésből és az “önkéntes finanszírozásból”.
A rendes költségvetésbe történő befizetések minden nemzet számára kötelezőek, bár ezek igen eltérőek. Például 2006-ban az Egyesült Királyságnak az éves költségvetés 6,13%-át, míg Libériának 0,001%-át kellett fizetnie. A legszegényebb nemzetek számára nem kötelező a békefenntartási költségvetésbe történő befizetés; ennek pótlására a Biztonsági Tanács öt állandó tagja (Kína, Franciaország, az Orosz Föderáció, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) extra befizetéseket teljesít.
Ha egy tagállam kétéves késedelembe esik e kötelező befizetésekkel, elveszíti szavazati jogát a Közgyűlésben (bár a Közgyűlés egyedi esetekben megszavazhatja e követelmény enyhítését). Sok állam rendszeresen késedelmesen fizet, ami nagyon megnehezíti az ENSZ munkáját.
Az “önkéntes finanszírozás” az ENSZ fejlesztési és humanitárius programjainak, például az ENSZ Gyermekalapjának finanszírozására szolgál. Az országok megválaszthatják, hogy ezek közül a programok közül melyeket, vagy melyeket kívánják finanszírozni.
Kommentár az ENSZ-ről
Az ENSZ 1945-ös megalapítása egy háborútól megfáradt nemzedék reményét szimbolizálta a nemzetközi együttműködés új korszakával kapcsolatban, amely békét és fejlődést hoz az emberiség számára. Ez az ígéret részben teljesült. Az ENSZ jelentős előrelépéseket ért el a nemzetközi jog terén; mechanizmusokat dolgozott ki a békefenntartásra; programokat hozott létre a szegénység enyhítésére; és elősegítette számos egykori gyarmat békés függetlenné válását, gyökeresen megváltoztatva a mai világ összetételét.
De sokan lemaradtak. Miközben az ENSZ hozzájárult a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdításához, az országokon belül és az országok között továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak. A világ lakosságának egyötöde még mindig napi 1 fontnál kevesebb jövedelemből él, és milliók nem jutnak hozzá az alapvető szükségletekhez. A konfliktusok megoldása és a tömeges atrocitások megelőzése terén elért vegyes eredmények pedig rontották a szervezet hírnevét.
Egy olyan időszakban, amikor sok ország figyelmét a belpolitikai gondok felé fordítja, egyes kommentátorok az ENSZ megszűnését jósolják. Mások ezt a nézetet azzal támasztják alá, hogy a szervezet nélkülözhetetlen a gyorsan globalizálódó és összekapcsolt világban.
Az igazság valahol a kettő között van. Az ENSZ soha nem fogja beváltani legbuzgóbb szószólóinak reményeit, és elkerülhetetlen hibái továbbra is táptalajt adnak majd a gyűlölködőknek. De mint a nemzetek találkozóhelye, mint a fontos globális normák meghatározója, és mint a kulcsfontosságú szolgáltatások nyújtója – a sürgősségi élelmiszersegélyektől az emberi jogi megfigyelőkig és a békefenntartókig – az ENSZ minden bizonnyal jelentős szereplő marad a 70. születésnapjához közeledve.
Elődjével, a Népszövetséggel ellentétben az ENSZ rugalmasnak és alkalmazkodónak bizonyult, túlélve a tagjai közötti ismételt megosztottságot és más multilaterális testületek megjelenését. Ez azért van így, mert az ENSZ története nem pusztán az őt alkotó részek története. Ez a “nemzetközi közösség” története. Azáltal, hogy az ENSZ széles körű tagságot ötvözött a hatalmasok kiváltságaival, hogy a kisebb és szegényebb államoknak platformot és hangot adott, és hogy olyan új szereplőkkel dolgozott együtt, mint a nem kormányzati szervezetek és a vállalkozások, sikerült elősegítenie egy “nemzetközi közösség” kialakulását, amelytől most azt várják, hogy mind a közvetlen válságokkal, mind a hosszabb távú problémákkal foglalkozzon.
A nemzetközi együttműködést igénylő kihívásokból bizonyára nincs hiány; az Egyesült Nemzetek Szervezetére, amely egyszerre hibás és nélkülözhetetlen, továbbra is szükség lesz.
Linkek rövid cikkekhez és beszédtémákhoz
10 mítosz az ENSZ-ről
Az ENSZ tartós mítosza – Natalie Samarasinghe, az UNA-UK ügyvezető igazgatója
Az ENSZ megfelel a célnak? Mark Seddon, az ENSZ beszédírója és Adam LeBor író csatározik
A nélkülözhetetlen intézmény? Jeffrey Laurenti, a Century Foundation munkatársa a szíriai válság fényében vizsgálja az ENSZ-t
Mi a baj az ENSZ-szel? – Thomas G. Weiss, City University New York
Más nemzetközi szervezetek
Egy sor más nemzetközi szerv nem szigorúan ENSZ-szervezet, de az ENSZ-családon belül jött létre. Ezek közé tartozik a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az államok számos különböző nemzetközi szervezetnek is tagjai lehetnek. Íme néhány a legfontosabbak közül:
Afrikai Unió (AU)
Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN)
Commonwealth Secretariat
Független Államok Közössége (FÁK)
Nyugati Gazdasági Közösség
. Afrikai Államok Közössége (ECOWAS)
Európai Unió (EU)
A 8-as csoport (G8)
A 77-es csoport (G77)
Az Arab Államok Ligája
North Atlantic Treaty Organisation (NATO)
Nem-Mozgalom (NAM)
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)
Iszlám Konferencia Szervezete
Világkereskedelmi Szervezet