Transzducerek
Az ultrahangos transzducer olyan eszköz, amely más típusú energiát alakít át ultrahangos rezgéssé. Számos alaptípus létezik, amelyeket az energiaforrás és a közeg szerint osztályoznak, amelybe a hullámokat generálják. A mechanikus eszközök közé tartoznak a gázhajtású vagy pneumatikus átalakítók, például a sípok, valamint a folyadékhajtású átalakítók, például a hidrodinamikus oszcillátorok és a rezgő lapátok. Ezek az alacsony ultrahangfrekvenciára korlátozott eszközök számos ipari alkalmazással rendelkeznek, beleértve a szárítást, az ultrahangos tisztítást és a fűtőolaj befecskendezését az égőkbe. Az elektromechanikus átalakítók sokkal sokoldalúbbak, és magukban foglalják a piezoelektromos és magnetostriktív eszközöket. A magnetostriktív átalakítók olyan mágneses anyagokat használnak, amelyekben az alkalmazott rezgő mágneses mező összenyomja az anyag atomjait, ezáltal periodikusan változik az anyag hossza, és így nagyfrekvenciás mechanikai rezgést hoz létre. A magnetostriktív átalakítókat elsősorban az alacsonyabb frekvenciatartományokban használják, és gyakoriak az ultrahangos tisztítókban és az ultrahangos megmunkálási alkalmazásokban.
Az ultrahangos átalakítók messze legnépszerűbb és legsokoldalúbb típusa a piezoelektromos kristály, amely a kristályra alkalmazott oszcilláló elektromos mezőt mechanikus rezgéssé alakítja. A piezoelektromos kristályok közé tartozik a kvarc, a Rochelle-só és bizonyos kerámiatípusok. A piezoelektromos átalakítók a teljes frekvenciatartományban és minden kimeneti szinten könnyen alkalmazhatók. Az egyes alkalmazásokhoz különleges formák választhatók. Például a korong alakja sík ultrahanghullámot biztosít, míg a sugárzó felület enyhén homorú vagy tál alakú görbítése olyan ultrahanghullámot hoz létre, amely egy adott pontra fókuszál.
A piezoelektromos és magnetostriktív átalakítókat ultrahang-vevőként is alkalmazzák, amelyek felveszik az ultrahangrezgést és elektromos rezgéssé alakítják azt.