Pontius Pilátus

Pontius Pilátus: Júdea római prefektusa i. sz. 26-tól i. sz. 36-ig, a legismertebb a názáreti Jézus kivégzéséről.

Források

Római tisztviselő portréja, i. sz. 30 körül

A Római Birodalom negyvenvalahány provinciáját egy helytartó irányította, akinek megbízatása tizenkét vagy harminchat hónapig tartott. Ezek a nagyhatalmú férfiak gyakorlatilag ismeretlenek a modern történészek számára, akik szerencsésnek tartják magukat, ha történetesen tudják, hogy egy adott pillanatban ki volt felelős egy tartományért. Vannak azonban kivételek. Az egyik kormányzó, az ifjabb Plinius levelek gyűjteményét hagyta ránk, amelyekből megtudhatunk valamit a tartományi közigazgatásról. A másik kivétel Pontius Pilátus, akit az evangéliumok és több, szinte kortárs zsidó forrás is említ.

Ha hihetünk az evangéliumoknak, Pilátus nem volt hajlandó elítélni a názáreti Jézust, hanem a hisztérikus zsidó tömeg kényszerítette a kivégzésére. Sajnos az evangéliumokból, amelyek teológiai értekezések, nehéz a történelmi igazságra következtetni. Az első század utolsó évtizedeiben íródtak, amikor néhány keresztényt már mártírhalált halt a római hatóságok által, és a szerzők azt akarták bizonyítani, hogy a kereszténység nem egy felforgató szervezet. A Pilátus kételyeiről és a zsidó izgatottságról szóló történeteket talán eltúlozták, ha nem is kitalálták.

Ha a zsidó forrásokhoz fordulunk, az ellenkező problémával találkozunk. A zsidók és a rómaiak közötti 66-70-es háború után írva Flavius Josephus zsidó történetíró megpróbálja elmagyarázni a nem zsidó közönségnek, hogy egyes helytartók rossz kormányzása olaj volt a parázsló tűzre. Bár fő bűnbakja egy bizonyos Gessius Florus, Pilátusról alkotott portréja aligha marad el a karaktergyilkosságtól.

Alexandriai Philón a Caligulához intézett követség néven ismert szövegében Heródes Agrippa zsidó fejedelem Caligula császárnak írt levelét tartalmazza, amelyben az utóbbi azon kísérletét, hogy szobrát a jeruzsálemi templomban felállítsák, Pilátus azon kísérletéhez hasonlítja, hogy pogány feliratú pajzsokat helyezzen el jeruzsálemi palotájában. E levél szerzője szerint Pilátust Tiberius császár javította ki, akinek magatartását példamutatónak mutatja be. Ahhoz, hogy Tiberiust erényes uralkodóként mutassák be, Pilátust inkompetensnek kellett bemutatni. Emellett meg kell jegyezni, hogy Agrippa Júdea királya akart lenni; a római közigazgatás negatív portréja meggyőzhette a császárt arról, hogy valóban szükség van a trónra lépésére. (A levél mindkét célt szolgálta; Caligula meghátrált, és Heródes Agrippát tette meg Júdea királyává.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.