–>

Tényleg szükséged van rájuk?

Az vitatható, hogy egyáltalán szükséged van-e a testzsírodra. Igaz, a testsúly megtévesztő lehet, mert nem mutatja meg, hogy mennyi a zsírból és mennyi az izomból. De nincs széles körben elfogadott szabvány az ideális testzsírra; ez függ az életkortól, nemtől, fittségtől és etnikai hovatartozástól. Egyes szakértők szerint az “egészséges” tartomány középkorú nőknél 23-33 százalék, középkorú férfiaknál 11-21 százalék, idősebb nőknél 35 százalék, idősebb férfiaknál 24 százalék. A sportolóknak jellemzően sokkal kevesebb testzsírjuk van.

A teljes testzsírnál is fontosabb, hogy a zsír hol oszlik el – és ezt a testzsírmérlegek nem mondják meg. A hasi területen lévő felesleges zsír (mint az “alma alakú” testben) összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel és egyes rákos megbetegedésekkel, míg a combok és a csípő területén lévő zsír (a “körte alakú” test) nem jelent egészségügyi problémát, sőt, akár védelmet is nyújthat. Az Obesity című szaklapban 2009-ben megjelent tanulmányban két testzsírmérleg leolvasása csak gyenge korrelációt mutatott az elhízással kapcsolatos kockázati tényezőkkel, például a vérzsírokkal és az éhgyomri vércukorral.

Másrészt egyes kutatók szerint a testzsírmérlegek hasznosak lehetnek a testzsír időbeli változásainak nyomon követésében, és segíthetnek motiválni egyeseket a fogyásra (természetesen a hagyományos mérlegek is képesek erre). Mégis, a testzsír mérése nem olyasmi, amit napi vagy heti rendszerességgel kell végeznie.