Az agy a vizuális információkat úgy szervezi, hogy a két szem által látottakat “látómezőkben” egyesíti. Ezen anatómiai pályák elrendezése miatt az agyi betegségek esetén fellépő látáscsökkenés típusa eltér az egyik szem problémája esetén fellépő látáscsökkenéstől. Amikor egy agyi probléma befolyásolja a látást, a személy a látómező megfelelő részén belül veszíti el a látását – ami azt jelenti, hogy mindkét szem nehezen lát egy adott irányba. Gyakori, hogy a látótérhiánnyal küzdő beteg tévesen azt feltételezi, hogy a probléma az egyik szemében van. Fontos felismerni, hogy ugyanaz a látótérhiány mindkét szemen jelen van, ami azt jelenti, hogy a probléma valójában az agy látótér-térképében van.
Melyek a látótérhiány tünetei?
A beteg gyakran tudatában van a rendellenes látótérnek, különösen, ha a változás hirtelen következik be. Egyes esetekben azonban a változás fokozatos, és nehéz lehet észrevenni a látáscsökkenést. A látótérhiány tünetei közé tartozhat az érintett oldalon lévő tárgyakba ütközés. Fontos, hogy a csökkent perifériás látás miatt előfordulhatnak autóbalesetek. Gondot okozhat az olvasás, különösen akkor, ha a megnövekedett vakfolt eléri a látótér közepét. Míg egy kis látótérhiány nem feltétlenül feltűnő, egy nagy látótérhiány egyértelműen mélyreható hatással lehet az ember életére.
Milyen vizsgálatokat végez az orvos, hogy megértse a látótérhiány okát?
Az orvos mindkét szem látótérét külön-külön ellenőrzi. Először ezt úgy fogja elvégezni, hogy megkéri a beteget, hogy írja le a hiányzó vagy homályos területeket, például amikor az orvos arcát nézi. Ezután megkérhetik a pácienst, hogy számolja meg a látómező különböző részein megjelenő ujjakat. Végül alaposabb technikák is alkalmazhatók a látómező vizsgálatára; az egyik gyakori módszer egy automatizált teszt, amelyben a beteg minden alkalommal megnyom egy gombot, amikor egy apró fényvillanást lát. E különböző tesztek eredményeit felhasználva az orvos jobban megértheti, hogy hol van probléma a szem és az agy látópályáiban.
Létezik-e kezelés a látótérhiányra?
A látótérhiány konkrét kezelésével kapcsolatban vannak ellentmondások. Gyakran előfordulhat spontán gyógyulás, még specifikus kezelések vagy terápiák nélkül is. Sok beteg fokozatosan stratégiákat fejleszt ki a látás megváltozásának kompenzálására, azáltal, hogy gyakrabban mozgatja a fejét és a szemét az érintett oldalra, hogy ellenőrizze a megnagyobbodott “vakfoltot”. Más gyakorlati stratégiák is nagyon hasznosak lehetnek. Ha például az olvasás nehézséget okoz,
akkor egy világos színű jelölő a bal szélén segíthet a szemmozgásokat a helyes kiindulási pontra irányítani.
A legtöbb speciális, a látótér tágítását célzó tréningprogramot nem támasztják alá erős tudományos vizsgálatok. Természetesen ezek a termékek valószínűleg nem károsak – kivéve pénzügyi költségeiket, amelyeket a nem bizonyított hatékonyságuk miatt általában nem fedeznek az egészségbiztosítások.
A látótérhiány egyéb lehetséges kezeléseinek célja, hogy javítsák a beteg ép látásának használatát, ahelyett, hogy kifejezetten a hiányzó látás helyreállítására törekednének. Egyes gyengénlátó optikusok speciális prizmákat próbálnak ki a szemüvegeken, hogy mesterségesen kitágítsák a látómezőt az érintett oldal felé. Ez a megközelítés vegyes eredményekkel jár, de egyes betegek nagyon hasznosnak találják. Kapható olyan kereskedelmi forgalomban kapható tréningprogram, amely a szemmozgások segítségével próbálja javítani a vizuális környezet keresésének képességét. Néhány beteg hasznosnak találja ezt a fajta formális gyakorlást.
Vezethetek?
A látótérhiány nagyságától és elhelyezkedésétől függően nagymértékben befolyásolhatja az autó biztonságos vezetésének képességét. A csökkent látótér veszélyeztetheti a vezetőt, valamint más autósokat és gyalogosokat. A legtöbb államban törvények határozzák meg a vezetői engedély megtartásához szükséges minimális látásminimumot. Massachusettsben például a járművezetőnek 120 fokos látótávolsággal kell rendelkeznie a látómező közepén (a legalább 20/40-es látásélesség mellett). Ha a látótér 120 foknál kisebbre csökken, a vezetés már nem biztonságos.
A biztonságos vezetés más kognitív funkcióktól is függ, mint például a figyelem és a memória. A vezetés folytatásáról szóló döntés egy neurológiai sérülés után néha összetett lehet. Emiatt sok rehabilitációs központ kínál vezetési szimulátorokat, hogy gondosan felmérjék a biztonságos vezetésre való képességet.
Milyen a látótérhiány prognózisa?
A látótérhiány prognózisa a probléma pontos okától függ. A legtöbb agyvérzést követően, bár némi gyógyulás lehetséges, általában maradandó deficit marad. Ha a látótérhiányt agydaganat okozza, a gyógyulás a kezdeti látásvesztés mértékétől és az esetlegesen elvégzendő műtét mértékétől függ. Az egyéb folyamatokból, például gyulladásból vagy duzzanatból eredő látótérhiányok spontán vagy gyógyszeres kezeléssel (például kortikoszteroidokkal) gyógyulhatnak.
Hogyan támogathatom a neuroszemészeti betegoktatást?
Hiszünk abban, hogy a betegek számára hasznosak az olyan online orvosi információk, amelyek lebilincselőek, naprakészek és megbízhatóak. Ezeknek az oktatási forrásoknak az előállításához elengedhetetlen a jótékonysági támogatás. Ha támogatni szeretné ezeket az erőfeszítéseket, kérjük, kattintson ide.