Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK):

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 1961 óta ajánlja, hogy az újszülöttek alacsony K-vitamin-szintjét a születéskor adott egyszeri K-vitamin injekcióval egészítsék ki. Az alacsony K-vitaminszint veszélyes vérzéshez vezethet újszülötteknél és csecsemőknél. A születéskor adott K-vitamin védelmet nyújt az olyan vérzések ellen, amelyek ennek az alapvető fontosságú vitaminnak az alacsony szintje miatt jelentkezhetnek.

Az alábbiakban néhány gyakran feltett kérdést és az azokra adott válaszokat ismertetjük. Ha továbbra is aggályai vannak a K-vitaminnal kapcsolatban, kérjük, beszéljen gyermekorvosával vagy egészségügyi szolgáltatójával.

K: Mi az a K-vitamin, és hogyan fordulhat elő alacsony K-vitaminszint és K-vitaminhiányos vérzés csecsemőknél?

A: A K-vitamint a szervezet vérrögök kialakítására és a vérzés megállítására használja. A csecsemők úgy születnek, hogy nagyon kevés K-vitamin van elraktározva a szervezetükben. Ezt “K-vitamin-hiánynak” nevezik, és azt jelenti, hogy a csecsemőnek alacsony a K-vitamin szintje. Elegendő K-vitamin nélkül a csecsemők nem tudják előállítani a vérrögök kialakulásához használt anyagokat, az úgynevezett “véralvadási faktorokat”. Amikor az alacsony K-vitaminszint miatt vérzés lép fel, azt “K-vitaminhiányos vérzésnek” vagy VKDB-nek nevezik. A VKDB súlyos és potenciálisan életveszélyes oka a vérzésnek a 6 hónapos kor alatti csecsemőknél. A születéskor adott K-vitamin injekció a legjobb módja az alacsony K-vitaminszint és a K-vitaminhiányos vérzés (VKDB) megelőzésének.

K: Miért van szükség MINDEN csecsemőnek K-vitamin injekcióra – nem várhatom meg, hogy a babámnak szüksége van-e rá?

A: Nem, ha megvárja, hogy a babának szüksége van-e K-vitamin injekcióra, az már túl késő lehet. A csecsemők bevérezhetnek a beleikbe vagy az agyukba, ahol a szülők nem látják a vérzést, hogy tudják, hogy valami baj van. Ez késleltetheti az orvosi ellátást, és súlyos és életveszélyes következményekhez vezethet. Minden csecsemő nagyon alacsony K-vitamin-szinttel születik, mivel az nem jut át jól a méhlepényen. Az anyatej csak kis mennyiségben tartalmaz K-vitamint. Ez azt jelenti, hogy MINDEN újszülöttnek alacsony a K-vitamin szintje, ezért más forrásból származó K-vitaminra van szükségük. A K-vitamin injekció a legjobb módja annak, hogy minden csecsemő elegendő K-vitaminhoz jusson. Azoknál az újszülötteknél, akik nem kapnak K-vitamin injekciót, 81-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki súlyos vérzés, mint azoknál, akik megkapják az injekciót.

K: Nem csak néhány hétig tart a vérzés kockázata az alacsony K-vitaminszint miatt?

A: Nem, a VKDB akár 6 hónapos korig is előfordulhat az egyébként egészséges csecsemőknél. A kockázat nem csak az élet első 7 vagy 8 napjára korlátozódik, és a VKDB nem csak a nehéz szülésen átesett csecsemőkkel fordul elő. 2013-ban a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) 4 olyan csecsemő esetét vizsgálta, akiknél az alacsony K-vitamin-szint miatt vérzés lépett fel. Mind a négyen több mint 6 hetesek voltak, amikor a vérzés elkezdődött, és mindannyian egészségesek voltak és normálisan fejlődtek. Egyikük sem kapott K-vitamin injekciót születéskor.

K: A VKDB nem igazán ritka?

A: A VKDB ritka az Egyesült Államokban, de csak azért, mert a legtöbb újszülött megkapja a K-vitamin injekciót. Az elmúlt két évtizedben számos európai ország indított programot a K-vitamin születéskor történő beadására – ezt követően mindegyikben nagyon alacsony szintre csökkent a VKDB-esetek száma. A világ azon területein azonban, ahol a K-vitamin injekció nem áll rendelkezésre, a VKDB gyakoribb, és ezekből az országokból sok VKDB esetet jelentettek

Az 1980-as évek elején Angliában néhány kórház elkezdett K-vitamint adni csak azoknak az újszülötteknek, akikről úgy gondolták, hogy nagyobb a vérzésveszélyük. Ezután észlelték a VKDB eseteinek növekedését. Ez azt mutatja, hogy a vérzés megelőzésére adott K-vitamin az, ami miatt a VKDB ritka állapot marad – ha nem adnak K-vitamint az újszülötteknek, akkor vérzéses esetek fordulnak elő, és a VKDB megszűnik ritka lenni.

K: Mi történik, ha a csecsemőknek alacsony a K-vitamin szintje és VKDB-t kapnak?

A: Azok a csecsemők, akiknek nincs elég K-vitaminjuk, nem tudnak vérrögöket képezni a vérzés megállítására, és a testük bármely pontján vérezhetnek. A vérzés megtörténhet az agyukban vagy más fontos szerveikben, és gyorsan bekövetkezhet. Bár az alacsony K-vitaminszintből vagy VKDB-ből eredő vérzés nem gyakran fordul elő az Egyesült Államokban, pusztító hatású, ha mégis bekövetkezik. Minden öt VKDB-ben szenvedő csecsemőből egy meghal. A késői VKDB-ben szenvedő csecsemők körülbelül felének az agyába vérzik, ami maradandó agykárosodáshoz vezethet. Másoknak a gyomrukba vagy a beleikbe, illetve a test más részeibe vérzik. Sok csecsemőnek vérátömlesztésre, néhányuknak pedig műtétre van szüksége.

K: Azt hallottam, hogy a K-vitamin injekció rákot okozhat. Igaz ez?

A: Nem. Az 1990-es évek elején egy kis tanulmány Angliában “összefüggést” talált a K-vitamin injekció és a gyermekkori rák között. Az asszociáció azt jelenti, hogy két dolog egy időben történik ugyanannál a személynél, de nem mondja meg, hogy az egyik okozza-e a másikat. Annak kiderítése, hogy a K-vitamin okozhat-e gyermekkori rákot, nagyon fontos volt, mivel minden újszülöttnek K-vitamin injekciót kell kapnia. Ha a K-vitamin rákot okozna, azt várnánk, hogy ugyanezt az összefüggést más gyermekcsoportokban is megfigyeljük. A tudósok megnézték, hogy más gyermekeknél is megtalálják-e ugyanezt az összefüggést, de ezt az összefüggést a K-vitamin és a gyermekkori rák között soha többé nem találták meg egyetlen más vizsgálatban sem.

K: Az injekcióban lévő egyéb összetevők okozhatnak-e problémát a gyermekemnek? Tényleg tudjuk, hogy a K-vitamin injekció biztonságos?

A: Igen, a K-vitamin injekció biztonságos. A K-vitamin az injekció fő összetevője. A többi összetevő teszi biztonságossá a K-vitamin injekció formájában történő beadását. Az egyik összetevő tartja a K-vitamint keverve a folyadékban; egy másik összetevő megakadályozza, hogy a folyadék túl savas legyen. Az egyik összetevő a benzil-alkohol, egy tartósítószer. A benzil-alkohol számos gyógyszer gyakori összetevője.

Az 1980-as években az orvosok felismerték, hogy az újszülött intenzív osztályon fekvő, nagyon koraszülött csecsemők megbetegedhetnek a benzil-alkohol mérgezéstől, mivel az intenzív kezelésükhöz szükséges gyógyszerek és folyadékok közül sok benzil-alkoholt tartalmazott tartósítószerként. Bár a toxicitásról csak a nagyon koraszülött csecsemők esetében számoltak be, azóta az orvosok igyekeznek minimalizálni a benzil-alkohol-tartalmú gyógyszerek mennyiségét. Nyilvánvaló, hogy a K-vitamin injekcióban lévő kis mennyiségű benzil-alkohol nem elég ahhoz, hogy veszélyes legyen, még akkor sem, ha olyan más gyógyszerekkel együtt adják, amelyek szintén kis mennyiségben tartalmazzák ezt a tartósítószert.

K: Az injekció dózisa magasnak tűnik. Túl sok ez a babámnak?

A: Nem, a K-vitamin injekcióban lévő adag nem túl sok a csecsemők számára. Az injekcióban lévő K-vitamin adagja magas a napi K-vitamin-szükséglethez képest. De ne feledje, hogy a csecsemők nem rendelkeznek sok K-vitaminnal, amikor megszületnek, és nem lesz jó K-vitamin-ellátottságuk, amíg nem lesznek közel hat hónaposak. Ennek az az oka, hogy a K-vitamin nem jut át a placentán, és az anyatejben nagyon alacsony a K-vitamin szintje.

A K-vitamin injekció kétféleképpen hat a K-vitamin szintjének növelésére. Először is, a K-vitamin egy része azonnal a csecsemő véráramába kerül, és növeli a K-vitamin mennyiségét a vérben. Ez elegendő K-vitamint biztosít ahhoz, hogy a csecsemő szintje ne csökkenjen veszélyesen alacsonyra az élet első napjaiban. A K-vitamin nagy része a májban raktározódik, és az alvadási rendszer használja fel. Másodszor, a K-vitamin fennmaradó része lassan szabadul fel a következő 2-3 hónap során, így biztosítva a K-vitamin állandó forrását, amíg a csecsemőnek nem lesz más forrása az étrendjéből.

K: Növelhetem az anyatej K-vitamin tartalmát különböző ételek fogyasztásával, illetve multivitaminok vagy K-vitamin-kiegészítők szedésével?

A: Arra biztatjuk az anyákat, hogy táplálkozzanak egészségesen, és szükség szerint szedjenek multivitaminokat. Bár a magas K-vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása vagy a K-vitamin-kiegészítők szedése kissé növelheti az anyatej K-vitamin-szintjét, egyik sem képes az anyatej K-vitamin-szintjét annyira megnövelni, hogy a csecsemő teljes K-vitamin-szükségletét biztosítsa.

A csecsemők születésekor az amúgy is alacsony K-vitamin-szintjük még alacsonyabbra esik. A csecsemőknek elegendő K-vitaminra van szükségük ahhoz, hogy (a) pótolják az extra alacsony szintjüket, (b) elkezdjék elraktározni a májban későbbi felhasználásra, és (c) biztosítsák a csontok és a vér jó egészségét. Az anyatej – még a K-vitamin-forrással kiegészített anyák anyateje sem képes mindezekhez elegendő mennyiséget biztosítani.

K: A kisbabám még olyan kicsi. Mit tehetek, hogy a K-vitamin injekció kevésbé legyen fájdalmas és traumatikus?

A: A csecsemők, akárcsak mi, fájdalmat éreznek, és fontos, hogy még a kis kellemetlenségeket is csökkentsük. A csecsemők kevésbé érzik fájdalmasnak az injekciót, ha átölelik őket, és hagyják őket szopni. kérheti, hogy átölelhesse a csecsemőjét, amíg a K-vitamin injekciót beadják, hogy a csecsemőjét Ön vigasztalhassa. A szoptatás az injekció beadása közben és közvetlenül utána is megnyugtató lehet. Mindezek olyan dolgok, amelyeket a szülők megtehetnek, hogy enyhítsék a fájdalmat és megnyugtassák a babát.

Ne feledje, hogy ha a baba nem kapja meg a K-vitamin injekciót, 81-szer nagyobb a kockázata annak, hogy súlyos vérzés alakul ki nála, mintha megkapná az injekciót. A VKDB diagnózisa és kezelése gyakran számos fájdalmas eljárással jár, beleértve az ismételt vérvételeket is.

K: Összességében milyen kockázatai és előnyei vannak a K-vitamin injekciónak?

A K-vitamin injekció kockázatai ugyanazok, mint amelyek a legtöbb más injekció beadásának kockázatai. Ezek közé tartozik a fájdalom vagy akár véraláfutás vagy duzzanat az injekció beadásának helyén. Néhány esetben a bőr hegesedéséről is beszámoltak az injekció beadásának helyén. Csak egyetlen esetben számoltak be allergiás reakcióról csecsemőnél, tehát ez rendkívül ritka.

Bár voltak aggályok néhány egyéb kockázattal kapcsolatban, mint például a gyermekkori rák kialakulásának kockázata vagy a további összetevők miatti kockázatok, ezek egyike sem bizonyított tudományos vizsgálatokkal.

A K-vitamin injekció fő előnye, hogy megvédheti a babát a VKDB-től, egy veszélyes betegségtől, amely hosszú távú fogyatékosságot vagy halált okozhat. Ráadásul a VKDB diagnózisa és kezelése gyakran többszörös és néha fájdalmas eljárásokkal jár, mint például vérvétel, CT-vizsgálat, vérátömlesztés vagy altatás és műtét.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 1961 óta ajánlja a K-vitamin injekciót, és többször kiállt ezen ajánlás mellett, mivel az injekció kockázatai nem haladják meg a VKDB kockázatait, amelyek évtizedes bizonyítékokon és a VKDB miatt kórházba került vagy meghalt csecsemőkkel kapcsolatos évtizedes tapasztalatokon alapulnak.

A gyermeke orvosa a legjobb személy, akivel beszélhet a K-vitaminról. Önhöz hasonlóan gyermeke orvosa is azt szeretné, hogy gyermekei biztonságban és egészségesen nőjenek fel, és támogatni szeretné az Ön erőfeszítéseit, hogy a legjobb döntéseket hozza meg az egészségük érdekében. Ha aggályai vannak a K-vitaminnal kapcsolatban, beszéljen gyermeke orvosával.