A nők 5-30 százalékát érintő PMS-t ingerlékenység, érzelmi zavarok, idegesség, fejfájás, mellérzékenység és a folyadékvisszatartás miatti súlygyarapodás jellemzi. Ezek a tünetek általában egy héttel-tíz nappal a vérzés kezdete előtt jelentkeznek, és általában röviddel a menstruáció kezdete után megszűnnek. Az ösztrogén és a progeszteron egyensúlytalanságával hozták összefüggésbe. Az orvosok néha szteroid hormonokat írnak fel, ha a tünetek legyengítőek.
A gyógynövények száma, amelyeket az emberek világszerte a menstruációs zavarok kezelésére használtak, több százra tehető. A nyugati gyógynövényszakértők által használtak közé tartozik a kék cickafark (Caulophyllum thalictroides), a krampuszbogáncs (Viburnum opulus), a hamis egyszarvú gyökér (Chamaelirium luteum), a lázvirág (Tanacetum parthenium), a nőszirom (Alchemilla mollis), az anyósvirág (Leonurus cardiaca), a vadgyökér (Dioscorea villosa) és a cickafark (Achillea millefolium). Számos más növényt is vizsgáltak a közelmúltban különböző menstruációs zavarok enyhítésének hatékonyságát vizsgáló tanulmányokban.
Keserűfa
A keserűfát több mint 2500 éve használják a menstruációs zavarok kezelésére. Hippokratész (i. e. 460-377) írta: “Ha vér folyik a méhből, a nő igyon sötét bort, amelybe a tisztaságfa leveleit áztatták.”
Az i. sz. első században Plinius feljegyezte a fának az ellenkező problémára való alkalmazását: “A fák olyan gyógyszereket szolgáltatnak, amelyek elősegítik a vizelet és a menstruációt.”
A tisztaságfát és termését (magját) a XVIII. századig széles körben használták nőgyógyászati célokra. A következő két évszázadban nagyrészt elhanyagolták, a tisztaságfa az 1930-as és 1940-es években talált kedvező fogadtatásra a német orvosok körében, akik a tejfolyás serkentésére ajánlották a szedését.
Most az európai nőgyógyászok tisztaságfa-készítményeket írnak fel PMS-tünetek, erős, túl gyakori, késleltetett vagy szabálytalan menstruáció és meddőség kezelésére. Németországban a fogamzásgátló tablettákról leszokó nőknek gyümölcskivonatot adnak a normális menstruációs ciklus kialakításához. Egy tanulmány kimutatta, hogy serkenthetik a progeszterontermelést és szabályozhatják az ösztrogénszintet. A szüzfa-készítményekről azt is kimutatták, hogy blokkolják az FSH képződését, és növelik az LH és a luteotrop hormon kiválasztását, ami szintén normalizálná a hormonháztartást és a menstruációt. Ezek a hatások nem tulajdoníthatók egyetlen kémiai összetevőnek, bár a flavonoidok feltehetően jelentős szerepet játszanak.
A szüzfa-készítményeket általában négy-tizennyolc hónapig kell szedni, mielőtt a tünetek javulása várható. A tipikus napi adag 30-40 mg szárított gyümölcsnek felel meg két vagy három adagra elosztva, 40 csepp standardizált tinktúrának vagy egy kapszulának.
A szüzességfával kapcsolatos klinikai szakirodalom nagy része inkább gyakorló nőgyógyászok anekdotikus beszámolóiból áll, mint kontrollált klinikai vizsgálatokból. Egy 1992-es, német nőgyógyászok körében végzett felmérés során 1542 PMS-szel diagnosztizált nőnél értékelték a mesterfa-készítmény hatását. Mind az orvosok, mind a betegek kilencven százaléka számolt be a tünetek enyhüléséről a kezelés után, ami átlagosan 25,3 napot jelentett. Németországban a szüzességfa a nőgyógyászati panaszok biztonságos, hatékony és olcsó gyógyszere; az Egyesült Államokban étrend-kiegészítőként kapható.
Dong-quai
Dong-quai (Angelica sinensis) a legismertebb kínai gyógynövény nőgyógyászati problémákra. Közeli rokonságban áll az európai angyalgyökér (A. archangelica) és az amerikai A. atropurpurea gyógynövénnyel, amelyeket a gyógynövény-gyógyászok saját kontinensükön szintén alkalmaznak menstruációs zavarok kezelésére.
Kínában a dong-quai-t általában más gyógynövényekkel kombinálva használják. Úgy tartják, hogy harmonizálja az életenergiát (qi) és táplálja a vért, mindkettőt visszavezeti a megfelelő helyre vagy a megfelelő rendbe. Az első századi kínai gyógynövényes Shen Nong Nong Ben Cao Jing a hüvelyi fertőzések, váladékozás és meddőség kezelésére említi. A hagyományos kínai orvoslásban a dong-quai-t rendellenes, elfojtott vagy fájdalmas menstruáció és vérszegénység, valamint különböző “vérhiányként” jellemzett állapotok receptjeiben használják.
Az elmúlt évtizedekben kevés kínai gyógynövényt vizsgáltak olyan alaposan, mint a dong-quai-t. Laboratóriumi kísérletek kimutatták, hogy az illékony összetevőket tartalmazó kivonatok növelhetik a vérnyomást és ellazíthatják a méhizmokat, míg a nem illékony összetevőket tartalmazó kivonatok csökkentik a vérnyomást és serkentik a méhösszehúzódást. Amenorrhoea esetén, amikor a méhizmok stimulálására van szükség, a gyökeret vízben párolva készítik el, ami elpárologtatja az illékony összetevőket. Dizmenorrhea esetén, amikor a méh görcsössége okozza a fájdalmat, a gyökeret forró vízben áztathatjuk, ami az illékony összetevőket felfogja.
A dong-quai hatásai vélhetően nem ösztrogénhatásból erednek, mivel nem okoz változásokat a petefészkekben vagy a hüvelyszövetben. Csökkenti a vérnyomást azáltal, hogy növeli a véráramlást a perifériás erekben és csökkenti az ellenállást az erekben. Emellett csökkenti a gyulladást és növeli a vörösvértestek és a vérlemezkék számát.
Kínában a gyökérből teát vagy főzetet készítenek. A szokásos napi adag 4,5-12 g szárított gyökérből készült főzet. A porított gyökér kapszulában étrend-kiegészítőként kapható. Kövesse a címke utasításait, vagy forduljon hozzáértő szakemberhez, például akupunktúrás orvoshoz vagy a keleti orvoslás orvosához.
Fekete kohósz
A fekete kohósz (Cimicifuga racemosa) gyökerét az amerikai őslakosok és a korai fehér telepesek a menstruációs zavarok kezelésére és a szülés megkönnyítésére használták. A XIX. századi Amerikában az orvosok széles körben írták fel, és az amerikai gyógyszerkönyvben is szerepel a menstruáció serkentésére és a menstruációs zavar kezelésére.
Németországban a fekete kohósz engedélyezett a PMS, a menstruációs zavar és a klimaxos tünetek, különösen a hőhullámok kezelésére, amelyek az ösztrogéntermelés csökkenésekor és az LH emelkedésekor jelentkeznek. A gyökérben található izoflavon ösztrogénszerű aktivitást mutatott, és három, még nem azonosított kémiai összetevőről megállapították, hogy csökkenti az LH termelését. A fekete nadálytő hatvan, negyven év alatti nőnél a műtéti úton kiváltott menopauza tüneteinek enyhítésében a hagyományos ösztrogénkezeléshez hasonlónak bizonyult. Számos vizsgálat azt is megerősítette, hogy a fekete nadálytő enyhe nyugtató hatású és csökkenti a gyulladást, de több klinikai vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a nőkre gyakorolt előnyeit.
A napi ajánlott adag 0,4-2 ml (kb. 1/4 teáskanál vagy 10 csepp) 40-60%-os alkoholos tinktúrából vagy 40-200 mg szárított gyökérből kapszula vagy főzet formájában. A német kormányzat konzervatív módon hat hónapra korlátozza a fekete nadálytő alkalmazását, mivel hosszú távú toxicitási vizsgálatokat nem végeztek.
Évesköménymagolaj
Az Oenothera biennis magjából nyert velőmagolaj étrend-kiegészítőként az esszenciális zsírsavak, különösen a gamma-linolénsav biztosítására szolgál. A PMS-tüneteket vélhetően az esszenciális zsírsavak hiányával hozzák összefüggésbe.
Tizenöt országban több mint 120 tanulmány számolt be a magolaj használatáról az esszenciális zsírsavak egyensúlyhiányának és rendellenességeinek kezelésében. Az ellentmondásos eredmények rámutatnak arra, hogy további jól megtervezett tudományos vizsgálatokra van szükség. Kettős vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálatok például azt mutatták, hogy az esti kankalinolaj jelentősen csökkentette a PMS-hez kapcsolódó tüneteket, például a mellfájdalmat és -érzékenységet, az ingerlékenységet és a hangulatváltozásokat. Egy másik klinikai vizsgálat a PMS-tünetek javulását mutatta ki, bár a placebóhoz képest statisztikailag jelentéktelennek ítélték. A gyógynövényszakértők általában napi három-hat kapszulát javasolnak étkezés közben étrend-kiegészítőként.
További olvasmányok
Brown, D. Herbal Prescriptions for Better Health. Rocklin, Kalifornia: Prima, 1996.
“Vitex agnus-castus Clinical Monograph” Quarterly Review of Natural Medicine. Summer 1994: 111-112.
Chang, H. M., and P.P.H. But. A kínai Materia Medica farmakológiája és alkalmazásai. Vol. 1. Singapore: World Scientific, 1986.
Foster, S. Herbs for Your Health. Loveland, Colorado: Interweave Press, 1996.
Hobbs, C. Vitex: The Women’s Herb. Capitola, Kalifornia: Botanica Press, 1990.
Khoo, S. K., et al. “Evening Primrose Oil and Treatment of Premenstrual Syndrome”. Medical Journal of Australia 1990, 153:189-192.
Milewicz, A. E., et al. “Vitex agnus-castus Extract in the Treatment of Luteal Phase Defects Due to Hyperprolactinemia”. Arzneimittel-Forschung- Drug Research 1993, 43(7): 752-756.
Shimp, L. A., and C. M. Fleming. “Hüvely- és menstruációs termékek”. A vény nélkül kapható gyógyszerek kézikönyve. 11. kiadás. Washington, D C: American Pharmaceutical Association, 1996.
Tyler, V. Herbs of Choice. Binghamton, New York: Pharmaceutical Products Press, 1994.
A “Herbs for Health” kéthavonta jelenik meg az American Botanical Council és a Herb Research Foundation által a The Herb Companion mellékleteként.Szerkesztő: Steven Foster
American Botanical Council
PO Box 201660 Austin, TX 78720
Herb Research Foundation
1007 Pearl St., Ste. 200 Boulder, CO 80302
“Gyógynövények az egészségért” oktatási szolgáltatásnak szánják, nem orvosi tanácsadás forrása vagy útmutató az öngyógyításhoz. Kérjük, súlyos egészségügyi problémák kezeléséhez forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez. A “Gyógynövények az egészségért” bármelyik témájával kapcsolatban további információért írjon az Amerikai Botanikai Tanácsnak vagy a Gyógynövénykutató Alapítványnak.
Hawthorn: Az erő növényei
STEVEN FOSTER
Kevés növénycsoport hozta olyan alaposan zavarba a botanikusokat, mint a galagonya (Crataegus), a rózsafélék családjába tartozó, a mérsékelt égövi Észak-Amerikában, Európában és Észak-Ázsiában honos cserjék és kis fák nemzetsége. A féktelen kereszteződések és az elkülönítő mechanizmusok hiánya hibridek és egyéb változatok százait hozta létre. A tizenkilencedik század végén a botanikusok kényszert éreztek arra, hogy ezek közül szinte mindegyiket fajként írják le, és csak Észak-Amerikában csaknem 1000 őshonos fajt neveztek el. A mai botanikusok összesen 100-200 változó fajt ismernek.
A Crataegus nemzetségnév a görög kratosz, “erő” szóból származik, utalva a fa szívósságára. A növények a 3 láb magas bokroktól a 30 láb magas fákig terjednek, legtöbbjüknek sötétbarna pikkelyes kérge és vaskos vagy karcsú, egyenes vagy elágazó, 1 és 8 hüvelyk közötti hosszúságú tüskéi vannak. A levelek általában 1-4 hüvelyk hosszúak, alakjuk az oválistól a mélyen vágottig terjed. Angliában az egymagvú galagonya (C. monogyna) dióízű fiatal leveleit szendvicsekben fogyasztották. A finom fehér (néha piros, lila vagy rózsaszín), általában büdös szagú, 1/2 hüvelykes, rózsaszerű virágok fürtjei májusban és júniusban nyílnak. A termések (hawák) úgy néznek ki, mint a kerek, hosszúkás vagy körte alakú csipkebogyó. Ezek 1/4-1 hüvelyk hosszúak lehetnek, és narancssárga, skarlátvörös, piros, sárga, kék és fekete színűek. A gyümölcshús a csipkebogyóhoz hasonlóan lisztes és száraz, és egy vagy több kemény magot tartalmaz. Egyes gyümölcsök rendkívül fanyarak, de több faj termése állítólag igen ízletes. A keleti mediterrán azarole (C. azarolus) 1 hüvelykes, narancssárga termése almaízű, és lekvárok és likőrök készítésére használják.
A galagonya számos fajtáját dísznövényként termesztik parkokban és lakótelepi ültetvényekben. A mutatós gyümölcsök meghosszabbítják a szezonjukat, és az erős metszés tűrése miatt egyes formák sövénynek is alkalmasak. A galagonya általában ellenállóbb a betegségekkel szemben, mint más díszgyümölcsfák.
Hagyományos felhasználás
A galagonyát mindenütt, ahol honos, gyógyszerként használták. Ide tartozik az európai egymagvú galagonya (C. monogyna) és az angol galagonya (C. laevigata), a balkáni (C. pentagyna), a mediterrán (C. azarolus) és a kelet-európai fekete galagonya (C. nigra). Kínában a C. pinnatifida-t és a C. cuneata-t használták.
A görög és római gyógynövényírók csak mellékesen említik a galagonyát ehető, bár kevésbé ízletes termése miatt. Az angol gyógynövénykutatók is kevés figyelmet szenteltek neki. Néhány nyugati forrás gyomorpanaszok és hasmenés ellenszereként említi.
Az amerikai őslakosok, köztük a Potawatomi, Ojibwa, Chippewa, Meskwaki, Cherokee, Omaha-Ponca, Winnebagos és Kwakiutl a gyümölcsöt, illetve a gyökér vagy kéreg főzetét gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésére, valamint női és általános erősítőként, szívserkentőként, valamint sebek és sebek borogatására használták.
Kínában a galagonyát gyógyszerként említi a Tang-Ben-Cao, egy Kr. u. 659-ből származó gyógynövény. Gyomorbántalmak, szívbetegségek és skorbut kezelésére használták.
A nyugati orvostudomány először J. C. Jennings, egy chicagói orvos 1896-os cikkében ismerte el a galagonya hasznosságát a szívbetegségek kezelésében. A következő ötven évben széles körben használták Európában és az Egyesült Államokban egyaránt, de az amerikai orvosok azóta elfelejtették.
A modern fitomedicina
A galagonyát ma az európai és ázsiai orvosok korai pangásos szívelégtelenség, angina pectoris és szívroham, valamint a szívben jelentkező nyomásérzés vagy szorongás, a digitalist nem igénylő, korral járó szívproblémák és enyhe aritmiák kezelésére írják fel. Farmakológiai és klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy növeli a szívizom vérellátását és erősíti annak összehúzódásait, lehetővé téve a szív számára, hogy több vért pumpáljon a test többi részébe. A galagonyakivonatok az artériák ellenállásának csökkentése révén javítják a végtagok keringését is.
Németországban a C. monogyna vagy a C. laevigata leveléből és virágaiból készült készítményeket engedélyezték, de a kizárólag a termésből vagy a levelekből készült gyógyszereket nem. Ennek az az oka, hogy a galagonyával kapcsolatos legtöbb klinikai vizsgálatban olyan készítményeket használtak, amelyek a levelet és a virágot is tartalmazzák.
Az aktív összetevők
A vizsgálatok megerősítették, hogy a virágokból, levelekből és gyümölcsökből izolált szterolok, triterpének, flavonoidok, katechinek, proantocianidinek és aminok hatással vannak a szív- és érrendszerre. Úgy tűnik, hogy e vegyületek kombinációja felelős ezekért a hatásokért.
A kereskedelmi készítményeket flavonoidokra, oligomer procianidinekre, klorogénsavra és egyéb összetevőkre standardizálják. A potenciál a felhasznált növényi részektől, valamint a betakarítás időpontjától függően változik. Például a procianidinek háromszor olyan koncentráltak az őszi levelekben, mint a tavasszal szedett levelekben.
Készítmények és figyelmeztetések
A standardizált készítmény szokásos adagja napi 160 mg (két adagra osztva); orvosi felügyelet mellett, Európában akár napi háromszor 160 mg is felírható. Kellemes ízű, enyhén fanyar, összehúzó hatású tea készíthető, ha egy teáskanálnyi porított gyümölcsöt egy csésze forró vízzel elegyítünk.
Noha a galagonya szedésének káros hatásairól nem számoltak be, bármilyen szívbetegség komoly dolog. Ne próbálja magát diagnosztizálni vagy kezelni, hanem forduljon szakképzett egészségügyi szolgáltatóhoz.
További olvasmányok
Brown, D. Herbal Prescriptions for Better Health, Rocklin, California: Prima, 1996.
Foster, S. Herbal Renaissance. Layton, Utah: Gibbs Smith, 1993.
—. Gyógynövények az egészségedért. Loveland, Colorado: Interweave Press, 1996.
Hamon, N. W. “Herbal medicine: Hawthorns (Genus Crataegus)”. Canadian Pharmaceutical Journal 1988, 121:708-9, 724.
Tyler, V. Herbs of Choice: The Therapeutic Use of Phytomedicinals. Binghamton, New York: Pharmaceutical Products Press, 1994.
Weiss, R. F. Herbal Medicine. Beaconsfield, Anglia: Beaconsfield, 1988.
Kapszulák
SCHISANDRA A MÉLBEN
Számos tanulmányok kimutatták, hogy a schisandra (Schisandra chinensis) termése képes csökkenteni bizonyos májbetegségekkel összefüggő enzimek szérumszintjét, ezáltal védi a májat és elősegíti a májszövet regenerálódását. Egy nemrégiben Argentínában végzett tanulmány azt vizsgálta, hogy az “öt ízű gyümölcs” (wu-wei-zi a hagyományos kínai orvoslásban) javítja-e a lomha versenylovak teljesítményét, amelyek vérében magas ezeknek az enzimeknek a szintje.
A Buenos Aires-i San Isidro Sporting Clubban tizenkét, hasonló korú, súlyú, temperamentumú és edzettségű, gyengén teljesítő versenyló két csoportjában magas volt két májenzim és a kreatinin-foszfokináz (CPK) szintje, egy olyan enzimé, amely a harántcsíkolt és szívizmokban található, és amely intenzív anaerob edzés során kiválasztódik. Ennek az enzimnek a magas szintje a szérum tejsav magas szintjével együtt izomkárosodáshoz vezethet.
A lovak egyik csoportja standardizált schisandra-kivonatot, míg a másik csoport placebót kapott. Hét és tizennégy nap elteltével mindhárom enzim szintje szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelt lovaknál, mint a placebocsoportban. A kezelt lovak ötven százaléka jobban is teljesített. A kutatók a javulást a májkárosodásból való felépülésnek és a csökkent tejsavnak köszönhető alacsonyabb CPK-szintnek tulajdonították.
A magnóliákkal rokon Schisandra nemzetség körülbelül huszonöt aromás fás szőlőfajt foglal magában, amelyek mind Kelet-Ázsiában őshonosak, kivéve a S. coccinea-t, amely az Egyesült Államok délkeleti részén nő. A S. chinensis-t Európában dísznövényként termesztik mutatós, fényes piros gyümölcsei miatt, amelyeknek édes, savanyú, keserű, sós és csípős íze van, de ebben az országban ritkán fordul elő.(1)
Pitypang és a diabétesz
A gyermekláncfű (Taraxacum officinale), Amerika legkevésbé méltányolt gyomnövénye, az európai hagyományos gyógyászatban a vizelés elősegítésére, az étvágy és az epeáramlás serkentésére, valamint a cukorbetegség (a vérben lévő túlzott cukorszint) kezelésére használták. Most a belgiumi Leuven gyógyszerészeti karának kutatói a gyermekláncfűgyökér kivonatának hatását vizsgálják az emberi vérlemezkék erekbe történő összecsapódásának csökkentésére, amely állapotot a cukorbetegség gyakori szövődménye, az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése) súlyosbítja.
Az előzetes vizsgálat kimutatta, hogy a gyermekláncfűgyökérből kivont két kémiai frakció erősen gátolja a vérlemezkék összecsapódását. További vizsgálatokat terveznek a hatóanyagok izolálására és hatásmódjuk meghatározására.(2)
Fűrészpálma
Spanyolországi kutatók szerint a fűrészpálma (Serenoa repens) azon képessége, hogy csökkenti a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) tüneteit, különösen az éjszakai vizelési ingert, összefüggésben lehet a görcsöket csökkentő képességével.
A több mint 2000 férfin végzett klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az Egyesült Államok délkeleti részén található kis pálmának a termése hatékony kezelés a BPH-ra, de nem sikerült feltárni, hogyan működik. Felmerültek olyan elméletek, hogy gátolja az androgéneket (olyan anyagok, mint a tesztoszteron hormon, amelyek elősegítik a maszkulinizációt) vagy az 5-alfa-reduktázt (egy enzim, amely befolyásolja a tesztoszteronszintet), vagy csökkenti a gyulladást, de mindezen mechanizmusoknak a prosztata zsugorodását kellene eredményezniük, ami általában nem következik be a fűrészpálmát szedő férfiaknál.
A spanyol kutatók fűrészpálma-kivonatot kapott hím patkányokkal végzett laboratóriumi kísérletek során a spanyol kutatók a görcsök csökkenését figyelték meg, ami az izomtónus növekedésével, valamint a prosztata és a húgycső izmainak ellazulásával jár együtt, ami a prosztata méretének csökkentése nélkül csökkentheti a vizelési ingert. Az izomlazulást a sejtek közötti fokozott kalciumioncserének tulajdonították, és elméletük szerint a kivonatban lévő szterolok (a szteroidokkal rokon vegyületek) fehérjeszintézist indukálhatnak a prosztata sejtjeiben, ami tovább lazítja a simaizmokat.
A német egészségügyi hatóságok jóváhagyták a fűrészpálma termés készítményeinek alkalmazását vizelési problémákra a BPH korai stádiumában.(3)
(1) Hancke, J., et al. “A standardizált Schisandra chinensis gyümölcskivonattal kezelt gyenge teljesítményű sportlovaknál a szérum hepatikus transzaminázok és a CPK csökkenése”. Phytomedicine 1996, 3(3): 237-240.
(2) Neef, H., et al. “Platelet Anti-aggregating Activity of Taraxacum officinale Weber”. Phytotherapy Research 1996, 10: S138-S140.
(3) M. Gutierrez. “Sabal serrulata gyümölcsökből származó lipidikus kivonat görcsoldó aktivitása: Further Study of the Mechanisms Underlying This Activity”. Planta Medica 1996, 62:507-511.