Az Egyénre szabott oktatási terv (IEP) egy olyan írásos dokumentum, amely felvázolja a gyermek oktatását. Ahogy a neve is jelzi, az oktatási programot az egyéni tanulóra kell szabni, hogy a lehető legnagyobb hasznot nyújtsa. A kulcsszó az egyéni. Az egyik autista gyermek számára megfelelő program nem biztos, hogy megfelelő egy másiknak.
Az IEP a fogyatékossággal élő gyermek oktatásának sarokköve. Meg kell határoznia azokat a szolgáltatásokat, amelyekre a gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy a tanév során fejlődhessen és tanulhasson. Ez egy jogi dokumentum is, amely felvázolja:
- A gyermek sajátos nevelési tervét (a tanévre vonatkozó célok)
- A gyermeknek a célok eléréséhez szükséges szolgáltatásokat
- A tanuló fejlődésének értékelési módszerét
A célkitűzések, célok és a kiválasztott szolgáltatások nem csupán ötletek gyűjteménye arról, hogyan oktathatja az iskola a gyermeket; az iskolakörzetnek az IEP-nek megfelelően kell oktatnia a gyermekét.
Az IEP kidolgozásához a helyi oktatási ügynökség tisztviselői és a gyermek oktatási programjában részt vevő más személyek találkoznak, hogy megvitassák az oktatással kapcsolatos célokat. A törvény értelmében a következő személyeket kell meghívni az IEP-értekezletre:
- A gyermek egyik vagy mindkét szülője
- A gyermek tanára vagy leendő tanára
- A közintézmény (helyi oktatási ügynökség) képviselője, aki nem a gyermek tanára, és aki jogosult a sajátos nevelés nyújtására vagy felügyeletére
- A gyermek, ha szükséges
- Más személyek a szülő vagy az ügynökség döntése szerint (pl.pl. orvos, védőügyvéd vagy szomszéd)
A fogyatékossággal élő személyek oktatásának javításáról szóló törvény, az IDEIA (P.L. 108-446) 2004-es újbóli felhatalmazásával a szülőket most már “minden olyan csoport tagjaként kell bevonni, amely a gyermek oktatási elhelyezéséről dönt”. Az IEP-értekezleteket évente legalább egyszer meg kell tartani, de szükség esetén gyakrabban is megtarthatók. A szülők bármikor kérhetik az IEP felülvizsgálatát vagy átdolgozását. Bár a tanárok és az iskolai személyzet felkészülten érkezhetnek a megbeszélésre a célok és célkitűzések vázlatával, az IEP csak akkor teljes, ha azt alaposan megvitatták, és minden fél egyetért az írásos dokumentumban foglaltakkal.
A szülőknek joguk van egyenrangú résztvevőként részt venni az IEP megbeszélésen a gyermekük oktatásával kapcsolatos javaslatokkal és véleményekkel. Elhozhatják a javasolt célok és célkitűzések listáját, valamint további információkat, amelyek az IEP megbeszélés szempontjából fontosak lehetnek.
A helyi oktatási ügynökségnek (LEA) meg kell próbálnia az IEP megbeszélést olyan időpontra és helyre időzíteni, amely mind az iskolai személyzet, mind a szülők számára elfogadható. Az iskolai körzeteknek időben értesíteniük kell a szülőket, hogy lehetőségük legyen a részvételre. Az értesítésben fel kell tüntetni a megbeszélés célját (pl. az átmeneti szolgáltatások, a tanulást zavaró viselkedési problémák, a tanulmányi fejlődés megvitatása).
A szülők találkozhatnak az iskolai személyzet által előterjesztett olyan kikötésekkel, amelyeket nem feltétlenül támogatnak az IDEA rendelkezései. Néhány kijelentés a következő volt:
- Az IEP-nek előre meghatározott oldalszámúnak kell lennie.
- Az IEP-et szülői hozzájárulás nélkül kell kitölteni, és csak bizonyos számú cél és célkitűzés szerepelhet az IEP-ben.
- Ha az Ön célja nem fér bele a számítógépes programunkban a mező hosszába, akkor nem szerepelhet.
A szövetségi törvényben semmi sem támogatja az ilyen típusú kijelentéseket vagy szabályokat. De bár a szülőknek nem szabad elfogadniuk az IEP-pel kapcsolatos félretájékoztatást, nem kell ellenséges módon megközelíteni a szülő-iskola kapcsolatot. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne feledje, a szülők és a tanárok közös célt szolgálnak: olyan program kidolgozását, amely megfelel az autista gyermek számára. Az információk és a tudás megosztásával a szülők és az iskolák együttműködhetnek egy valóban hatékony IEP kidolgozása érdekében.
Tudjon meg többet:
- Az IEP megbeszélés
- Kapcsolódó szolgáltatások
- Tanár/személyzet követelményei
- Célok/célok/értékelés
Az IEP megbeszélés
Az értékelés elvégzése után kerül sor az IEP megbeszélésre. Amint azt már korábban említettük, Önt a törvény értelmében megilleti a részvétel és a részvétel ezen az értekezleten, és az időpontról és a helyszínről kellő időben értesíteni kell. Az értekezlet előtt kérnie kell az értékelési eredmények másolatát is, hogy legyen ideje áttanulmányozni azokat.
A Családok és Ügyvédek Partnersége az Oktatásért (FAPE) a következőket javasolja megfontolni:
- Milyen elképzelése van gyermekéről – a jövőre és a következő tanévre vonatkozóan is?
- Melyek gyermeke erősségei, szükségletei és érdeklődése?
- Melyek az Ön legfőbb aggályai az oktatásával kapcsolatban?
- Mi működött és mi nem működött eddig gyermeke oktatásában?
- Az értékelés illeszkedik ahhoz, amit Ön a gyermekéről tud?
Míg az IEP megbeszélés célja, hogy oktatási tervet dolgozzon ki gyermeke számára, ez egyben egy lehetőség arra is, hogy Ön információkat osszon meg gyermekéről, az elvárásairól és arról, hogy otthon milyen technikák váltak be. Ha valamilyen okból kifolyólag nem ért egyet a javasolt IEP-pel, van lehetősége jogorvoslatra. Lásd: “Jogok az iskolában.”
Az IEP tartalma
Az IEP-nek ki kell térnie minden olyan területre, ahol a gyermeknek oktatási segítségre van szüksége. Ezek tartalmazhatnak akadémiai és nem akadémiai célokat, ha a nyújtandó szolgáltatások a gyermek számára oktatási előnyöket eredményeznek. A tervezett szükségletek minden területe, mint például a szociális készségek (játék más gyerekekkel, válaszadás a kérdésekre), a funkcionális készségek (öltözködés, átkelés az utcán) és a kapcsolódó szolgáltatások (foglalkozás-, beszéd- vagy fizikoterápia) szintén szerepelhetnek az IEP-ben.
Az IEP-ben fel kell sorolni azt a környezetet, amelyben a szolgáltatásokat nyújtani fogják, és azokat a szakembereket, akik a szolgáltatást nyújtják. Az IEP tartalmának a következőket kell tartalmaznia:
- A gyermek jelenlegi oktatási teljesítményének megállapítása. Ennek ki kell terjednie teljesítményének mind a tanulmányi, mind a nem tanulmányi szempontjaira.
- Megállapítás azokról a célokról, amelyeket a tanuló ésszerűen elérhet a következő 12 hónapban. Ennek a nyilatkozatnak tartalmaznia kell egy sor mérhető közbenső célt is minden egyes célhoz. Ez segít a szülőknek és a pedagógusoknak is tudni, hogy a gyermek fejlődik-e és hasznot húz-e az oktatásból. A konkrét, jól meghatározott célok és célkitűzések kidolgozása döntő fontosságú ahhoz, hogy a gyermek megfelelő oktatásban részesüljön.
- A megfelelő objektív kritériumok, értékelési eljárások és ütemezés annak legalább évente történő meghatározására, hogy a gyermek eléri-e az IEP-ben meghatározott rövid távú célokat (pl. “Hogyan ítéljük meg, hogy a beavatkozás sikeres-e?”). “Mennyi ideig lesz a gyermekem ebben a programban?”).
- Minden konkrét speciális oktatási és kapcsolódó szolgáltatás leírása, beleértve az egyénre szabott oktatást és a kapcsolódó támogatásokat és szolgáltatásokat (pl. foglalkozási, fizikai és logopédiai terápia; szállítás; rekreáció). Ez magában foglalja azt is, hogy a gyermek milyen mértékben fog részt venni a normál oktatási programokban.
- A fentiekben meghatározott, nyújtandó egyes szolgáltatások megkezdésének időpontja és időtartama (ez magában foglalhatja a meghosszabbított tanévi szolgáltatásokat is). Megadhatja azt a személyt, aki az egyes szolgáltatások végrehajtásáért felelős.
- Ha a gyermek 16 éves vagy idősebb, az IEP-nek tartalmaznia kell az átmeneti szolgáltatások leírását (az iskolából az iskola utáni tevékenységekbe való átmenetet segítő tevékenységek összehangolt összessége).
Kapcsolódó szolgáltatások
Nagyon fontos, hogy a gyermek megfelelő oktatásban részesüljön és részesüljön belőle. A fogyatékossággal élő tanulóknak joguk van a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, amelyek segítik őket a tanulásban és abban, hogy az oktatási programokból a lehető legnagyobb hasznot húzzák. A kapcsolódó szolgáltatások az IDEIA szerint “szállításból és olyan fejlesztő, korrekciós és egyéb támogató szolgáltatásokból állnak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő gyermek részesülhessen a speciális oktatásban”. Ezeket a szolgáltatásokat egyénre szabottan kell meghatározni, nem pedig a fogyatékosság vagy a fogyatékosság kategóriája alapján.
Ha egy gyermeknek szüksége van ezen “kapcsolódó szolgáltatások” bármelyikére ahhoz, hogy részesüljön az oktatásból, a szolgáltatásokat be kell írni az IEP-be. A szolgáltatások gyakoriságának és időtartamának, valamint a vonatkozó célkitűzéseknek szerepelniük kell. Az IDEIA által meghatározott kapcsolódó szolgáltatások közé tartozhatnak többek között a következők:
- Audiológia
- Tanácsadási szolgáltatások
- A gyermekek fogyatékosságának korai felismerése és értékelése
- Az orvosi szolgáltatások (kizárólag diagnosztikai vagy értékelési célokra)
- Foglalkozásterápia
- Szülői tanácsadás és képzés
- Fizikai terápia
- Pszichológiai szolgáltatások
- Rekreáció
- Rehabilitációs tanácsadás
- iskola-egészségügyi szolgáltatások
- szociális munka
- beszédpatológia
- szállítás
A rendelet nem korlátozza a kapcsolódó szolgáltatásokat a kifejezetten fent említettekre. Ha egy gyermeknek szüksége van egy adott szolgáltatásra ahhoz, hogy részesüljön a sajátos nevelésben, és ez a szolgáltatás fejlesztő, korrekciós vagy támogató jellegű, akkor az kapcsolódó szolgáltatásnak minősül, és biztosítani kell. Ezt nem kell kifejezetten felsorolni a rendeletben. Ilyen szolgáltatás lehet például egy teljes vagy részmunkaidős segítő vagy segítő technológia, például számítógép.
Tanár/személyzet követelményei
Míg az IEP céljainak és célkitűzéseinek a gyermekközpontúnak kell lenniük, a dokumentum tartalmazhat a tanár/személyzet képzésére vonatkozó információkat is. Ha az IEP-csoport úgy dönt, hogy a tanár számára további képzésre van szükség, ezt az információt az IEP szövegében kell feltüntetni. A csoport például dönthet úgy, hogy a tanár számára hasznos lenne egy autizmus-tanfolyam elvégzése egy helyi egyetemen. Vagy azt szeretné, ha az iskolai támogató személyzet részt venne egy kétórás autizmusról szóló szemináriumon. A személyzeti normákat és a tanári képesítéssel kapcsolatos követelményeket minden állam maga állapítja meg. A területére vonatkozó állami képesítési követelményekről további információért forduljon az állami oktatási hivatalhoz.
Célok/célkitűzések/értékelés
Az IEP-nek tartalmaznia kell az egyes gyermekek egyedi szükségleteinek megfelelő célokat és célkitűzéseket. A célok lehetnek tágak, például “John növelni fogja verbális kommunikációját és szövegértését”, vagy specifikusak, például “Ez a tanuló megtanul többet interakcióba lépni társaival a szünetben és az ebédidőben”. A nevelési célokat a gyermek egyéni szükségleteihez igazítják, és a hosszú távú célon alapulnak. Leírják azt a folyamatot, amellyel a gyermek elérheti a célt, és azt, hogy a gyermek fejlődését hogyan fogják nyomon követni.
Példa:
CÉL: “Krista az év folyamán növelni fogja a kérdésekre adott szóbeli válaszait.”
cél: “Krista növelni fogja a szóbeli válaszait azáltal, hogy hetente legalább négyszer logopédiai terápiát kap egy engedéllyel rendelkező logopédustól, egyszemélyes helyzetben, a forrásszobában. A foglalkozások legalább 30 percig tartanak. Krista 85 százalékos pontossággal fog szóban válaszolni a kérdésekre, miután verbális és vizuális jelzéseket is kapott. A logopédus heti jelentéseket küld a nyilvántartás alapján Krista szüleinek, valamint az osztályfőnökének. A terápia szeptember 1-jén kezdődik és június 3-ig tart, kivéve az előre meghatározott iskolai ünnepeket.”
A fenti célkitűzés konkrétan kimondja:
- Az nyújtandó szolgáltatás (logopédia),
- A szakember, aki ezt a szolgáltatást nyújtja (engedéllyel rendelkező logopédus),
- A helyszín, ahol a szolgáltatást nyújtják (erőforrás szoba),
- Milyen gyakran nyújtják a szolgáltatást (heti négyszer), és
- A szolgáltatás időtartama (30 perc/ülés szeptember 1-től június 3-ig).
A célkitűzés értékelési összetevője a következő kérdéssel foglalkozik: “Honnan fogjuk tudni, hogy Krista haladást ért-e el?”. Ebben az esetben a logopédus megállapítja, hogy Krista eléri-e a 85 százalékos pontossági célt, és minden héten jelentést küld az osztályfőnökének és a családjának. Más értékelési módszerek közé tartoznak a tesztek felvétele, a videofelvételek, a társak jelentései, a napi naplók, az ellenőrző listák, a számítógépes nyomtatások és a munkalapok.”
A fenti információ csak egy példa a szóbeli válaszok növelésére irányuló cél elérésére. A céloknak egynél több célkitűzése is lehet. A szülőknek érdemes áttekinteniük a tantervet és a gyermekük oktatásához használt módszereket az iskola munkatársaival. Ezt az információt fel lehet használni az IEP-csapat tagjai közötti megbeszélések kiindulópontjaként.