Körömrágás, hajhúzás, bőrpiszkálás – a tudósok és az egészségügyi szakemberek ezeket a tevékenységeket egyetlen kategóriába, a testközpontú ismétlődő viselkedésbe sorolták.
A testközpontú ismétlődő viselkedések (BFRB) olyan ismétlődő, sérülést okozó és nem funkcionális szokások, amelyek jelentős szorongást vagy károsodást okoznak – írják a Montreali Egyetem tudósai, akik az ilyen viselkedésektől szenvedő egyéneket tanulmányozták.
Mit jelent ez
Lényegében arra voltak kíváncsiak a kutatók, mi okozza, hogy az emberek rágják a körmüket. Ez a viselkedés érzelmi megküzdési mechanizmus, vagy olyasmi, amit a környezetükre reagálva tesznek?
A tudósok az ilyen viselkedést tanúsító egyének egy csoportját, valamint egy kontrollcsoportot vizsgáltak, olyan helyzetekbe helyezve az egyéneket, ahol stresszt, ellazulást, frusztrációt és unalmat éreztettek velük. “Az első két esetben videókat vetítettek le (egy repülőgép lezuhanását és a hullámokat egy tengerparton)” – írja a Science Daily.
“A frusztrációt úgy váltották ki, hogy a résztvevőket egy olyan feladat elvégzésére kérték, amely állítólag könnyű és gyors volt (nem volt az), az unalmat pedig úgy idézték elő, hogy… hat percre egyedül hagyták a résztvevőt egy szobában!”
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy “a résztvevők nagyobb valószínűséggel vettek részt testre összpontosító ismétlődő viselkedésekben, amikor unatkoztak, frusztráltak és elégedetlenek voltak, mint amikor nyugodtak voltak. Ráadásul akkor is részt vesznek ezekben a viselkedési formákban, amikor stressz alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy az állapot nem egyszerűen az “ideges” szokásoknak köszönhető” – adta át a tanulmány szerzője, Sarah Roberts a tudományos kutatási honlapnak.”
“Az eredmények azt sugallják, hogy a testre fókuszáló ismétlődő viselkedésben szenvedő egyének hasznát vehetik a frusztráció és az unalom csökkentésére, valamint a perfekcionista hiedelmek módosítására irányuló kezeléseknek.”
Ez az: A körömrágás a perfekcionizmus jele.
A tökéletesség a probléma
“Úgy véljük, hogy az ilyen ismétlődő viselkedési formákkal küzdő egyének talán perfekcionisták – zárta a vizsgálatot Kieron O’Connor vezető kutató -, ami azt jelenti, hogy képtelenek ellazulni és “normális” tempóban elvégezni a feladatot. Ezért hajlamosak a frusztrációra, türelmetlenségre és elégedetlenségre, amikor nem érik el a céljaikat. Emellett nagyobb mértékű unalmat is tapasztalnak.”
“A perfekcionizmus a hibák elkövetésétől való fóbia” – mondta Dr. Jeff Szymanski, a Harvard Medical School munkatársa a Harvard Health Blognak. “A perfekcionisták kemények önmagukkal szemben, nagyon önkritikusak. De azzal, hogy ostorozzák magukat, végül demoralizálják magukat.”
Ez az állapot azonban Dr. Szymanski szerint nem feltétlenül negatív dolog. “Minden perfekcionizmus lényege az a szándék, hogy valamit jól csináljunk… A kihívás az, hogy elgondolkodjunk azon, hogy másképp csináljuk.”
Ez nem azt jelenti, hogy a perfekcionistáknak kevesebbel kellene beérniük, vagy alacsonyabb mércét kellene maguk elé állítaniuk. A perfekcionista hajlamú embereknek a problémák helyett a megoldásokra kellene összpontosítaniuk a figyelmüket. Ez néha azt jelentheti, hogy különböző technikákat kell kipróbálniuk, hogy elérjék a kívánt eredményt. Ez azt is jelentheti, hogy egy percre elvonulnak egy problémától, és áttérnek egy másik feladatra, ahelyett, hogy hagynák, hogy egy probléma kisiklasson egy tágabb cél elérését.
“Az egészséges maximalisták problémamegoldók” – mondja Dr. Szymanski. “A legtöbbet hozzák ki a hibáikból.”
Ha azon kapja magát, hogy a körmét rágcsálja, a haját tépkedi vagy a bőrét piszkálja, ez annak a jele lehet, hogy stresszes, unatkozik vagy frusztrált – és lehet, hogy perfekcionista. Ne hagyd azonban, hogy ez elkeserítsen. Van rá mód, hogy ezt az állapotot az előnyödre fordítsd. Lehet, hogy csak a problémamegoldó technikáidon kell dolgoznod.
Egy orvosi szakember vagy tanácsadó felkeresése remek kiindulópont lenne a problémamegoldó-képességeid javításához.