Amikor Roosevelt elnök 1935-ben megalakította a Nemzeti Ifjúsági Igazgatóságot (NYA), kijelentette, hogy az az amerikai fiatalok “legsürgetőbb és legközvetlenebb szükségleteivel” fog foglalkozni. Richard A. Reiman feltárja, hogy a NYA milyen különböző és néha ellentmondásos módon határozta meg ezeket az igényeket, és milyen módon próbált rájuk válaszolni. A NYA-t azért hozták létre, hogy segítsen a gazdasági válság idején azon fiatalok millióinak, akik nem voltak jogosultak a New Deal saját Civilian Conservation Corps nevű programjára. Reiman szerint a közhiedelemmel ellentétben a New Dealerek a NYA-t nem elsősorban “junior WPA”-nak, a polgárjogi reformok elindítójának vagy a liberális adminisztrátorok karrierjének ugródeszkájaként képzelték el. Tervezői inkább olyan reformügynökségként tekintettek rá, amely a fiatalokat megszólító totalitárius felhívásokkal szemben, valamint a gazdagok és szegények oktatási lehetőségeinek kiegyenlítésével a demokrácia előmozdítását és védelmét szolgálja.
A források széles körére támaszkodva, beleértve a Nemzeti Levéltár és a Franklin D. Roosevelt Könyvtár NYA-val kapcsolatos dokumentumait, A New Deal és az amerikai ifjúság az első teljes terjedelmű tanulmány erről a fontos ügynökségről. Azáltal, hogy bemutatja, hogyan szolgált a NYA eszközként a New Deal számos törekvésének megvalósításához, gazdag betekintést nyújt nemcsak a NYA, hanem a New Deal működésébe is.
Blog
