A kötőhártya-gyulladás – más néven kötőhártya-gyulladás – olyan állapot, amelyben a szemhéjat bélelő és a szem külső felszínét borító védőhártya, az úgynevezett kötőhártya begyullad. A NYU Langone szemészorvosai jártasak ennek a gyakori állapotnak a felismerésében és kezelésében.
A kötőhártya-gyulladás bármely életkorú embert érinthet. Hajlamos könnyen terjedni olyan emberek között, akik együtt dolgoznak vagy együtt élnek.
Az okok
A kötőhártya-gyulladásnak számos különböző oka van, és szemészorvosaink tapasztaltak ezek azonosításában. Ha bármilyen tünete van, minél hamarabb keresse fel szemészorvosát.
Vírusok
A kötőhártya-gyulladás leggyakoribb okozói a megfázást okozó vírusok. Más nyálkahártyákhoz, például az orrhoz és a fülekhez hasonlóan a szem kötőhártyája is érzékeny a fertőző ágensekre.
A vírusos kötőhártya-gyulladás jellemzően az egyik szemen kezdődik, de könnyen átterjedhet a másik szemre. Az állapot akár két hétig is fertőző maradhat, de általában néhány nap vagy legfeljebb két hét alatt magától elmúlik.
Tünetei közé tartozik a szem kivörösödése, viszketés és tiszta, vizes váladékozás. Sok vírusos kötőhártya-gyulladásban szenvedő ember azt tapasztalja, hogy a szemhéja összeragad, vagy hogy a látása homályos, amikor reggel felébred. Ez a szemhéjakon alvás közben felgyülemlő váladéknak köszönhető.
Bakteriális fertőzések
A bakteriális kötőhártya-gyulladás gyakori felnőtteknél, és általában staphylococcus és streptococcus baktériumok okozzák. A vírusos formához hasonlóan a bakteriális kötőhártya-gyulladás is erősen fertőző.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás legtöbb törzse enyhe és könnyen kezelhető, de egyes törzsek súlyos szemproblémákhoz vezethetnek, ha nem kezelik azonnal. A gonokokkuszos kötőhártya-gyulladást például ugyanaz a baktérium okozza, amely a nemi úton terjedő gonorrhea betegséghez vezet. Ezek a baktériumok behatolhatnak a szaruhártyába, a szem elülső részét borító tiszta felületbe.
A tünetek közé tartozik a bőrpír, a kellemetlen érzés, a viszketés és a sűrű, gennyes, sárga folyás. A vírusos kötőhártya-gyulladáshoz hasonlóan a szemhéjakon felgyülemlett ragacsos váladék miatt nehezen nyithatja ki a szemét ébredéskor.
A bakteriális kötőhártya-gyulladás látásvesztést okozhat, ha nem kezelik azonnal és agresszíven, vényköteles antibiotikumokkal.
Allergia
Az allergiás kötőhártya-gyulladás, amely nem fertőző, akkor jelentkezik, amikor a kötőhártya gyulladásos választ ad bizonyos allergénekre, például pollenre, porra, penészre vagy háziállat szőrére. Amikor ezekkel az allergénekkel érintkezik, a szervezetünk hisztamin nevű vegyi anyagot szabadít fel, amely a szem kipirosodását, könnyezést és viszketést okoz.
Ezek közül az allergének közül sok csak az év bizonyos időszakaiban vagy meghatározott környezetben fordul elő. Más allergének, beleértve a cigarettafüstöt és a háziállatok szőrét, egész évben irritálhatják a szemet. Az allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei közé tartozik az erős viszketés és a húrszerű, nyálkás, tiszta vagy fehér váladékozás.
Szemirritáló anyagok
Ha füstnek, vegyi füstnek vagy más irritáló anyagoknak van kitéve, kialakulhat a kötőhártya-gyulladás egy olyan típusa, amely nem fertőző. Gyakori szemirritáló anyagok közé tartozik a passzív cigarettafüst, a kandalló vagy fatüzelésű kályha füstje és a klór. A tünetek közé tartozik a bőrpír, égő érzés, fájdalom és könnyezés.
A szembe kerülő mérgező kémiai irritáló anyag, például sav vagy fehérítőszer súlyos sérülést okozhat, és azonnali kezelést igényel a szövődmények megelőzése érdekében. A kémiai égési sérülést szenvedett embereknek általában vörös a szemük és fájdalmat éreznek. Túlzott könnyezésük és fényérzékenységük is lehet. Ezeknél az embereknél sérülhet a hám, a szaruhártyát borító és védő sejtréteg.
Ha a szeme kémiai irritáló anyagnak való kitettség miatt vörös, és fájdalmai vannak, menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra.
Diagnosztikai vizsgálatok
A szemész gyakran egyszerűen a szem megvizsgálásával tudja diagnosztizálni a kötőhártya-gyulladást. A tünetei alapján általában meg tudja állapítani, hogy a gyulladást vírusos vagy bakteriális fertőzés okozza. A diagnózis megerősítése érdekében a következő vizsgálatokat végezheti el:
Egészségügyi előzmények
A szemészorvosa a kötőhártya-gyulladás számos okát kizárhatja egyszerűen azzal, hogy rákérdez a tüneteire és azok kialakulására. Azt is megkérdezi, hogy volt-e szoros kapcsolatban más kötőhártya-gyulladásban szenvedő emberekkel, és hogy érintkezett-e bármilyen irritáló anyag a szemével.
Réslámpás vizsgálat
A legtöbbször az orvos egy réslámpa – egy mikroszkópból és egy nagy energiájú fénysugárból álló műszer – segítségével tudja diagnosztizálni a kötőhártya-gyulladást. A réslámpás vizsgálat során a szemészorvosa egy vékony fénysugarat világít a szemébe. Ez a fénysugár lehetővé teszi orvosa számára, hogy megvizsgálja az egész szemet, beleértve a kötőhártyát; a sclerát, vagyis a szem fehérjét; az íriszt; és a szaruhártyát.
A szem részletesebb megtekintése érdekében orvosa egy fluoreszcein nevű sárga festékanyagot cseppenthet a szemébe, amely lehetővé teszi számára, hogy lássa a szem felszínének esetleges károsodását.
Látásvizsgálat
Az orvosok látásvizsgálattal azt is ellenőrzik, hogy a kötőhártya-gyulladás befolyásolta-e az Ön látását. Ez a vizsgálat azt vizsgálja, hogy mennyire jól tudja olvasni a betűket vagy szimbólumokat 20 láb távolságból, miközben egyszerre csak az egyik szemét takarja.
Szemtenyésztés
Ha két-három hétnél tovább tart a kötőhártya-gyulladása, és az nem múlik el magától vagy otthoni kezelések segítségével, orvosa szemtenyésztést végezhet. E vizsgálat során orvosa vattapamaccsal mintát vesz a szemhéja belső oldalán lévő sejtekből, és elküldi egy laboratóriumba, ahol patológus vizsgálja meg.
A patológus, aki mikroszkóp alatt vizsgálja a betegségeket, meg tudja állapítani, hogy a kötőhártya-gyulladást vírusok vagy baktériumok okozzák. Ez segít orvosának meghatározni a leghatékonyabb kezelést.