Meghatározás:
A tympanoplasztika a dobhártya (“tympanic”) rögzítését (“plasztika”) jelenti.
A dobhártya (tympanic membrane) anatómiája
A dobhártya (más néven a tympanic membran) egy ovális alakú szerkezet, átlagos mérete 8 x 10 milliméter, és három rétegből áll. A külső réteg vékony bőrrétegből, a középső réteg rostos szövetből, a belső réteg pedig nyálkahártyából áll (hasonlóan a száj és az orr szövetéhez). A dobhártyát a külső hallójárat végének oldalfalaihoz egy vastag szövetszalag, az úgynevezett dobhártyagyűrű vagy gyűrűsgyűrű rögzíti. Ez a gyűrű segíti a dobhártya általános szerkezeti integritását és stabilitását. A dobhártya és a kapcsolódó struktúrák integritása fontos a megfelelő hangvezetés szempontjából.
A következőkben felsoroljuk a dobhártya perforációjának leggyakoribb okait:
-Fertőzés
-Tompa trauma (pl. a fül megütése nyitott kézzel)
-Átütő trauma (pl. egy Q-tip túl mélyen behelyezése a hallójáratba)
-Barotrauma (a légnyomás hirtelen változása; pl.pl. búvárkodás során)
A dobhártya perforáció spontán gyógyulhat, de ez nagymértékben függ két tényezőtől: a perforáció méretétől (a dobhártya 40-50%-ánál nagyobb perforációk ritkán gyógyulnak maguktól, függetlenül az okától) és a fertőzés jelenlététől (“nedves” vagy fertőzött perforációk ritkán záródnak spontán). A fent felsorolt okok közül a tompa traumából eredő perforációk gyógyulnak a legnagyobb valószínűséggel spontán. A tompa traumából eredő dobhártya-perforációk spontán záródásának aránya (azaz: nincs szükség kezelésre) körülbelül 80-85%. Ez a záródási arány csak azokra a tompa traumából származó perforációkra igaz, amelyek nem fertőződnek el. A víznek a hallójáratba való bejutásának megakadályozása segít elkerülni a fül fertőzéseit.
Amikor a dobhártya nem képes magától meggyógyulni, a fülsebésznek vannak technikái e perforációk lezárására. Az évek során számos anyagot használtak a dobhártya perforációinak lezárására. Ezek közé az anyagok közé tartozott a papír, a szintetikus fólia, a bőr, a véna, a fülcimpa zsírja, a fascia (vékony szövet, amely az izmot borítja) és a perichondrium (vékony szövet, amely a porcot veszi körül). A fascia jelenleg messze a leggyakrabban használt anyag a dobhártya-perforációk javítására.
A dobhártya-perforációk lezárásának két alapvető technikája az alábbiakban meghatározottak szerint létezik.