Dr. Christopher Ramsden az Egyesült Államok Nemzeti Öregedési Intézetének klinikai kutatója. “Sokkal több információra van szükség. Nagyszerű munkát végeztek, és az elkövetkező években még sok minden fog kiderülni belőle, de egyelőre nehéz az élelmiszerekre vonatkozó ajánlásokat megfogalmazni” – mondta.”
“Ez valóban rávilágít arra, hogy jól megtervezett, randomizált, kontrollált vizsgálatokra van szükség néhány ilyen kérdés megválaszolásához” – tette hozzá Ramsden.”
A kutatók megjegyezték, hogy tanulmányuk nem vizsgálta, hogy a tápanyagok milyen konkrét élelmiszerfajtákból származnak. Ez pedig – mondta Bethany O’Dea – “jelentős hibát jelent táplálkozási szempontból”. O’Dea a New York-i Lenox Hill Kórház szív- és mellkasi dietetikusa.
“Például egy egészséges szénhidrát, például egy alma fogyasztása sokkal tápanyagdúsabb és jobb az embernek, mint egy zacskó feldolgozott burgonyachips elfogyasztása” – mondta O’Dea.
“Továbbá a tanulmány nem vette figyelembe a transzzsírokat, amelyekről komoly bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy egészségtelenek és hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségekhez” – mutatott rá.
A jelenlegi globális irányelvek azt javasolják, hogy az ember napi kalóriamennyiségének 50-65 százaléka szénhidrátokból, és kevesebb mint 10 százaléka telített zsírokból származzon, mondták a kutatók.
Dehghan azt javasolta, hogy “a legjobb étrend a szénhidrátok és zsírok egyensúlyát tartalmazza, körülbelül 50-55 százalék szénhidrátot és körülbelül 35 százalék összes zsírt, beleértve a telített és telítetlen zsírokat is.”
Minden élelmiszer három fő makrotápanyagot tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek az élethez – zsírt, szénhidrátot és fehérjét. Évtizedek óta vita tárgyát képezi, hogy az embernek milyen mennyiséget kellene optimálisan fogyasztania, és az inga idővel az alacsony zsírtartalmú étrendtől az alacsony szénhidráttartalmú étrend felé lendült.
A tanulmányhoz Dehghan és munkatársai a világ 18 országából több mint 135 000, 35 és 70 év közötti ember étrendjét és egészségét követték nyomon, hogy átfogó képet kapjanak az étrend egészségügyi hatásairól.
A résztvevők részletes információkat adtak társadalmi és gazdasági helyzetükről, életmódjukról, kórtörténetükről és jelenlegi egészségi állapotukról. Emellett kitöltöttek egy kérdőívet a rendszeres étrendjükről, amelyből a kutatók kiszámították a zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből származó átlagos napi kalóriamennyiségüket.