Teljes AS-AD modell
Az aggregált keresleti görbével ellentétben az aggregált kínálati görbe általában nem változik függetlenül. Ennek az az oka, hogy az aggregált kínálati görbe egyenlete nem tartalmaz sem az árszínvonalhoz, sem a kibocsátáshoz közvetve kapcsolódó kifejezéseket. Ehelyett az aggregált kínálat egyenlete csak az AS-AD modellből származó kifejezéseket tartalmazza. Ezért ahhoz, hogy megértsük, hogyan tolódik el az aggregált kínálati görbe, az AS-AD-modell egészéből kell kiindulnunk.
az AS-AD modellt ábrázolja. A rövid távú aggregált kínálati görbe, a hosszú távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja adja az egyensúlyi árszintet és a kibocsátás egyensúlyi szintjét. Ez a kiindulópontja az AS-AD modellel foglalkozó valamennyi problémának.
Az aggregált kereslet változása az AS-AD modellben
A gazdaságban bekövetkező változások elsődleges oka az aggregált kereslet. Emlékezzünk vissza, hogy az aggregált keresletet befolyásolhatják a belföldi és külföldi fogyasztók, a Fed és a kormányzat. Az aggregált kereslet elmozdítóinak áttekintését lásd az aggregált keresletről szóló SparkNote-ban. Általánosságban elmondható, hogy bármilyen expanzív politika jobbra tolja az aggregált keresleti görbét, míg bármilyen szűkítő politika balra tolja az aggregált keresleti görbét. Hosszú távon azonban, mivel a hosszú távú aggregált kínálatot a termelési tényezők rögzítik, a rövid távú aggregált kínálat balra tolódik, így az aggregált kereslet változásának egyetlen hatása az árszínvonal változása.
Menjünk végig egy példán. Ezt a példát lásd . Vegyük észre, hogy az A pontban kezdjük, ahol az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe találkozik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az 1. aggregált keresleti görbével. Az a pont, ahol a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe találkozik, mindig a rövid távú egyensúlyi pont. Az a pont, ahol a hosszú távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe találkozik, mindig a hosszú távú egyensúly. Így kezdetben hosszú távú egyensúlyban vagyunk.
Tegyük fel, hogy a Fed expanzív monetáris politikát folytat. Ebben az esetben az aggregált keresleti görbe jobbra tolódik az 1. aggregált keresleti görbéről a 2. aggregált keresleti görbére. Az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe és a 2. aggregált keresleti görbe metszéspontja most az A pontból a B pontba, jobbra felfelé tolódott el. Ez az új rövid távú egyensúly.
A hosszú távra áttérve azonban a várt árszínvonal összhangba kerül a tényleges árszínvonallal, mivel a vállalatok, a termelők és a munkavállalók kiigazítják várakozásaikat. Amikor ez bekövetkezik, a rövid távú aggregált kínálati görbe eltolódik az aggregált keresleti görbe mentén, amíg a hosszú távú aggregált kínálati görbe, a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe nem metszik egymást. Ezt a C pont jelöli, és ez az új egyensúlyi helyzet, ahol a rövid távú aggregált kínálati görbe 2 megegyezik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az aggregált keresleti görbe 2-vel. Az expanzív politika tehát rövid távon a kibocsátás és az árszínvonal növekedését okozza, hosszú távon azonban csak az árszínvonal emelkedik.
Az ellenkező eset áll fenn, amikor az aggregált keresleti görbe balra tolódik. Tegyük fel például, hogy a Fed kontraktív monetáris politikát folytat. Ezt a példát lásd . Vegyük észre, hogy ismét az A pontnál kezdjük, ahol az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe találkozik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az 1. aggregált keresleti görbével. Kezdetben hosszú távú egyensúlyban vagyunk.
Ha a Fed kontrakciós monetáris politikát folytat, az aggregált keresleti görbe balra tolódik az 1. aggregált keresleti görbéről a 2. aggregált keresleti görbére. Az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja most az A pontból a B pontba, balra lentebb tolódott. A B pontban mind a kibocsátás, mind az árszínvonal csökkent. Ez az új rövid távú egyensúly.
A hosszú távra áttérve azonban a várt árszínvonal összhangba kerül a tényleges árszínvonallal, mivel a vállalatok, a termelők és a munkavállalók kiigazítják várakozásaikat. Amikor ez bekövetkezik, a rövid távú aggregált kínálati görbe lefelé tolódik az aggregált keresleti görbe mentén, amíg a hosszú távú aggregált kínálati görbe, a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe nem metszik egymást. Ezt a C pont jelöli, és ez az új egyensúlyi helyzet, ahol a 2. rövid távú aggregált kínálati görbe találkozik a 2. hosszú távú aggregált kínálati görbével és a 2. aggregált keresleti görbével. Így a kontrakciós politika hatására a kibocsátás és az árszínvonal rövid távon csökken, de hosszú távon csak az árszínvonal csökken.
Ez a logika érvényesül az aggregált kereslet minden elmozdulására. A hosszú távú egyensúlyt mindig a függőleges hosszú távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja diktálja. A rövid távú egyensúlyt mindig a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja határozza meg. Amikor az aggregált keresleti görbe eltolódik, a gazdaság mindig a hosszú távú egyensúlyból a rövid távú egyensúlyba, majd vissza az új hosszú távú egyensúlyba kerül. Ha ezeket a szabályokat és a fenti példákat szem előtt tartjuk, akkor bármely aggregált kereslet eltolódásának hatásait értelmezhetjük mind rövid, mind hosszú távon.
Az aggregált kínálat eltolódása az AS-AD modellben
A rövid távú aggregált kínálati görbe eltolódása sokkal ritkább, mint az aggregált keresleti görbe eltolódása. Általában a rövid távú aggregált kínálati görbe csak az aggregált keresleti görbe hatására tolódik el. Ha azonban kínálati sokk következik be, a rövid távú aggregált kínálati görbe az aggregált keresleti görbe késztetése nélkül eltolódik. Szerencsére a korrekciós folyamat pontosan ugyanaz a rövid távú aggregált kínálati görbe eltolódása esetén, mint az aggregált keresleti görbe eltolódása esetén. Azaz, amikor a rövid távú aggregált kínálati görbe eltolódik, létezik egy olyan rövid távú egyensúly, ahol a rövid távú aggregált kínálati görbe metszi az aggregált keresleti görbét. Ezután az aggregált keresleti görbe addig tolódik el a rövid távú aggregált kínálati görbe mentén, amíg az aggregált keresleti görbe nem metszi mind a rövid távú, mind a hosszú távú aggregált kínálati görbét. Amint a gazdaság eléri ezt az új hosszú távú egyensúlyt, az árszínvonal megváltozik, de a kibocsátás nem.
A kínálati sokkoknak két típusa van. A kedvezőtlen kínálati sokkok közé tartoznak például az olajárak emelkedése, a termést tönkretevő aszály és az agresszív szakszervezeti fellépések. A kedvezőtlen kínálati sokkok általában azt okozzák, hogy egy adott mennyiségű kibocsátás árszintje emelkedik. Ezt a rövid távú aggregált kínálati görbe balra tolódása jelenti. A pozitív kínálati sokkok közé tartoznak például az olajárak csökkenése vagy egy váratlanul jó termésszezon. Általában a pozitív kínálati sokk hatására az adott mennyiségű kibocsátás árszintje csökken. Ezt a rövid távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódása jelzi.
Menjünk végig egy példán. Ezt a példát lásd . Vegyük észre, hogy az A pontban kezdjük, ahol az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe találkozik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az 1. aggregált keresleti görbével. Így kezdetben hosszú távú egyensúlyban vagyunk.
Tegyük fel, hogy pozitív kínálati sokk következik be: az olaj árának csökkenése. Ebben az esetben a rövid távú aggregált kínálati görbe jobbra tolódik az 1. rövid távú aggregált kínálati görbéről a 2. rövid távú aggregált kínálati görbére. A 2. rövid távú aggregált kínálati görbe és az 1. aggregált keresleti görbe metszéspontja most az A pontból a B pontba tolódott jobbra lefelé. Ez az új rövid távú egyensúly.
Hosszú távon azonban az aggregált kereslet alkalmazkodik az új árszinthez és kibocsátási szinthez. Amikor ez bekövetkezik, az aggregált keresleti görbe eltolódik a rövid távú aggregált kínálati görbe mentén, amíg a hosszú távú aggregált kínálati görbe, a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe nem metszik egymást. Ezt a C pont jelöli, és ez az új egyensúlyi helyzet, ahol a rövid távú aggregált kínálati görbe 2 megegyezik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az aggregált keresleti görbe 2-vel. Így egy pozitív kínálati sokk hatására rövid távon a kibocsátás nő és az árszínvonal csökken, de hosszú távon csak az árszínvonal csökken.
Vizsgáljunk meg egy másik példát. Ezt a példát lásd . Vegyük észre, hogy az A pontban kezdjük, ahol az 1. rövid távú aggregált kínálati görbe találkozik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az 1. aggregált keresleti görbével. Így kezdetben hosszú távú egyensúlyban vagyunk.
Tegyük fel, hogy bekövetkezik egy kedvezőtlen kínálati sokk: az olaj árának ijesztő emelkedése. Ebben az esetben a rövid távú aggregált kínálati görbe balra tolódik az 1. rövid távú aggregált kínálati görbéről a 2. rövid távú aggregált kínálati görbére. A 2. rövid távú aggregált kínálati görbe és az 1. aggregált keresleti görbe metszéspontja most az A pontból a B pontba, balra felfelé tolódott. Ezt az állapotot stagflációnak nevezzük. Ez az új rövid távú egyensúlyi állapot is.
Hosszú távon azonban az aggregált kereslet alkalmazkodik az új árszinthez és kibocsátási szinthez. Amikor ez bekövetkezik, az aggregált keresleti görbe eltolódik a rövid távú aggregált kínálati görbe mentén, amíg a hosszú távú aggregált kínálati görbe, a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe nem metszik egymást. Ezt a C pont jelöli, és ez az új egyensúlyi helyzet, ahol a rövid távú aggregált kínálati görbe 2 megegyezik a hosszú távú aggregált kínálati görbével és az aggregált keresleti görbe 2-vel. Így egy kedvezőtlen kínálati sokk hatására rövid távon csökken a kibocsátás és nő az árszínvonal, de hosszú távon csak az árszínvonal emelkedik.
Ez a logika érvényesül a rövid távú aggregált kínálat minden elmozdulására. A hosszú távú egyensúlyt mindig a függőleges hosszú távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja diktálja. A rövid távú egyensúlyt mindig a rövid távú aggregált kínálati görbe és az aggregált keresleti görbe metszéspontja határozza meg. Amikor a rövid távú aggregált kínálati görbe eltolódik, a gazdaság mindig elmozdul a hosszú távú egyensúlyból a rövid távú egyensúlyba, majd vissza az új hosszú távú egyensúlyba. Ha ezeket a szabályokat és a fenti példákat szem előtt tartjuk, akkor bármely rövid távú aggregált kínálati eltolódás vagy kínálati sokk hatásait értelmezhetjük mind rövid, mind hosszú távon.
Következtetések az AS-AD modellből
Ez a szakasz több célt is szolgált. Először is, kitértünk arra, hogyan és miért tolódik el a rövid távú aggregált kínálati görbe. Másodszor áttekintettük, hogyan és miért tolódik el az aggregált keresleti görbe. Harmadszor, bemutattuk azt a mechanizmust, amely a gazdaságot a hosszú futamról a rövid futamra és vissza a hosszú futamra mozgatja, amikor az aggregált kínálatban vagy az aggregált keresletben változás következik be. Ebben a szakaszban már képes vagy arra, hogy a makrogazdaság AS-AD-diagram által biztosított, rendkívül reális makrogazdasági modellt használd a makrogazdasági politikák hatásainak elemzésére. Ez a makrogazdaság megértésének legerősebb eszközének fog bizonyulni a gyűjteményében. Használja bölcsen!