A nyomozás az információgyűjtés folyamatát jelenti valamilyen cél elérése érdekében; például egy jármű megbízhatóságára és teljesítményére vonatkozó információk gyűjtése a vásárlás előtt, hogy növeljük a jó autó megvásárlásának valószínűségét. A bűnügyi területre alkalmazva a bűnügyi nyomozás a bűncselekményre vonatkozó információk (vagy bizonyítékok) gyűjtésének folyamatát jelenti annak érdekében, hogy: (1) megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény; (2) azonosítani az elkövetőt; (3) elfogni az elkövetőt; és (4) bizonyítékot szolgáltatni a bírósági elítélés alátámasztására. Ha az első három célt sikeresen elérik, akkor a bűncselekmény megoldottnak mondható. A folyamathoz számos más eredmény is kapcsolódik, mint például az ellopott vagyontárgyak visszaszerzése, az egyének visszatartása a bűnös magatartástól és a bűncselekmény áldozatainak kielégítése.
A bűnügyi nyomozási folyamat hasznos perspektíváját az információelmélet (Willmer) adja. Az információelmélet szerint a bűnügyi nyomozási folyamat hasonlít a rendőrség és az elkövető között a bűncselekménnyel kapcsolatos információkért folytatott küzdelemhez. A bűncselekmény elkövetése során az elkövető “jeleket” bocsát ki, vagyis különféle információkat hagy hátra (ujjlenyomatok, szemtanúk leírása, gyilkos fegyver stb.), amelyeket a rendőrség nyomozati tevékenységgel próbál összegyűjteni. Ha az elkövető képes minimalizálni a rendőrség számára gyűjthető információk mennyiségét, vagy ha a rendőrség nem képes felismerni a hátrahagyott információkat, akkor az elkövetőt nem fogják elfogni, és így az elkövető megnyeri a csatát. Ha a rendőrség képes jelentős számú jelet gyűjteni az elkövetőtől, akkor az elkövetőt azonosítják és elfogják, és a rendőrség nyer. Ez a perspektíva egyértelműen kiemeli az információ fontosságát a bűnügyi nyomozásban.
A rendőrség számára a bűnügyi nyomozás lefolytatása során a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nemcsak potenciálisan hatalmas mennyiségű információ áll rendelkezésre, hanem az információk relevanciája gyakran ismeretlen, az információk gyakran hiányosak és az információk gyakran pontatlanok. Továbbá ahhoz, hogy a bűnösség bírósági bizonyításában hasznosak legyenek (ahol a kétséget kizáróan a mérce), a bizonyítékoknak bizonyos egyéb tulajdonságokkal kell rendelkezniük, és a bizonyítékok gyűjtése során bizonyos szabályokat és eljárásokat kell követni.