Munkanélküliség

Mi a munkanélküliség?

A munkanélküliség olyan személyekre utal, akik foglalkoztathatók és aktívan keresnek munkát, de nem találnak munkát. Ebbe a csoportba tartoznak azok a munkavállalók, akik dolgoznak, de nincs megfelelő állásuk. Általában a munkanélküliségi rátával mérik, amely a munkanélküliek számát osztja a munkaerő teljes létszámával, a munkanélküliség az egyik indikátorként szolgálGazdasági mutatókA gazdasági mutató a makrogazdaság általános egészségi állapotának felmérésére, mérésére és értékelésére használt mérőszám. Egy ország gazdasági állapotának gazdasági mutatói.

A munkanélküliség megértése

A “munkanélküliség” kifejezést gyakran félreértik, mivel magában foglalja azokat az embereket, akik elbocsátásuk után arra várnak, hogy visszatérjenek egy munkahelyre, ugyanakkor nem tartalmazza azokat a személyeket, akik az elmúlt négy hétben különböző okok miatt, például a felsőoktatás, a nyugdíjba vonulás miatt nem kerestek munkátSzociális biztonságA szociális biztonság az USA szövetségi kormányának programja, amely szociális biztosítást és ellátásokat nyújt a nem megfelelő vagy jövedelemmel nem rendelkező emberek számára. Az első szociális, rokkantsági és személyes kérdések. Azokat az embereket sem sorolják a munkanélküliek közé, akik nem keresnek aktívan állást, de dolgozni szeretnének.

Azokat az embereket, akik az elmúlt négy hétben nem kerestek állást, de az elmúlt 12 hónapban aktívan kerestek állást, az úgynevezett “munkaerőpiachoz marginálisan kötődő” kategóriába sorolják. Ezen a kategórián belül van egy másik kategória, az “elbátortalanított munkavállalók”, amely azokra az emberekre vonatkozik, akik felhagytak az álláskereséssel.

A fent említett kategóriák néha zavart és vitát okoznak azzal kapcsolatban, hogy a munkanélküliségi ráta teljes mértékben tükrözi-e a munkanélküliek tényleges számát. A teljes megértéshez a “munkanélküliséget” szembe kell állítani a “foglalkoztatás” kifejezéssel, amelyet a Bureau of Labor Statistics (BLS) a 16 éves vagy annál idősebb egyénekként ír le, akik az elmúlt héten a közelmúltban órákat dolgoztak, fizetett vagy egyéb módon, önfoglalkoztatás miatt.

A munkanélküliség típusai

A munkanélküliségnek alapvetően négy típusa van: (1) kereslethiányos, (2) súrlódásos, (3) strukturális és (4) önkéntes munkanélküliség.

1. Kereslethiányos munkanélküliség

A kereslethiányos munkanélküliség a munkanélküliség legnagyobb oka, amely jellemzően recesszió idején jelentkezik. Amikor a vállalatok azt tapasztalják, hogy csökken a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti kereslet, a termelésük visszafogásával reagálnak, ami szükségessé teszi a szervezeten belüli munkaerő-csökkentést. Valójában a munkavállalókat elbocsátják.

2. Súrlódásos munkanélküliség

Súrlódásos munkanélküliségSúrlódásos munkanélküliségA munkanélküliségnek az a típusa, amely akkor keletkezik, amikor a munkavállalók új munkahelyet keresnek, vagy egy munkahelyről áttérnek, azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik két munkahely között vannak. Ilyen például az a munkavállaló, akinek nemrég mondtak fel vagy rúgták ki, és olyan gazdaságban keres munkát, ahol nem tapasztalható recesszió. Ez nem egy egészségtelen dolog, mert általában az okozza, hogy a munkavállalók megpróbálnak a képességeiknek leginkább megfelelő munkát találni.

3. Strukturális munkanélküliség

Szerkezeti munkanélküliségSzerkezeti munkanélküliségA strukturális munkanélküliség a munkanélküliség egyik kategóriája, amelyet a munkanélküliek által birtokolt készségek közötti különbségek okoznak, és akkor történik, amikor a munkavállaló készségei nem felelnek meg a rendelkezésre álló munkahelyek által megkövetelt készségeknek, vagy pedig amikor a munkavállalók rendelkezésre állnak, de nem tudják elérni a munkahelyek földrajzi elhelyezkedését.

Egy példa erre egy olyan tanári állás, amelyhez Kínába kell költözni, de a munkavállaló bizonyos vízumkorlátozások miatt nem tud munkavállalási vízumot szerezni. Ez akkor is előfordulhat, ha a szervezetben technológiai változás történik, például a munkafolyamatok automatizálása, amely kiszorítja az emberi munkaerő iránti igényt.

4. Önkéntes munkanélküliség

Az önkéntes munkanélküliség akkor következik be, amikor a munkavállaló úgy dönt, hogy elhagy egy munkát, mert az anyagilag már nem kifizetődő. Erre példa az a munkavállaló, akinek az otthoni fizetése kevesebb, mint a megélhetési költségei.

A munkanélküliség okai

A munkanélküliséget különböző okok okozzák, amelyek mind a keresleti oldalról, vagyis a munkaadói oldalról, mind a kínálati oldalról, vagyis a munkavállalóról származnak.

A keresleti oldal csökkenését okozhatják a magas kamatlábak, a globális recesszió és a pénzügyi válság. A kínálati oldalról a súrlódásos munkanélküliség és a strukturális foglalkoztatás játszik nagy szerepet.

Effektusok

A munkanélküliség hatása mind a munkavállalók, mind a nemzetgazdaság számára érezhető, és hullámhatást okozhat.

A munkanélküliség miatt a munkavállalók anyagi nehézségeket szenvednek el, ami hatással van a családokra, kapcsolatokra és közösségekre. Amikor ez megtörténik, a fogyasztói kiadások, amelyek a gazdaság egyik legfontosabb növekedési hajtóerejét jelentik, csökkennek, ami recesszióhoz vagy akár depresszióhoz is vezethet, ha nem foglalkoznak vele.

A munkanélküliség a kereslet, a fogyasztás és a vásárlóerő csökkenését eredményezi, ami viszont alacsonyabb nyereséget okoz a vállalkozások számára, és költségvetési megszorításokhoz és munkaerő-csökkentéshez vezet. Ez egy olyan körforgást hoz létre, amelyet nehéz visszafordítani valamilyen beavatkozás nélkül.

Hosszú távú munkanélküliség vs. rövid távú munkanélküliség

A 27 hétnél hosszabb ideig tartó munkanélküliséget, még akkor is, ha az egyén az elmúlt négy hétben munkát keresett, hosszú távú munkanélküliségnek nevezzük. Hatásai nyilvánvaló okokból sokkal rosszabbak, mint a rövid távú munkanélküliségé, és a következőkben néhányat említünk meg a hatásai közül.

• A tartós munkanélküliek 56%-a számolt be nettó vagyonának jelentős csökkenéséről.
• A pénzügyi problémák nem az egyetlen hatása a tartós munkanélküliségnek, mivel az ilyen állapotban lévők 46%-a számolt be feszült családi kapcsolatokról. Ez a szám viszonylag magasabb, mint a 39%-os arány, akik nem voltak ilyen hosszú ideig munkanélküliek.
• A tartósan munkanélküliek további 43%-a számolt be arról, hogy jelentős hatással volt a karriercéljaik elérésére.
• Szomorú, hogy a tartós munkanélküliség következtében 38%-uk elvesztette önbecsülését, 24%-uk pedig szakmai segítséget kért.

Végszó

A munkanélküliség komoly társadalmi és gazdasági probléma, amely óriási hatással jár mindenre, de gyakran figyelmen kívül hagyják. Erősebb rendszert kellene bevezetni a munkanélküliség felmérésére, hogy meg lehessen határozni az okait, és jobban lehessen kezelni.

Kiegészítő források

A CFI a globális pénzügyi modellezési & értékelési elemző (FMVA)®FMVA® tanúsítás hivatalos szolgáltatója Csatlakozzon a több mint 850 000 diákhoz, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, mint az Amazon, a J.P. Morgan és a Ferrari tanúsítási program, amelynek célja, hogy bárki világszínvonalú pénzügyi elemzővé válhasson. A karrierje további előrehaladásához hasznosak lesznek az alábbi további CFI-források:

• Munkaerő KPI-kMunkaerő KPI-kHogyan követhetjük nyomon a munkaerőt? A kormányok és a közgazdászok általában három fő kulcsfontosságú teljesítménymutatóra (KPI) hivatkoznak egy nemzet munkaerő-erősségének értékeléséhez
• JavadalmazásJavadalmazásA javadalmazás minden olyan típusú kompenzáció vagy kifizetés, amelyet egy egyén vagy munkavállaló a szolgáltatásaiért vagy a szervezetnek vagy vállalatnak végzett munkájáért fizetségként kap. Magában foglalja a munkavállaló által kapott bármilyen alapfizetést, valamint a munkája során felhalmozódó más típusú kifizetéseket, amelyek
• Sense of Purpose at WorkSense of Purpose at WorkFind your sense of purpose at work. Az, hogy élvezed-e a munkádat vagy sem, gyakran azon múlik, hogy mennyire támogatja a céltudatosságodat. A munkavégzés helye, a betöltött szerep és a tágabb értelemben vett céltudatossága változhat, ezért ha egyensúlyt szeretne teremteni e három között, nyitottnak kell lennie a változásra
• Kis- és középvállalkozások (kkv-k)A kis- és középvállalkozásokat (kkv-k)A kkv-kat, vagyis a kis- és középvállalkozásokat világszerte eltérően határozzák meg. Az ország, amelyben egy vállalat működik, meghatározza a