Mi okozza a túlzott álmosságot?

A túlzott álmosságot nehéz lehet számszerűsíteni, mivel különböző emberek számára különböző dolgokat jelenthet.

Általában a fáradtság vagy álmosság érzése, amely egész nap vagy több napon át tart.

A túlzott álmosság viszonylag gyakori probléma. A Nature Communications című szaklapban 2019-ben megjelent tanulmány szerint az emberek 10-20%-a küzd valamilyen mértékben túlzott álmossággal.

A túlzott álmosságnak számos lehetséges oka van, amelyek mindegyikének különböző kezelési módjai vannak.

Az alváshiány

Az alváshiányról akkor beszélünk, ha valaki nem alszik eleget. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) megjegyzi, hogy a felnőtteknek minden éjszaka 7-8 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy másnap ébernek és kipihentnek érezzék magukat.

Az AASM szerint azonban a felnőttek körülbelül 20%-a nem alszik eleget.

Aki nem alszik eleget éjszaka, az másnap valószínűleg túlzott álmosságot tapasztal. Azok az emberek, akik rendszeresen nem alszanak eleget, állandóan fáradtnak érezhetik magukat.

Az alváshiány néhány gyakori oka:

• túlzott vagy következetlen munkaidő
• személyes kötelezettségek
• egy alapbetegség

A mögöttes orvosi okok sajátos kezelést igényelnek. A legtöbb más esetben egyszerű életmódbeli változtatásokkal általában javítható az ember alvásának időtartama és minősége.

Insomnia

Az álmatlanság olyan alvási állapot, amelyben az emberek nehezen alszanak el. Az álmatlanságban szenvedő emberek általában túlzottan álmosnak érzik magukat, de képtelenek elaludni vagy elaludni.

Az emberek különböző módon tapasztalhatják az álmatlanságot. Néhány gyakori tünet:

• nem tudnak elaludni
• az éjszaka folyamán folyamatosan felébrednek
• reggel nagyon korán felébrednek, és nem tudnak visszaaludni

Az álmatlanságot nehéz lehet diagnosztizálni. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) megjegyzik, hogy az orvosok általában csak akkor diagnosztizálják az álmatlanságot, ha kizárnak más lehetséges alvászavarokat.

Kezelés

Az álmatlanság kezelése terápiák kombinációját foglalhatja magában. Ilyenek például:

• sedatív-hipnotikus gyógyszerek
• antidepresszánsok
• viselkedéstechnikák a rendszeres alvás elősegítésére

Obstruktív alvási apnoe

Az alvási apnoe olyan rendellenesség, amelyben a személynek alvás közben átmenetileg leáll a légzése. Viszonylag gyakori oka a túlzott nappali álmosságnak.

Az alvási apnoénak két típusa van:

• Obstruktív alvási apnoe (OSA): OSA akkor fordul elő, amikor a torok hátsó részén lévő lágyrészek összeesnek, elzárva a légáramlást.
• Központi alvási apnoe (CSA): CSA akkor fordul elő, amikor az agy nem jelzi a légzőizmoknak, hogy lélegezzenek.

Néhány embernél vegyes alvási apnoe fordul elő, ami az OSA és a CSA kombinációja.

Az alvási apnoe epizódok több tucatszor vagy akár több százszor is előfordulhatnak egyetlen éjszaka alatt. Ennek következtében nagymértékben megzavarhatják az ember alvási ciklusát.

Az alvási apnoe gyakori tünetei közé tartozik a nagyon hangos horkolás és a levegőért való kapkodás az éjszaka folyamán.

Az alvási apnoe epizódok során az ember szervezete átmenetileg oxigénhiányos állapotba kerül. Ez az oxigénhiány más problémákhoz, például szabálytalan szívveréshez vezethet. Idővel ez súlyos krónikus állapotokhoz vezethet, például magas vérnyomáshoz és szívbetegségekhez.

Az alvási apnoe általában akkor fordul elő, ha valaki túlsúlyos. Ilyenkor a testsúlycsökkentés lesz az első javasolt kezelés.

Kezelés

Az alvási apnoe két gyakori kezelési módja:

• Pozitív légúti nyomású készülékek: Ezek az eszközök egy olyan gépből állnak, amely egy maszkhoz csatlakozik, amelyet a személy az arcán visel. A gép alvás közben nyomott levegőt juttat a személy torkába. A levegő megakadályozza a torok beszakadását.
• Szájsebészeti készülékek: Ezek hasonlóak a szájvédőhöz vagy a fogszabályozó készülékhez. A készülékek alvás közben kissé előre tartják az alsó állkapcsot. Ez a pozicionálás megakadályozza, hogy a torok hátsó részén lévő lágyrészek összeessenek és elzárják a légutakat.

Restless legs syndrome

A nyugtalan láb szindróma (RLS) arra a kontrollálhatatlan késztetésre utal, hogy a lábakat nyugalmi állapotban mozgatni kell. Az állapot általában kellemetlen érzéseket is okoz a lábakban.

Az RLS mind ébrenlét, mind alvás közben jelentkezhet. Azok az emberek, akik ébrenlét közben RLS-t tapasztalnak, nehezen tudnak elaludni.

Ha az RLS alvás közben jelentkezik, előfordulhat, hogy a személy lábai az éjszaka folyamán többször görcsölnek vagy rángatóznak. Bár ez nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy az illető felébredjen, megakadályozhatja, hogy elérje a mély, pihentető alvás szakaszait. Ennek eredményeként a személy másnap lomhának és fáradtnak érezheti magát.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy az RLS a dopamin nevű neurotranszmitter rendellenességeire vezethető vissza, amely szerepet játszik az izommozgások szabályozásában.

Kezelés

Az RLS enyhébb eseteiben szenvedők számára előnyösek lehetnek bizonyos életmódbeli változások. Ezek közé tartozik:

• a jó alvási szokások átvétele
• a rendszeres testmozgás
• a dohányzás elhagyása

Az RLS súlyosabb eseteiben szenvedőknek gyógyszeres kezelésre lehet szükségük a szervezet dopamin- és vasszintjének szabályozására.

Narkolepszia

A narkolepszia olyan neurológiai állapot, amely miatt az ember hirtelen és nem megfelelő időpontokban elalszik.

A narkolepsziában szenvedők általában egész nap extrém és tartós álmosságot tapasztalnak. A legtöbb ebben az állapotban szenvedő embernél az alábbi tünetek közül egy vagy több is jelentkezik:

• alvászavarok
• alvási bénulás
• hallucinációk

Kezelés

A kezelés általában stimuláns gyógyszereket tartalmaz, amelyek segítenek az illetőnek ébren maradni. Az antidepresszáns gyógyszerek segíthetnek a hallucinációk és az alvásparalízis epizódok ellenőrzésében.

Az orvosok azt is javasolhatják, hogy az emberek a nap folyamán néhány kiadós alvást tartsanak, mivel ez javíthatja a narkolepszia tüneteit.

Depresszió

A depresszió hozzájárulhat az alvási problémákhoz, beleértve a túlzott nappali álmosságot, valamint a túlalvást vagy a nem pihentető alvást. Hasonlóképpen az alvásproblémák hozzájárulhatnak a depresszió tüneteihez.

A depresszióban szenvedők körében gyakori az általános fáradtság és a nappali fáradtság. A depresszió egyéb tünetei közé tartoznak:

• szomorúság érzése
• reménytelenség vagy kétségbeesés érzése
• szorongás érzése
• koncentrációs nehézségek
• nehezebben emlékszik részletekre

kezelése

A depresszió kezelése magában foglalhat gyógyszeres terápiát, pszichoterápiát vagy a kettő kombinációját.

A depresszió kezelésére többféle antidepresszáns gyógyszer áll rendelkezésre. A személy megbeszélheti orvosával, hogy melyik gyógyszeres kezelés lenne számára a legmegfelelőbb.

A depresszió gyakori pszichoterápiái közé tartozik a kognitív viselkedésterápia (CBT) és az interperszonális terápia. Az Anxiety and Depression Association of America szerint ezek a terápiák különösen hatékonynak tűnnek a depresszió kezelésében.

Egyes gyógyszerek

A nappali álmosság bizonyos esetekben egy adott gyógyszer mellékhatása lehet, pl:

• antihisztaminok
• antipszichotikumok
• antidepresszánsok
• szorongásoldó gyógyszerek
• magas vérnyomás elleni gyógyszerek

Nem árt megbeszélni orvosával minden gyógyszer mellékhatását. Ha az olyan mellékhatások, mint az álmosság, túlságosan nehezen kezelhetőek, az orvos javasolhatja a gyógyszer vagy az adagolás megváltoztatását.