A belégzés az oxigéntartalmú levegő felvételének folyamata, míg a kilégzés a szén-dioxidot tartalmazó gazdag levegő leadásának folyamata. Ez a légzés alapvető folyamata. Itt egy légzés magában foglalja az egy teljes belégzést és kilégzést.
A légzési sebesség tehát személyenként változik, és különböző típusú tevékenységet végeznek egy nap. Bár átlagosan a felnőttek légzési sebessége percenként 15-18-szoros, azonban nehéz testmozgás, futás vagy gyors gyaloglás esetén ez akár 25-szörösre is emelkedhet.
A légzés és a légzés között sok a keveredés, ezért egyszerűen úgy érthető, hogy a légzés a tüdőből a különböző légzőszervek segítségével történő gázcsere folyamatát jelenti, mint az oxigén és a szén-dioxid.
Míg a légzés egy teljes biokémiai folyamat, ahol a szervezetek sejtjei az oxigén és a glükóz egyesítésével energiát nyernek, aminek eredményeképpen szén-dioxidot, ATP-t (adenozin-trifoszfát) és vizet adnak ki.
Mivel ez a cikk a légzési folyamatokra összpontosít, amelyek a belégzés és a kilégzés. Így a kettő közötti alapvető különbséget tekintjük át a rövid leírással.
Tartalom: Belégzés vs. kilégzés
- Összehasonlító táblázat
- Meghatározás
- Főbb különbségek
- Következtetés
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | A belégzés | A kilégzés |
|---|---|---|
| Fogalom | A belégzés a levegő tüdőbe való beszívásának folyamata. | A kilégzés a levegő tüdőből való kiengedésének folyamata. |
| A folyamat típusa | A belégzés aktív folyamat. | A kilégzés passzív folyamat. |
| A rekeszizom szerepe | A belégzés során összehúzódik, és lefelé haladva laposodik. | A kilégzés során ellazul, és felfelé haladva kupola alakúvá válik. |
| A bordaközi izom szerepe | A belső bordaközi izom ellazul, a külső bordaizom pedig összehúzódik. | A belső bordaközi izmok összehúzódnak és a külső bordaközi izmok ellazulnak. |
| A tüdő térfogata | A belégzés során nő, azaz felfújódik. | A kilégzés során csökken, azaz leereszt. |
| A mellüreg mérete | Növekszik. | csökken. |
| Az eredmény | Az oxigénben gazdag levegő a vérbe kerül. | A szén-dioxid kiszorul. |
| A bordaközi izmok hatása | A bordaközi izmok hatására a bordakosár felfelé és kifelé mozog. | A bordaközi izmok hatására a bordakosár lefelé mozog. |
| A levegő összetétele | A belélegzett levegő oxigén és nitrogén keveréke. | A kilélegzett levegő szén-dioxid és nitrogén keveréke. |
| A légnyomás | A légnyomás csökkenése (légköri nyomás alá). | A légnyomás növekedése. |
A belégzés definíciója
A “belégzés” néven is ismert. Amikor az orrlyukakon keresztül belélegzünk vagy belélegezzük a levegőt, akkor az áthalad az orrüregen, innen az oxigénben gazdag levegő a légcsövön keresztül a tüdőbe jut.
A mellüregben elhelyezkedő tüdőt a bordák veszik körül, ami a bordakosárnak nevezett ketrecszerű szerkezetet alkot, és van egy nagy izomlapja, az úgynevezett rekeszizom, amely az üreg alján fekszik.
Amikor az oxigénben gazdag levegő ide jut, a rekeszizom összehúzódik vagy megfeszül, és lefelé mozog. A mellüregben megnő a tér, az a hely, ahová a tüdő tágul.
A mellüreg a bordák között jelenlévő bordaközi izmok miatt is megnagyobbodik. Ezek segítenek a bordakosár összehúzódásában és húzásában mind kifelé, mind felfelé.
Amint a tüdő kitágul, a levegő az orron vagy a szájon keresztül jut be. Ez a levegő lefelé halad a légcsövön keresztül a tüdőbe. A levegő biztosan eléri az alveolusokat, miután áthalad a hörgőkön.
A levegő az alveolusok vékony falán keresztül a közeli kapillárisokhoz (erekhez) jut. Most ez a levegő (oxigén) a légüregekből a hemoglobin nevű fehérje segítségével a vérbe kerül.
Mivel egyidejűleg a másik oldalon a szén-dioxid is a kapillárisokból a légzsákokba kerül. A gáz mozgása a tüdőartérián keresztül a szív jobb oldaláról a véráramba történik. Továbbá ez az oxigénben gazdag vér a kapillárisok hálózatán keresztül a tüdővénákba kerül.
A tüdővéna feladata, hogy oxigénben gazdag vért juttasson a szív bal oldalára. A szívnek ez az oldala pumpálja a vért a test többi részébe. Onnan a vér a környező szövetekbe áramlik.
A kilégzés definíciója
A kilégzést “kilégzésnek” is nevezik. A folyamat ellentétes a belégzéssel. Ennek során a rekeszizom ellazul, és felfelé mozog a mellüregbe. Még a bordák közötti bordaközi izmok is ellazulnak, ami csökkenti a mellüregben lévő területet.
A mellkas területe fokozatosan csökken, és a szén-dioxidban gazdag levegő kénytelen kimozdulni a tüdőből és a légcsőből, és végül az orron keresztül távozik.
Főbb különbségek a belégzés és a kilégzés között
Noha fentebb a légzés folyamatát tárgyaltuk, az alábbiakban a belégzés és a kilégzés közötti legfontosabb különbségeket adjuk meg:
- A belégzés a levegő tüdőbe történő beáramlása, míg a kilégzés a levegő tüdőből történő kiengedése.
- A belégzés aktív folyamat, míg a kilégzés passzív folyamat.
- A rekeszizom a belégzés során összehúzódik és lefelé haladva ellaposodik, míg a kilégzés során ellazul és felfelé haladva kupola alakúvá válik.
- A bordaközi izmok belégzéskor ellazulnak és a külső bordaközi izmok összehúzódnak, míg kilégzéskor a belső bordaközi izmok összehúzódnak és a külső bordaközi izmok ellazulnak.
- A tüdő térfogata belégzéskor nő, ez azt jelenti, hogy felfújódik, kilégzéskor pedig csökken, ami azt jelenti, hogy leereszt.
- A mellüreg mérete belégzéskor nő, kilégzéskor pedig csökken.
- A belégzés során oxigénben gazdag levegő kerül a vérbe, de a kilégzés során a szén-dioxid kiszorul a vérből.
- A bordaközi izmok hatására a bordakosár belégzéskor felfelé és kifelé mozog, míg kilégzéskor a bordakosár lefelé mozog.
- A belélegzett levegő összetétele oxigén és nitrogén keveréke, míg a kilélegzett levegő összetétele szén-dioxid és nitrogén keveréke.
- A belégzés a légnyomás csökkenését eredményezi (légköri nyomás alá). Kilégzéskor a légnyomás növekedése következik be.
Következtetés
Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az adás és vétel folyamatát légzésnek nevezzük. Ebben a folyamatban a légzés során oxigénben gazdag levegőt veszünk fel a légkörből, a szén-dioxidot pedig visszaadjuk a légkörbe. Ezt a levegőt (szén-dioxidot) a növény nappal a fotoszintézis folyamatában hasznosítja. És így a körforgás folyamatosan zajlik, ami minden élőlény számára jelentős jelentőséggel bír.