Immunizáció vagy oltás – mi a különbség?

Hogyan működik az immunizáció?

Az immunizáció minden formája ugyanúgy működik. Amikor valakinek oltóanyagot adnak be, a teste immunválaszt produkál, ugyanúgy, mint egy betegségnek való kitettséget követően, de anélkül, hogy az illető elkapná a betegséget. Ha az illető a jövőben kapcsolatba kerül a betegséggel, a teste képes elég gyorsan immunválaszt adni ahhoz, hogy megakadályozza a betegség kialakulását vagy a betegség súlyos esetének kialakulását.

Mi van a vakcinákban?

Egyik vakcina egy vírus élő, de legyengített formájának nagyon kis adagját tartalmazza. Egyes vakcinák nagyon kis dózisban tartalmaznak elölt baktériumokat vagy baktériumok kis részeit, más vakcinák pedig kis dózisban tartalmaznak baktériumok által termelt módosított toxint.

A vakcinák kis mennyiségű tartósítószert vagy kis mennyiségű antibiotikumot is tartalmazhatnak a vakcina tartósítása érdekében. Egyes vakcinák kis mennyiségű alumíniumsót is tartalmazhatnak, amely elősegíti a jobb immunválasz kialakulását.

Hogyan tart az oltások hatása?

A normál immunválasz általában körülbelül 2 hétig tart. Ez azt jelenti, hogy a fertőzéssel szembeni védelem nem jelentkezik azonnal az immunizálás után. A legtöbb védőoltást többször kell beadni a tartós védelem kialakításához.

A gyermek, aki csak 1 vagy 2 adag DTPa vakcinát kapott, csak részben védett a diftéria, a tetanusz és a pertussis (szamárköhögés) ellen, és megbetegedhet, ha ezeknek a betegségeknek van kitéve, amíg nem kapja meg az összes szükséges adagot. Néhány új vakcina, például a meningococcus ACWY vakcina azonban már egy adag után hosszan tartó védettséget biztosít.

Hogyan tartanak a védőoltások?

A védőoltások védőhatása nem mindig élethosszig tart. Egyesek, mint például a tetanusz elleni oltás, akár 30 évig is tarthatnak, amely idő elteltével emlékeztető adagot lehet beadni. Egyes védőoltások, mint például a szamárköhögés elleni vakcina, egy teljes kúra után körülbelül 5 évig nyújtanak védelmet. Az influenza elleni védőoltásra minden évben szükség van, mivel a közösségben gyakran változik az influenzavírus típusa.

Az oltás mindenkit megvéd a betegségtől?

Még akkor sem védett mindenki a betegséggel szemben, ha a vakcina összes adagját beadták. A kanyaró, mumpsz, rubeola, tetanusz, gyermekbénulás, hepatitis B Haemophilus influenzae b típusú (Hib) vakcina a tanfolyamot elvégzett gyermekek több mint 95%-át védi. Egy adag meningococcus ACWY vakcina 12 hónapos korban a gyermekek több mint 90%-át védi.

A szamárköhögés elleni vakcina három adagja az immunizált gyermekek mintegy 85%-át védi, és csökkenti a betegség súlyosságát a többi 15%-nál, ha mégis elkapják a szamárköhögést. Azért van szükség emlékeztető adagokra, mert az immunitás idővel csökken.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.