Újabb fejlemények
A kelet-ukrajnai konfliktus 2014 eleji kitörése után patthelyzetbe került, de még mindig rendszeresen előfordulnak lövések és összecsapások, beleértve az erőszak eszkalációját 2018 tavaszán.
A hivatalba lépése óta Donald J. Trump kormánya továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra annak kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt. Az Egyesült Államok 2018 januárjában új szankciókat vezetett be huszonegy, a konfliktushoz kapcsolódó személlyel és kilenc vállalattal szemben. 2018 márciusában a Külügyminisztérium jóváhagyta páncéltörő fegyverek eladását Ukrajnának, ami az első halálos fegyverek eladása a konfliktus kezdete óta. 2018 júliusában a védelmi minisztérium további 200 millió dolláros védelmi támogatást jelentett be Ukrajnának, amivel a 2014 óta nyújtott támogatás teljes összege elérte az 1 milliárd dollárt.
2018 októberében Ukrajna csatlakozott az Egyesült Államokhoz és hét másik Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) országához egy sor nagyszabású légi gyakorlaton Nyugat-Ukrajnában. A gyakorlatokra azt követően került sor, hogy Oroszország 2018 szeptemberében megtartotta éves hadgyakorlatát, a legnagyobbat a Szovjetunió széthullása óta.
Háttér
Az ukrajnai válság 2013 novemberében a fővárosban, Kijevben tartott tüntetésekkel kezdődött, amelyek Viktor Janukovics ukrán elnöknek az Európai Unióval való nagyobb gazdasági integrációról szóló megállapodást elutasító döntése ellen irányultak. Miután az állami biztonsági erők erőszakos fellépése akaratlanul még több tüntetőt vonzott, és a konfliktus eszkalálódott, Janukovics elnök 2014 februárjában elmenekült az országból.
2014 márciusában az orosz csapatok átvették az ellenőrzést Ukrajna krími régiója felett, majd hivatalosan is annektálták a félszigetet, miután a krímiak egy vitatott helyi népszavazáson az Orosz Föderációhoz való csatlakozás mellett szavaztak. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra hivatkozott, hogy meg kell védeni az orosz állampolgárok és az orosz anyanyelvűek jogait a Krímben és Délkelet-Ukrajnában. A válság fokozta az etnikai megosztottságot, és két hónappal később a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió oroszbarát szeparatistái népszavazást tartottak az Ukrajnától való függetlenség kikiáltásáról.
A kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények az oroszok által támogatott szakadár erők és az ukrán hadsereg között óvatos becslések szerint 2014 áprilisa óta több mint 10 300 ember halt meg és közel 24 000 megsebesült. Bár Moszkva tagadja érintettségét, Ukrajna és a NATO orosz csapatok és katonai felszerelések felvonulásáról számolt be Donyeck közelében, valamint határon átnyúló orosz lövésekről.
2014 júliusában az ukrajnai helyzet nemzetközi válsággá eszkalálódott, és az Egyesült Államokat és az Európai Uniót (EU) ellentétbe hozta Oroszországgal, amikor a Malaysian Airlines egyik járatát lelőtték az ukrán légtér felett, megölve mind a 298 fedélzeten tartózkodót. A holland légi balesetvizsgálók 2015 októberében arra a következtetésre jutottak, hogy a gépet egy orosz gyártmányú föld-levegő rakéta lőtte le. 2016 szeptemberében a nyomozók azt állították, hogy a rakétarendszert Oroszország biztosította, meghatározva, hogy azt Kelet-Ukrajnába, majd a repülőgép lelövése után vissza orosz területre szállították.
2015 februárja óta Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna a minszki megállapodásokon keresztül próbál közvetíteni az erőszak beszüntetését. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a tűzszünetről, a nehézfegyverzet kivonásáról és a teljes ukrán kormányzati ellenőrzésről a konfliktusövezet egész területén. A diplomáciai rendezésre és kielégítő megoldásra irányuló erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel.
2016 áprilisában a NATO bejelentette, hogy a szövetség négy zászlóaljat telepít Kelet-Európába, a csapatokat Észtországon, Lettországon, Litvánián és Lengyelországon keresztül rotálva, hogy elrettentse az esetleges jövőbeli orosz agressziót máshol Európában, különösen a Baltikumban. Ezekhez a zászlóaljakhoz csatlakozott az amerikai hadsereg két harckocsi dandárja, amelyeket 2017 szeptemberében Lengyelországba telepítettek, hogy tovább erősítsék a szövetség elrettentő jelenlétét.
Ukrajna számos kibertámadás célpontja volt a konfliktus 2014-es kezdete óta. 2015 decemberében egy támadás következtében több mint 225 000 ember vesztette el az áramellátást Ukrajna-szerte, 2016 decemberében pedig Kijev egyes részein újabb áramkimaradás következett be egy hasonló, egy ukrán közműszolgáltatót célzó támadást követően. 2017 júniusában az ukrajnai kormányzati és üzleti számítógépes rendszereket érte a NotPetya kibertámadás; az Oroszországnak tulajdonított bénító támadás világszerte elterjedt a számítógépes rendszerekre, és több milliárd dolláros kárt okozott.
Figyelmek
Az ukrajnai konfliktus az amerikai-orosz kapcsolatok további romlását és nagyobb mértékű eszkalálódását kockáztatja, ha Oroszország kiterjeszti jelenlétét Ukrajnában vagy a NATO-országokban. Oroszország cselekedetei szélesebb körű aggodalmakat keltettek a Kelet-Európában másutt érvényesülő szándékaival kapcsolatban, és egy orosz betörés egy NATO-országba válaszlépéseket vonna maga után az Egyesült Államok, mint NATO-szövetséges, részéről. A konfliktus fokozta a feszültséget Oroszországnak mind az Egyesült Államokkal, mind Európával való kapcsolataiban, ami megnehezítette az együttműködés kilátásait máshol, többek között a terrorizmus, a fegyverzetellenőrzés és a szíriai politikai megoldás kérdéseiben.