A geodákról beszélve fontos megjegyezni, hogy nem minden geóda egyforma. Valójában a különböző területekről származó geodák többsége rendkívül egyedi azon a területen, ahol találták őket. Egy másik érdekes tény a geodákkal kapcsolatban, hogy a geodák elnevezése általában arra van bízva, aki felfedezi őket. Ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a geodák bizonyos típusainak elnevezései elferdülhetnek, amikor a bányászról a kereskedőre és a végső fogyasztóra szállnak. Sokszor a kereskedő vonzóbb nevet ad a geodáknak, hogy jobban eladhatóvá tegye őket. A geodákkal kapcsolatos információk keresésekor tehát hatékonyabb lehet, ha a geodák származási területét keressük, hogy pontosabb információkhoz jussunk. Egy másik nagyon gyakori hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy azt feltételezik, hogy minden kerek kő, amit találnak, geóda. Még ha a kerek szikla közepén kalcedon (achát) is van, attól még nem lesz a szikla geóda. Valójában nagyon sokféle magmás és üledékes kőzet létezik, amelyek kívülről geodáknak tűnhetnek, de ehelyett lehetnek gócok, konkréciók, geodák, vagy akár csak sziklák is! Az alábbiakban felsoroltam néhány gyakori kifejezést, amelyek segítenek a
Rock Hounding Terms
Geode képzettebbé válni: A geodézia szó a görög Geoides szóból származik, ami “földszerűt” jelent. A
tudományos magyarázat a geodára a következő lenne: Egy természetes szervetlen tárgy, leggyakrabban kalcedon, amely belülről üreges. A geodák leggyakrabban kissé gömb alakúak, és előfordulhatnak vulkáni vagy üledékes kőzetekben. A belsejét kristályok, köztük kvarc, valamint más, a középpont felé mutató ásványok bélelhetik.
Nodula: Gömb alakú csomóból álló, általában apró kristályok csoportjaiból álló aggregátum. Más szóval az, amivé egy geóda válik, amikor teljesen kitöltődik, és nem marad benne üreges zseb.
Konkréció: Kemény, tömör, lekerekített, általában szubgömb alakú tömeg vagy ásványi anyag aggregátum, amely oldódás útján, gyakran egy mag körül keletkezik. A konkréciók általában üledékes vagy töredékes vulkáni kőzetek pórusaiban képződnek, és általában összetételük jelentősen eltér annak a kőzetnek az összetételétől, amelyben találhatók, és amelytől meglehetősen élesen elkülönülnek.
Üledékes kőzet: Az anyagok időjárásának hatására keletkezett kőzet; az ásványok és szerves anyagok felhalmozódásából képződő rétegek.
Igneózus kőzet: Olvadt vagy részben olvadt anyagból, azaz magmából megszilárdult kőzet vagy ásvány. A lávák és bazaltok vulkáni kőzetek.
Metamorf kőzet: A kőzetek ásványtani, szerkezeti vagy texturális összetételének nyomás, hő, kémiai hatás hatására bekövetkező változására vonatkozik, amely pl. a mészkövet márvánnyá, a gránitot gneissé stb. változtatja.
Enhidro: Geodák, amelyek vizet tartalmaznak.
Kalcedon: (ejtsd: kal-sid- térd) A kvarc kriptokristályos változata. Általában mikroszkopikusan szálas, lehet áttetsző vagy félig áttetsző, és szinte viaszszerű csillogása van. A kalcedon egy gyűjtőfogalom, amely a kriptokristályos kvarc drágakövek számos jól ismert fajtáját foglalja magában. A kalcedon mind az 50 államban megtalálható, számos színben és színkombinációban, valamint üledékes, vulkáni és metamorf kőzetekben. A kalcedonhoz tartozik az achát, a szard, a plazma, a práz, a vérkő, a krizopráz, a tűzkő, a kerámia, a jáspis, a megkövesedett fa és a megkövesedett dinoszauruszcsont, hogy csak néhányat említsünk az ismertebb fajták közül.