Fotoperiodizmus, egy szervezet funkcionális vagy viselkedési válasza a fény és sötétség napi, szezonális vagy éves ciklusainak időtartamváltozásaira. A fotoperiodikus reakciók ésszerűen előre jelezhetők, de a hőmérséklet, a táplálkozás és más környezeti tényezők is módosítják a szervezet reakcióját.
Az állatoknál a vándorlás, a szaporodás és a bunda- vagy tollazatváltás rendszeres tevékenységei a napfény mesterséges megváltoztatásával idényen kívül is előidézhetők. A madarak például télen északra vándoroltak, miután laboratóriumokban fordított szezonális megvilágításnak tették ki őket. A fotoperiodizmus fontos tényezője a sötétség specifikus stimuláló időszakának manipulálása, amelyre minden fajnak szüksége van a vándorlási folyamat minden fázisához.
A fény által stimulálva az állatok agyalapi mirigye olyan hormonokat bocsát ki, amelyek befolyásolják a szaporodást. Így egy faj párzási időszakát a nappali fény manipulálásával szokatlan időpontra lehet időzíteni. Hosszú, majd rövid fényidőszakok váltják ki a párzási viselkedést azoknál a fajoknál, amelyek általában ősszel szaporodnak (pl. kecskék és juhok), míg a tavaszi szaporodók (pl. a nyérc) a napfény növekedésével kezdik meg a szaporodási folyamatot. A fotoperiodizmus alkalmazása gyakori a baromfiiparban, mivel a napfény befolyásolja a tojásrakást, a párzást és a szárnyasok testtömegét.