Cigányok és vándorlók

Ez a House of Commons Library tájékoztató dokumentuma elsősorban, de nem kizárólag az angliai cigányokkal és vándorlókkal kapcsolatos kérdésekre és politikákra összpontosít. A decentralizált közigazgatásoknak saját politikájuk van azokon a területeken, ahol a felelősséget átruházzák.

Kik a cigányok és vándorlók?

A “cigányok és vándorlók” kifejezést nehéz meghatározni, mivel nem egyetlen, homogén csoportot alkot, hanem különböző történelmű, kultúrájú és hitű csoportokat foglal magában, többek között: Cigány cigányok, walesi cigányok, skót vándorcigányok és ír vándorcigányok. Vannak olyan vándorló csoportok is, amelyeket általában inkább “kulturális”, mint “etnikai” vándorlónak tekintenek. Ezek közé tartoznak az “új” (korosztályi) vándorok és a foglalkozási célú vándorok, mint például a mutatványosok és a vízi vándorok.

A cigány és vándorló közösségekről történelmileg nem álltak rendelkezésre megbízható adatok. A 2011. évi népszámlálás első alkalommal tartalmazott etnikai kategóriát a cigány, vándorló és ír vándorló közösségekre vonatkozó adatok gyűjtésére. Az Egyesült Királyságban összesen mintegy 63 000 ember vallotta magát e csoportok tagjának, ebből 58 000 Angliában és Walesben élt. Anglia délkeleti régiójában volt a legnagyobb a cigányok és ír utazók száma és a 10 000 főre jutó számuk is. Más források szerint azonban a 2011-es népszámlálás adatai alulbecsültek lehetnek.

A cigányok és vándorlók által tapasztalt egyenlőtlenségek

A cigányok és vándorlók a társadalmi mutatók széles skáláján a legrosszabb helyzetűek bármely csoport közül. Az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) számos jelentést tett közzé, amelyek rávilágítanak a cigányok és utazók által tapasztalt többszörös egyenlőtlenségekre. Az EHRC 2015-ös felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a cigányok és utazók életesélyei csökkentek a Bizottság előző, 2010-es felülvizsgálata óta. A hozzájáruló tényezők összetettek és gyakran összefüggnek egymással, de magukban foglalhatják a nélkülözést, a társadalmi kirekesztést és a megkülönböztetést.

A koalíciós kormány 2010 novemberében miniszteri munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni és kezelni a cigányok és vándorlók által tapasztalt egyenlőtlenségeket. A miniszteri munkacsoport 2012 áprilisában közzétette az elért eredményekről szóló jelentését, amely 28, a kormány egészét érintő kötelezettségvállalást tartalmazott, amelyek célja, hogy a főáramú szolgáltatások hatékonyabban működjenek együtt a cigány és utazó közösségekkel. A kormány 2014 novemberében további összefoglalót tett közzé az egyes kötelezettségvállalások terén elért eredményekről.

2017 októberében a Kabinetiroda áttekintést tett közzé a faji egyenlőtlenségek vizsgálatából származó adatok első közzétételének főbb megállapításairól. Az elemzés célja az etnikai csoportok közötti egyenlőtlenségek jobb megértése és az ezek kezelésére irányuló szakpolitikák megismertetése.

A Race Disparity Audit nyomán a kormány 200 000 fontot biztosított legfeljebb hat, közösség által vezetett kísérleti projekt finanszírozására, amelyek célja a cigány, roma és utazó közösségek eredményeinek javítása az iskolai végzettség, az egészségügy és a társadalmi integráció területén. Ezeket a projekteket 2018/19-ben fogják megvalósítani.

Az alsóház Női és Esélyegyenlőségi Különbizottsága 2019. április 5-én közzétette a cigány, roma és vándorló közösségek által tapasztalt egyenlőtlenségek elleni küzdelemről szóló vizsgálatáról szóló jelentést. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti és helyi politikai döntéshozók tartósan elmulasztották a cigány, roma és vándorló közösségekkel szemben álló, régóta fennálló egyenlőtlenségek tartós kezelését. A jelentés 49 változtatási javaslatot tett.

A faji megkülönböztetés

A 2010-es egyenlőségi törvény védi az embereket a munkahelyi és a tágabb értelemben vett társadalmi megkülönböztetéssel szemben. A roma cigányokat, a skót vándorokat és az ír vándorokat a bíróságok a törvény értelmében “fajként” védettnek nyilvánították.

Mindezek ellenére a cigányok és vándorok továbbra is nagymértékű faji megkülönböztetéssel szembesülnek, ami hozzájárul az általuk tapasztalt egyenlőtlenségekhez és súlyosbítja azokat.

Gyűlölet-bűncselekmények

2016 júliusában a kormány közzétette a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre vonatkozó tervet, amelyben a következő intézkedéseket határozta meg: a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és az azokra való reagálás; a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos incidensek bejelentésének növelése; és az áldozatok támogatásának javítása. A terv 2018 októberében közzétett aktualizált változatában a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy felfrissíti a gyűlölet-bűncselekményeket bejelentő True Vision weboldalt, és olyan projekteket finanszíroz, amelyek támogatják a cigány, roma és utazó közösségeket a gyűlölet-bűncselekményekre való reagálásban.

A Traveller Mozgalom kampányt folytatott annak érdekében, hogy a cigány és traveller közösségeken belül felhívja a figyelmet a gyűlölet-bűncselekményekre és azok bejelentésének szükségességére.

Szállás

Már sok cigány és traveller letelepedett szálláshelyen él, és nem, vagy nem mindig utazik, de ennek ellenére az utazást identitásuk részének tekintik. A 2011-es népszámláláskor az angliai és walesi cigányok és írországi utazók többsége (76%) kőből épített lakásban élt, 24%-uk pedig lakókocsiban vagy más mobil vagy ideiglenes építményben.

A 2018. júliusi angliai lakókocsik száma 22 662 volt, ami 29%-os növekedést jelent 2008 júliusa óta. A lakókocsik többsége (57%) magánterületeken, 29%-a a helyi hatóságok és a szociális lakhatást biztosító nyilvántartott szolgáltatók által üzemeltetett területeken, 14%-a pedig nem engedélyezett területeken állt. Tanulmányok aggályokat fogalmaztak meg egyes vándortelepek környezeti állapotával kapcsolatban. Az alsóház Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága intézkedéseket sürgetett az előírások javítása érdekében.

A helyi hatóságoknak már nem kell külön felmérést végezniük a cigányok és vándorlók lakhatási igényeiről a helyi területükön, bár továbbra is általános kötelezettségük, hogy felmérjék a területükön élők lakhatási igényeit.

Tervezés

A megfelelő számú cigány- és vándorlótelepek biztosításának tervezéséért Angliában a helyi hatóságok felelősek, mivel ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérjék közösségeik igényeit. Széles körben elismert tény azonban, hogy országos szinten hiány van a megfelelő állandó és átmeneti vándortelepekből.

A kormánynak a vándortelepekre vonatkozó tervezési politikája arra ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy: dolgozzák ki a cigányok és vándorlók igényeire vonatkozó saját bizonyítási alapjukat; határozzák meg a szükséges férőhelyekre vonatkozó saját céljaikat; és határozzák meg az ezen igények kielégítésére alkalmas ötéves területkínálatot. A közösség részéről kritikát váltott ki az a döntés, hogy a “vándorló” fogalmát a tervezéssel kapcsolatos célokra úgy változtatják meg, hogy az kizárja azokat, akik végleg felhagytak a vándorlással.

A bizonyított szállásigényt új helyek biztosításává kell alakítani, beleértve a megfelelő földterületek megszerzését és a helyi lakosok ellenvetéseinek leküzdését. A cigány- és utazószervezetek 2016-os kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a helyi hatóságok nem tettek elegendő előrelépést a megfelelő ötéves területkínálat meghatározásában. A Friends Families and Travellers (FFT) nevű érdekvédelmi csoport felszólította a kormányt, hogy vezessen be újra célértékeket és törvényi kötelezettséget a cigányok és vándorlók felmért szállásigényeinek kielégítésére.

A Nemzeti Tervezési Politikai Kerettervet (NPPF) 2018 júliusában felülvizsgálták és aktualizálták, 2019 februárjában pedig további kisebb módosításokat hajtottak végre. A frissítés a Traveller Sites Planning Policy for Traveller Sites-ben szereplő meghatározásnak nem megfelelő Travellereket is felvette azon csoportok listájára, akiknek lakásigényét meg kell határozni.

A kormány közölte, hogy fontolóra veszi, hogy levelet ír azoknak a helyi hatóságoknak, amelyek nem rendelkeznek naprakész tervvel a Travellerek számára, hogy felgyorsítsa a nemzeti tervezési politika követelményeit, és kiemelje a jó gyakorlat példáit.

Nem engedélyezett táborhelyek és fejlesztések

2018 júliusában 3093 lakókocsi állt engedély nélküli telepeken. Ebből 2149 lakókocsi az utazók tulajdonában lévő földterületen, 944 lakókocsi pedig nem az utazók tulajdonában lévő földterületen állt. Az engedély nélküli telephelyeken álló lakókocsik száma 2017 júliusától 2018 júliusáig 17%-kal nőtt. Az engedély nélküli területekre telepített lakókocsik aránya a 2008. júliusi 22%-ról 2018 júliusára 1%-ra csökkent.

Az engedély nélküli területek gyakran feszültségek forrása a vándorló és a letelepedett közösségek között. Az állami szervek számos hatáskörrel rendelkeznek az engedély nélküli telephelyek kezelésére. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az engedély nélküli építkezések és táborozások továbbra is jelentős problémát jelentenek.

2018 áprilisában a kormány konzultációt indított az engedély nélküli építkezések és táborozások kezelésére vonatkozó hatáskörökről. A kormány 2019. február 6-án közzétett konzultációs válasza egy intézkedéscsomagot jelentett be “a kormány azon átfogó céljának elérése érdekében, hogy a letelepedett közösség érdekeinek tiszteletben tartása mellett méltányos és egyenlő bánásmódban részesítse az utazókat”. Az intézkedések között szerepel:

• erősebb hatáskörök a rendőrség számára az engedély nélküli táborozásokkal szembeni fellépéshez;
• gyakorlati és pénzügyi támogatás a helyi hatóságoknak az engedély nélküli táborozások és fejlesztések kezeléséhez;
• támogatás az utazóhelyek biztosításához; és
• támogatás az utazó közösség számára az életesélyek javítása érdekében.

A kormány további konzultációkat kíván közzétenni a rendőrségi hatáskörökről és a szándékos, engedély nélküli fejlesztésekkel kapcsolatos politika megerősítésének lehetőségeiről. Azt is felül fogja vizsgálni, hogy a szándékos birtokháborítás bűncselekménynek minősüljön-e.

A Cigányok, Vándorlók és Romák Parlamenti Képviselőcsoportja bírálta a kormány “aránytalan” összpontosítását a végrehajtási hatáskörökre és a cigány és vándorló közösségek számára megfelelő és elegendő szállás biztosítására irányuló szilárd politikai intézkedések hiányát.

Egészségügyi szükségletek

Számos tanulmány azonosította a cigány és vándorló csoportok rossz egészségügyi tapasztalatait az általános népességhez képest, beleértve a magasabb halálozási, megbetegedési és hosszú távú egészségügyi állapotokat, az alacsony gyermekimmunizációs szintet, valamint a szorongás és a depresszió magasabb előfordulási arányát. A cigányok és az utazók egészségügyi és szociális szükségleteivel kapcsolatos kulturális tudatosság és megértés hiánya az egészségügyi szakemberek részéről, valamint a rossz lakhatás, a diszkrimináció, a rossz egészségügyi ismeretek és a cigányok és az utazók egészségi és szociális szükségleteinek hiánya a feltételezések szerint akadályozza az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

A National Inclusion Health Board a helyi hatóságok, az NHS és a felelős egészségügyi ügynökségek, valamint a helyi közegészségügyi szolgálatok összehangoltabb munkáját szorgalmazta a cigányok és az utazók egészségi állapotának javítása érdekében. Hangsúlyozta továbbá a közösségi kohézió kiépítésének fontosságát annak érdekében, hogy egészséges és fenntartható környezetet alakítsanak ki a vándorló közösség számára. A Royal College of General Practioners (Királyi Általános Orvosok Kollégiuma) eszköztárat tett közzé a társadalmilag kirekesztett csoportok számára történő megbízásról. Az NHS England kiadott egy szórólapot a cigány és vándorló közösségek számára, amely elmagyarázza, hogyan jelentkezhetnek orvoshoz.

A kormányzat megbízást adott egy kutatásra, hogy megvizsgálja a közösségi szerepvállalás azon megközelítéseit, amelyek a legnagyobb valószínűséggel növelik a cigány és vándorló közösségek és az egészségügyi szolgáltatások közötti bizalmat. Az alsóház Női és Esélyegyenlőségi Bizottsága számos ajánlást tett a cigány és vándorló közösségek egészségügyi politikájának és szolgáltatásainak javítása érdekében.

Oktatás

A cigány és vándorló közösségek gyermekei a kötelező oktatás során jelentősen az országos átlag alatt teljesítenek és fejlődnek. 2018-ban az ír traveller hátterű tanulók 19%-a, valamint a cigány és roma hátterű tanulók 13%-a ért el legalább 4/C osztályzatot az angol és a matematika érettségi vizsgán, szemben az országos tanulók 64%-ával. A cigány és traveller tanulók körében is magas az iskolai kizárások aránya, és magas szintű zaklatásról és rasszista bántalmazásról számolnak be.

A vándorló gyermekek lehetnek kettős beiratkozásúak (azaz egyidejűleg több iskolában is szerepelhetnek a névjegyzékben), beiratkozhatnak a jelenlegi lakóhelyükön lévő iskolába, vagy otthon tanulhatnak. A helyi önkormányzatoknak rendelkezniük kell a méltányos hozzáférésről szóló jegyzőkönyvvel, hogy segítsenek elhelyezni azokat a gyermekeket, akiknek a szokásos felvételi fordulókon kívül van szükségük iskolai helyre. Az Oktatási Minisztérium iránymutatása hangsúlyozza annak fontosságát, hogy további támogatást nyújtsanak a nagyobb kirekesztési kockázatnak kitett csoportokba tartozó gyermekek szükségleteinek kielégítésére.

Foglalkoztatás és képzés

A 2011-es népszámlálás szerint a cigány vagy ír vándorló volt az az etnikai csoport, amely a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával és a legmagasabb gazdasági inaktivitási szinttel rendelkezett. A gazdaságilag aktívak közül a cigányok és ír vándorlók nagyobb valószínűséggel voltak munkanélküliek (20%) és önálló vállalkozók (25%), mint az angliai és walesi általános népesség.

A gazdaságilag inaktív cigányok és ír vándorok több mint fele vagy otthonról vagy családról gondoskodott (31%), vagy tartósan beteg vagy fogyatékos volt (28%). Az inaktív cigányok és vándorlók jóval kisebb valószínűséggel voltak diákok vagy nyugdíjasok, mint az általános népesség.

Bizonyított, hogy a cigányok és vándorlók akadályokba ütköznek a munkavállalás terén. A koalíciós kormány olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek célja a cigányok és vándorlók általános foglalkoztatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a cigányokra és vándorlókra vonatkozó adatgyűjtés javítása.

180 tanulószerződéses gyakorlati képzést kezdtek cigányok vagy ír vándorok a 2017/18-as tanévben, ami az összes tanulószerződéses gyakorlati képzés 0,05%-át jelenti. A 2018 februárjában indított “5 város projekt” célja, hogy növelje az alulreprezentált csoportokhoz tartozó, tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők számát.

Juttatások és adójóváírások

A cigányok és vándorlók által igénybe vett juttatásokról és adójóváírásokról igen korlátozott információ áll rendelkezésre. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a cigány és vándorló közösség körében a lakosság egészéhez képest magasabb a rászorultsági szint. Az anekdotikus és minőségi bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy a cigányok és vándorlók hagyományosan kevéssé vették igénybe a Jobcentre Plus szolgáltatásait, és kulturális előítéletük lehet a munkanélküli ellátások igénylésével szemben.

A segélyezési rendszerben jelenleg jelentős változások vannak folyamatban, és a cigányokat és vándorokat képviselő csoportok aggódnak amiatt, hogy a jóléti reformok “jelentősen megnövelik a cigányokat és vándorokat érintő negatív hatások kockázatát”.

Bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer

Nehéz megállapítani, hogy pontosan hány cigány és vándor van börtönben vagy az ifjúsági igazságszolgáltatási rendszerben. A HM Inspectorate of Prisons 2014-ben közzétett jelentése azonban megállapította, hogy a cigányként vagy travellerként azonosított fogvatartottak jelentősen felülreprezentáltak a börtönlakók között, és nagyobb valószínűséggel aggódtak a biztonságuk miatt, és nagyobb valószínűséggel szenvedtek el áldozattá válást. Arra is van bizonyíték, hogy a cigány és vándorló gyermekek jelentősen felülreprezentáltak az ifjúsági igazságszolgáltatási rendszerben.

Egy független felülvizsgálat, amelynek elnöke David Lammy parlamenti képviselő volt, megvizsgálta a fekete, ázsiai és kisebbségi etnikumú (BAME) személyekkel való bánásmódot és azok eredményeit a büntető igazságszolgáltatási rendszerben. A felülvizsgálat 2017. szeptember 8-án közzétett zárójelentése 35 ajánlást fogalmazott meg a rendszer reformjára vonatkozóan. A kormány a felülvizsgálatra adott válaszában kötelezettséget vállalt arra, hogy lehetőség szerint több és jobb adatokat tesz közzé a faji és etnikai hovatartozásról. Az ajánlások végrehajtásának nyomon követése céljából létrehozta a faji és etnikai hovatartozással foglalkozó testületet, amelynek elnöke az Igazságügyi Minisztérium lesz.