A számok jelentése a BibliábanA 41-es szám

A számok jelentése: A 41-es szám

Bár a 41-es szám pontos jelentése nem világos a Bibliában, van némi kapcsolata az ókori Izrael és Júda királyaival.

Rehoboám Salamon király fia volt. Uralkodásának legkorábbi napjaiban, 41 éves korában történt, hogy Izrael egyesített királysága két részre szakadt (1Királyok 12). Ez a Kr. u. 930-ban bekövetkezett kettéválás, amelynek bekövetkeztét megjövendölték (1Királyok 11:29-39, 12:15), létrehozta Izrael (tíz törzs) és Júda (két törzs plusz Lévi törzse) királyságát. Rehoboám uralkodott Júda királysága felett, míg Jeroboám Izrael felett.

Asa, az egyik jó király Júda felett, 41 évig uralkodott (Kr. e. 910-től Kr. e. 869-ig). Júda húsz uralkodója közül neki volt a harmadik leghosszabb monarchiája (1Királyok 15:10). II. Jeroboám szintén ugyanennyi hivatalos évig uralkodott Izrael királysága felett (40 tényleges év, 2Királyok 14:23). Az ő uralkodása volt a leghosszabb azok közül, akik az északi tíz törzs trónjára kerültek.”

A negyvenegyes szám megjelenése

Az “Ő irgalma örökké tart” kifejezés negyvenegyszer fordul elő a King James Bibliában.

Az Ószövetségben található nagyszámú prófécia közül negyvenegy egyénekre vonatkozik, nem pedig nemzetekre vagy más népcsoportokra.

Kr. e. 41-ben, Marcus Antonius (az Antonius és Kleopátrából ismert) Nagy Heródest Jeruzsálem és Galilea római tetrarchává lépteti elő.

I. Heródes Agrippát, Nagy Heródes unokáját Caligula Kr. u. 39-ben Galilea és Perea római tetrarchává emeli. 41-ben, miután Caligula császárt meggyilkolják, Claudius Júdea és Szamaria királyává teszi. Ez a Heródes hírhedt arról, hogy meggyilkolta Jakab apostolt, így ő lett az első ember, aki megölte az eredeti apostolok egyikét (lásd ApCsel 12:1-5, 19-23).

Luther Márton és a 41-es szám

A második újszövetségi könyv, amely bekerült a Szentírásba, Kr. u. 40-41 között íródott, szerzője Jézus féltestvére, Jakab volt, és róla nevezték el. Írása a keresztények hit ÉS cselekedetek általi megigazulására összpontosított. Jakab könyve megkérdőjelezi a kereszténységben uralkodó felfogást, miszerint az üdvösséghez nem kell más, mint az Istenbe vetett hit.

Jakab tanítása, miszerint a “hit önmagában” nem elég, arra késztette Luther Mártont, hogy a könyvet szalmabeszédnek bélyegezze, mert ellentmond annak, amit szerinte a Biblia tanít.

Kiegészítő információ a 41-es év bibliai jelentéséről

Tiberius Claudius Caesar, a Római Birodalom negyedik császára Kr. u. 41-ben kezdte meg uralkodását Caligula meggyilkolása után. Az Apostolok Cselekedetei 11:28 említi őt azzal kapcsolatban, hogy a megjövendölt nagy éhínség mikor fog eljönni a földre. Az összes zsidónak Rómából való kiűzése volt az oka annak, hogy Priscilla és Aquila, akik Pál apostol barátai lettek, Korinthusban kötöttek ki (ApCsel 18:1-3).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.