A sarki jégsapkák hatszor gyorsabban olvadnak, mint az 1990-es években, az eddigi legteljesebb elemzés szerint.
A grönlandi és antarktiszi jégveszteség követi az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) által meghatározott legrosszabb forgatókönyv szerinti felmelegedést, állítják a tudósok. A szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése nélkül az elemzés szerint olyan tengerszint-emelkedés következhet be, amely az évszázad végére évente 400 millió embert tesz ki a part menti áradásoknak.
A tengerszint emelkedése az éghajlati válság egyik legkárosabb hosszú távú hatása, és Grönland és az Antarktisz hozzájárulása egyre gyorsul. Az új elemzés frissíti és egyesíti a jégtömegekről szóló legújabb tanulmányokat, és azt jósolja, hogy 2019 rekordévnek bizonyul majd, amikor a legfrissebb adatokat feldolgozzák.
A grönlandi és antarktiszi jégolvadás előző csúcséve 2010 volt, miután a természetes éghajlati ciklus egy sor nagyon forró nyarat eredményezett. A 2019-es sarkvidéki hőhullám azonban azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy tavaly több jég veszett el.
A 2010-es években Grönland és az Antarktisz átlagos éves jégvesztesége 475 milliárd tonna volt, ami hatszor nagyobb, mint az 1990-es években elveszett évi 81 milliárd tonna. A két jégsapka 1992 és 2017 között összesen 6,4 milliárd tonna jeget veszített, ennek 60%-áért a grönlandi olvadás a felelős.
Az IPCC legfrissebb, középtávú előrejelzése a 2100-as globális tengerszint-emelkedésre vonatkozóan 53 cm. Az új elemzés szerint azonban a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az óceánok további 17 centiméterrel emelkednek majd.
“Minden centiméteres tengerszint-emelkedés part menti áradásokhoz és part menti erózióhoz vezet, ami világszerte megzavarja az emberek életét” – mondta Andrew Shepherd professzor, a Leedsi Egyetem munkatársa. Szerinte a plusz 17 cm azt jelentené, hogy a part menti áradásoknak kitett emberek száma évente 360 millióról 400 millióra nőne. “Ezek nem valószínűtlen, kis hatású események” – mondta. “Már folyamatban vannak, és pusztító hatással lesznek a part menti közösségekre.”
Erik Ivins, a kaliforniai Nasa Jet Propulsion Laboratory munkatársa, aki Shepherddel együtt vezette az értékelést, azt mondta, hogy a jég elvesztése a globális felmelegedés egyértelmű jele. “A műholdas mérések prima facie, meglehetősen cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltatnak” – mondta.”
Az Antarktiszról származó jégveszteség majdnem teljes egészében, Grönlandról pedig fele részben abból származik, hogy az óceánok felmelegedése megolvasztotta a jégsapkákból kiáramló gleccsereket. Ez a gleccserek áramlásának felgyorsulását okozza, ami több jéghegyet dob az óceánba. Grönland jégveszteségének fennmaradó részét a melegebb léghőmérséklet okozza, amely megolvasztja a jégtakaró felszínét.
A kombinált elemzést 50 nemzetközi szervezet 89 tudósából álló csapat végezte, akik 26 jégfelmérés eredményeit egyesítették. Az elemzésbe 11 műholdas küldetés adatait is bevonták, amelyek a jégtakaró változó térfogatát, áramlási sebességét és tömegét követték nyomon.
A teljes tengerszint-emelkedés mintegy harmadát jelenleg a grönlandi és antarktiszi jégveszteség okozza. Alig fele a melegedő óceánvíz hőtágulásából, egyötöde pedig más kisebb gleccserekből származik. Ez utóbbi források azonban nem gyorsulnak fel, ellentétben Grönlanddal és az Antarktiszzal.”
Shepherd szerint a jégsapkák lassan reagáltak az ember okozta globális felmelegedésre. Grönland és különösen az Antarktisz meglehetősen stabil volt az 1990-es évek elején, annak ellenére, hogy az éghajlat évtizedek óta melegszik.
Shepherd szerint körülbelül 30 év kellett ahhoz, hogy a jégsapkák reagáljanak. Most, hogy ez megtörtént, további 30 évnyi olvadás elkerülhetetlen volt, még akkor is, ha a kibocsátást ma leállítanák. Ennek ellenére szerinte a szén-dioxid-kibocsátás sürgős csökkentése létfontosságú. “Ennek egy részét ellensúlyozni tudjuk, ha leállítjuk a bolygó felmelegedését.”
Az IPCC jelenleg dolgozik az új globális éghajlati jelentés elkészítésén, amelynek vezető szerzője, Guðfinna Aðalgeirsdóttir professzor, az Izlandi Egyetem munkatársa elmondta: “A grönlandi és antarktiszi jégveszteség összehangolt becslése időszerű.”
Az asszony elmondta, hogy tavaly az izlandi jégsapkák veszteségének növekedését is látta. “2019 nyara nagyon meleg volt ebben a régióban.”
{{{topLeft}}
{{{bottomLeft}}}
{{{topRight}}
{{{bottomRight}}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}}
{{{/paragraphs}}}{{highlightedText}}
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedInen
- Megosztás a Pinteresten
- Megosztás a WhatsAppon
- Megosztás a Messengeren
.