Amesh A. Adalja, MD, 2009. január 22.
A Nyugat-Virginiai Egyetem kutatóinak új tanulmánya1 bizonyítja, hogy az influenzavírus képes a levegőben lebegve maradni, és így lehetővé teszi a levegőben történő terjedést. Ez a megállapítás arra utal, hogy a szezonális influenza kórházakon belüli terjedésének megelőzése érdekében esetleg szigorúbb fertőzésellenőrzési intézkedésekre van szükség.
Sürgősségi osztály levegőjének vírusmintavétele
A 2008-as influenzaszezonban végzett vizsgálathoz Blachere és munkatársai egy sürgősségi osztályon belül vettek levegőt egy olyan eszközzel, amelynek különböző kaliberű be- és kivezetőnyílásai különböző méretű részecskéket gyűjtöttek. Helyhez kötött és mozgatható mintavevő készülékeket egyaránt alkalmaztak 6 különböző alkalommal, különböző helyszíneken, többek között a váróteremben és a vizsgálóhelyiségekben. Az orvosok személyes mintavevő készülékeket viseltek. Ezután polimeráz láncreakció (PCR) amplifikációt végeztek annak megállapítására, hogy a mintákban megtalálható-e az influenza genetikai jegye.1
Influenzavírust találtak az aeroszolos mintákban
Három különböző napon találtak influenza A vírust, a levegőmintavevő színpadáról származó izolátumok több mint 50%-a aeroszolos részecskékre (4 mikrométernél kisebb átmérőjű) specifikus volt. A váróteremben, a recepción és az orvosok által viselt mintavevők mind pozitívak voltak.1
Szigorúbb fertőzésellenőrzési intézkedésekre van szükség az influenza A esetében?
Míg az influenza terjedési módja összetett és kevéssé ismert, ez egy kritikusan fontos kérdés, különösen az egészségügyi környezetben. Az átvitel három mechanizmusát javasolták: közvetlen érintkezés, nagyméretű légzőszervi cseppek, amelyek gyorsan, néhány méteren belül a földre hullanak, és kis légzőszervi aeroszolok, amelyek jelentős ideig a levegőben maradnak és jelentős távolságot tesznek meg. Azonban mindegyik mechanizmusra korlátozott és nem meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre. Bár mindhárom szerepet játszhat, a terjedés uralkodó módja még mindig nem ismert. A szezonális influenzában szenvedő betegek kezelésére vonatkozó jelenlegi ajánlások a vírus nosokomiális terjedésének megelőzésére cseppelő óvintézkedéseket – elsősorban egyszerű sebészeti maszkok használatát – írják elő.
A Blachere tanulmányának eredményei megkérdőjelezik a jelenlegi ajánlásokat, amelyek szerint az influenzás betegek ápolása során csak cseppelő óvintézkedéseket kell alkalmazni. Tekintettel az aeroszolizált vírus jelenlétére, maga a kórházi levegő is fertőzött lehet, és az influenzavírus terjedésének vektoraként működhet, ahogyan a kórházi levegő is terjesztheti a tuberkulózist.
A H5N1 influenza emberi eseteire vonatkozó, a levegőben terjedő óvintézkedések alkalmazását előíró fertőzésellenőrzési intézkedések tükrözik ezt a veszélyt. Bár ezek az óvintézkedések valószínűleg inkább a vírus magas patogenitásából erednek, mintsem a levegő útján történő terjedés bizonyítékaiból,2 elképzelhető, hogy ezt a paradigmát természetes módon kell elfogadni, hogy jobban megvédjük a betegeket és az egészségügyi dolgozókat a szezonális influenzavírus egészségügyi intézményekben történő elkapásától.
Az influenza kozokomiális terjedése, amely egyes kórházakban az influenzás esetek 28%-áért felelős,3 nagyon költséges, a becslések szerint esetenként akár 3800 dollárra is rúghat.4 Az A H1N1 influenza oseltamavirral szembeni rezisztenciájának és a H3N2 adamantánnal szembeni rezisztenciájának riasztóan magas arányával párosulva,5 a fertőzésellenőrzésnek nagyobb prioritást kell kapnia az influenza elleni tervezés során. Az influenza terjedésének megszakítására a legjobb stratégia az összes gyanús eset gyors tesztelését és a tuberkulózisgyanús személyeknél alkalmazott intézkedésekhez hasonló fertőzésellenőrzési intézkedések bevezetését teheti szükségessé, ami N-95-ös légzőkészülékek és negatív nyomású helyiségek használatát vonhatja maga után. További kutatásokra van szükség az influenza A levegőben terjedésének igazolására.
-
Blachere FM, Lindsley WG, Pearce TA, et al. Measurement of Airborne Influenza Virus in a Hospital Emergency Department. Clin Infect Dis. 2009; . Elérhető az alábbi címen: http://www.journals.uchicago.edu/doi/abs/10.1086/596478. Hozzáférés: 2009. január 19.
-
Interim Recommendations for Infection Control in Health-Care Facilities Caring to Patients with Known or Suspected Avian Influenza. CDC. 2004. május 21. Elérhető a következő címen: http://www.cdc.gov/flu/avian/professional/infect-control.htm. Hozzáférés 2009. január 19.
-
Slinger R, Dennis P. Nosocomial Influenza at a Canadian Pediatric Hospital from 1995 to 1999: A megelőzés lehetőségei. Infect Control Hosp Epidemiol.2002;23:627-629.
-
Sartor C, Zandotti S, Romain F, et al. Disruption of Services in an Internal Medicine Unit Due to a Nosocomial Influenza Outbreak. Infect Control Hosp Epidem. 2002. 23:615-19.
-
Hauge SH, Dudman S, Borgen K, Lackenby A, Hungnes O. Oseltamivir-rezisztens influenzavírusok A (H1N1), Norvégia, 2007-08. Emerg Infect Dis. 2009 Feb; . Elérhető a következő címen: http://www.cdc.gov/eid/content/15/2/pdfs/08-1031.pdf. Hozzáférés: 2009. január 19.
.