A glikogén és a keményítő az élő sejtekben található glükóz két polimerje. A glükóz a növényekben a fotoszintézis során keletkezik, és a cukor legegyszerűbb formája. A glükóz polimereket alkot, amelyekből a továbbiakban összetett cukrok vagy szénhidrátok, a glikogén és a keményítő keletkeznek. E polimerek kialakulása során a glükóz monomer egységét glikozidos kötések tartják össze.
Glikogén vs. keményítő
A glikogén és a keményítő közötti különbség az, hogy a glikogén a glükóz polimerje, amely a gombák és az állatok fő energiakomponense, míg a glükóz a glükóz polimerje, amely a növények fontos energiakomponense.
A glikogén az állatok és gombák alapvető tároló komponense és energiatermelője. A glikogén képződése során a monomer egység az alfa-glükóz. Kis szemcsék formájában található a sejt citoszoljában. Az emberben a glikogén a májsejtekben és az izomsejtekben tárolódik.
A növényekben a keményítő az energiatermelés létfontosságú összetevője. A növények által termelt glükóz olyan oldhatatlan raktározóanyagokká alakul át, mint a keményítő és a zsírok. A keményítő az amiloplasztiszokban található, és a különböző növények és gyümölcsök fő táplálékkomponense.
Összehasonlító paraméterek | Glikogén | Keményítő |
---|---|---|
Meghatározás | A glikogén a glükózból álló polimer szénhidrát, amely az állatok és a gombák fő összetevője. | A keményítő a glükózból álló összetett cukor, amely a növények fő tároló szénhidrátja. |
Monomer láncok | A glikogén az a polimer, amelyben a monomer egységek rövid elágazó láncokat alkotnak. Az alfa-glükóz nevű monomer egységből áll, amelyet glikozidos kötések tartanak. | A keményítő két további polimerből – amilózból és amilopektinből – áll, ahol az előbbi a lineáris és tekervényes láncokat, az utóbbi pedig az elágazó láncokat alkotja. |
Molekuláris képlet | C24H42O21 a glikogén molekuláris képlete. | (C6H10O5)n a keményítő molekuláris képlete. |
Elfordul | A glikogén kis szemcsék formájában fordul elő. | A keményítő szemcsék formájában fordul elő. |
Funkció | Az állatokban energiatároló szénhidrátként szolgál. | Növényekben energiatároló szénhidrátként szolgál. |
A glikogén az energiatároló szénhidrát, amely csak állatokban és növényekben található. Az alfa-glükóz nevű egyszerű cukor polimerje. A glükóz monomer egységeket erős glikozidos kötések tartják össze, így alkotva a polimer glikogént.
Az állati keményítő néven is ismert, a májsejtekben, az izomsejtekben és a gyomorban található. Azért tárolja a glükózt, hogy energiadeficit esetén a szervezetet ugyanezzel lássa el. Nagyon hasonlít az amilopektinhez, de erősen elágazó szerkezetű.
Amikor a szervezetnek energiára van szüksége, a glikogén azonnal glükózzá bomlik, hogy a szervezet számára a szükséges energiát biztosítsa. Ezt a folyamatot glikogenolízisnek nevezik. Ezt a folyamatot a glükagon hormon segítségével serkentjük.
A glikogénnel kapcsolatos néhány fontos tény:
- Ez az energiatároló szénhidrát, különösen az állatok és a gombák esetében.
- A glikogén az embernél a testzsírként tárolódik a zsírszövetekben, hogy szükség esetén energiát szolgáltasson.
- A vércukor glükózt a hasnyálmirigy működésével szintén glikogénként tároljuk a cukorbetegség megelőzése érdekében.
- A glikogén tárolása az izomsejtekben segít abban, hogy a szervezet szükség esetén készen álljon a megerőltető gyakorlatokra és cselekvésekre.
A növényekben a keményítő az alapvető energiatároló komponens. Ez az a polimer, amely rendkívül fontos a növények számára az energiatárolásban és -termelésben. Néhány olyan növény, amely bőséges mennyiségben tartalmaz keményítőt, a burgonya, a rizs, a kukorica stb.
A keményítő kétféle molekula, az amilóz és az amilopektin kombinációjából képződik tovább. Az amilóz monomer egységei lineáris és tekervényes szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz, míg az amilopektin elágazó láncokat alkot.
A keményítő a növényi sejtekben található amiloplasztisznak nevezett szemcsékben fordul elő. A növényekben a keményítő tovább alakul cellulózzá, amely segíti az energiatermelést, a sejtek növekedését és javítását.
A keményítő néhány fontos aspektusa a következő:
- A keményítő az alfa-glükóz nevű monomerből képződő poliszacharid szénhidrát.
- Az amilóz és az amilopektin 2 molekulájából áll.
- A keményítőt különböző kereskedelmi célokra használják, például papírgyártásra és a textiliparban.
Fő különbségek a glikogén és a keményítő között
- A glikogén az energiatároló szénhidrát, amely főként állatokban és gombákban található, míg a keményítő az energiatároló szénhidrát, amely főként növényekben található.
- A glikogén egy molekulából áll, míg a keményítő két molekulából, nevezetesen amilózból és amilopektinből.
- A glikogén elágazó láncú szerkezetet alkot, míg a keményítő lineáris, tekervényes és elágazó szerkezetet.
- A keményítőt kereskedelmi célokra, például a papír- és textiliparban használják, míg a glikogént nem használják kereskedelmi célokra.
- A glikogént a májsejtekben és az izomsejtekben tárolják, míg a keményítőt a növényi sejtek amiloplasztiszaiban.
A glikogén és a keményítő az alfa-glükóz monomer polimerjei, de különböző módon különböznek egymástól. A glikogén az energiatároló szénhidrát, amely főként állatokban és gombákban található, míg a keményítő a növényi sejtekben található energiatároló szénhidrát.
A glikogén egy molekulából áll, míg a keményítő két molekulából, amilózból és amilopektinből. A két fogalom közötti alapvető különbség az előfordulásukban rejlik. A glikogén a zsírszövetekben a testzsír és a májsejtekben fordul elő. Szükség esetén energiát biztosít a szervezet számára.
A keményítőt a növényi sejtek az amiloplasztiszokban tárolják, és különböző kereskedelmi célokra, például a textil- és papíriparban is felhasználják.
Tartalomjegyzék