A Flash! Ő a skarlátvörös gyorsító! A leggyorsabb élő ember! A DC egyik legmegbízhatóbb alappillére, a Flash immár 70 éve szerves részét képezi a kiadványaiknak… még akkor is, ha a piros-sárga öltönyös férfi változhat. Jay Garrick, Barry Allen és Wally West a köpeny legidősebb viselői, és mivel több száz szám van közöttük, kissé nehéz lehet kitalálni, hogy melyik Flash-történetre érdemes időt szánni. Szerencsére erre szolgál ez a lista!
- Kapcsolódó olvasmányrendelések:
- Born to Run (The Flash #62 – #65)
- Nobody Dies (The Flash #54)
- Green Lantern/Flash: Gyorsabb barátok
- A Comic Book Herald támogatása:
- Az Emberi faj (The Flash #136 – #138)
- Rogue War (The Flash #220 – #225)
- Crisis on Infinite Earths
- Terminal Velocity (The Flash #95 – #100)
- Wednesday Comics: Karl Kerschl és Brenden Fletcher Barry Allen-története a kísérleti Wednesday Comics antológia részeként talán a valaha nyomtatásban megjelent legszebb Flash-képregény. Az antológia újságos képregény stílusával játszva, a Wednesday Comics: The Flash a vasárnapi újságcsíkokat, a romantikus képregényeket és a pulp sci-fit ötvözi, sőt, Iris Westnek is jut egy ritka társszerep. A Wednesday Comics műfaji, hangzásbeli és stílusbeli ugrásokat tesz, miközben egyszer sem esik az abszolút lenyűgöző szint alá: The Flash egy kielégítő, bár kissé nehézkes történetet mesél el, amelyet a lenyűgözően lenyűgöző művészet emel meg. Death Metal: Speed Metal
- Barry Allen visszatérése (The Flash #74 – #79)
Kapcsolódó olvasmányrendelések:
Flash
Born to Run (The Flash #62 – #65)
A rajongók kedvencének, Wally Westnek egy végleges eredettörténetet ad Mark Waid (nem utoljára látod ezt a nevet ezen a listán) és Greg Laroque gondozásában. A Born to Run egyszerre funkcionál Wally meglévő, ezüstkori eredetének modernizálásaként, mint Kid Flash, és egy tiszta kiindulópontként az új rajongók számára, és tökéletes bevezető azok számára, akik bele akarnak ugrani a Flashbe általában, vagy Wally Westbe különösen. A megjelenése óta eltelt évtizedek alatt némileg megfakult az időszerűsége, de ha hajlandó vagy elnézni (vagy élvezni, mert sajt lett belőle) néhány anakronizmust, akkor ez egy igazán magával ragadó képregény.
Nobody Dies (The Flash #54)
A Flash történetek általában trükkösek tudnak lenni. Amikor a hősöd fénysebességgel tud mozogni, és a molekuláit magán a valóságon keresztül rezegtetheti, egy hiteles fenyegetéssel előállni kihívás lehet. Szerencsére Bill Messner-Loebs és Greg LaRocque kitaláltak egy megoldást: dobd ki egy repülőgépből. Az önálló történet, amelyben Wally West egy meta-emberi terroristákból álló banda ellen száll szembe, igazi klasszikus státuszt ér el, amikor Wally kiugrik egy repülőgépből, hogy megmentsen egy ártatlan nőt. Mivel nincs semmi, amire alapozhatná magát, kénytelen olyan módon használni az erejét és a kreativitását, amire soha nem gondolt volna, miközben figyelembe veszi a nőt, akinek az élete a kezében van.
Green Lantern/Flash: Gyorsabb barátok
Ez a történet kettő az egyben, mivel sikerül egyszerre remek Wally West- és Jay Garrick-történetnek lennie, hasonlóan magával ragadó smaragdzöld társszereplőkkel. A két korszakon és két hőspáron átívelő kaland drasztikus következményekkel jár mind a veterán hősökre, mind fiatalabb örököseikre nézve.
A Comic Book Herald támogatása:
A Comic Book Heraldot az olvasók támogatják. Ha az oldalunkon található linkeken keresztül vásárolsz, jogosult partneri jutalékot kaphatunk.
A Comic Book Herald olvasmányrendeléseit és kalauzait a Patreon olvasói támogatás és a nagylelkű olvasói adományok is lehetővé teszik.
Minden méretű hozzájárulás segít, hogy a CBH életben maradjon és tele legyen új képregény-kalauzokkal és tartalommal. Támogasd a CBH-t a Patreonon az exkluzív jutalmakért, vagy adományozz itt! Köszönjük, hogy olvastál!
Légy mecénás!
Míg Kyle Rayner és Alan Scott történetei tökéletesen élvezetesek és jól sikerültek (írta Ron Marz, a rajzokat Ron Lim, Bart Sears és mások készítették), az igazi reflektorfényt a Flash-központú történet második fele jelenti Mark Waid, Bryan Augustyn és Val Semekis tollából. Wally önfejűbb és arrogánsabb oldalát mutatja be, ami abból fakad, hogy tinédzser kora óta szuperhős, Jay Garrick pedig a Nagy Generáció keménységét és a gyengeség beismerésének elutasítását, és nem fél megmutatni azokat a hibákat, amelyek a DC panteonjának két legrokonszenvesebb hősévé teszik a párost.
Az Emberi faj (The Flash #136 – #138)
A Grant Morrison és Mark Millar sajnálatosan rövid életű cím csúcspontja, az Emberi faj, amelyben Flash egy versenyt folytat az egész téren és időn keresztül, ahol a Föld sorsa a győzelmén múlik. A The Human Race olyan fantáziadús és egyenesen fura, mint amilyet egy Grant Morrison által közösen írt történettől elvárnánk, amit a korai Mark Millar humora és bája is segít. A The Human Race-nek sikerül egy szórakoztató, kielégítő 3 részes részbe zsonglőrködnie Flash erőinek bizarr sci-fi határaival, a képzelet és a barátság természetével, valamint Wally nagyon is emberi kapcsolatának fontosságával azokkal, akiket szeret.
Rogue War (The Flash #220 – #225)
A “Rogue War” sokak szerint Geoff Johns hosszú The Flash-es munkásságának csúcspontja, a “Rogue War” a Flash gazembereinek két frakcióját állítja szembe egymással, Wally West pedig középen áll. A “Rogue War” egy évnyi történetszálon átívelő szálakból építkezik, és egy akciódús kasszasiker képregény, amely kiemeli a Flash kiemelkedő gazember-gyűjteményét, miközben Wally szoros kapcsolatát mutatja be az otthonával és az ott élő emberekkel. Bár néhány részlet elveszhet annak, aki csak most ugrik bele a Rogue Warba, a maga nemében izgalmas olvasmány marad.
Crisis on Infinite Earths
Ez a bejegyzés egy kicsit furcsa, mert a Crisis on Infinite Earths 12 számának nagy részében nem Flash áll a középpontban. Azonban azoknak a pillanatoknak a jelentősége és öröksége, ahol Barry Allen főszerepet kap, annyira monumentális, hogy még így is helyet érdemel ezen a listán.
A Marv Wolfman és George Perez ikonikus sorozata, a Crisis on Infinite Earths az eredeti DC crossover esemény. A DC multiverzum hőseit állítja szembe a rémálomszerű Anti-Monitorral és az egész valóság eltörlésére irányuló tervével. Bár Barry Allen már az első számban megjelenik a sorozatban, szerepe valódi kiterjedése csak a 8. számban válik nyilvánvalóvá. Szembenézve a teremtés fennmaradó 5 Földjének lehetséges pusztulásával, Barry meghozza a végső áldozatot, és meghal, hogy megállítsa az Anti-Monitor terveit. Az ő sorsa szabta meg a szuperhősök halálának mércéjét a crossoverekben, és sikerült közel 30 évig fennmaradnia, mielőtt a Final Crisis és a Flash oldalain visszacsinálták volna: Rebirth.
Terminal Velocity (The Flash #95 – #100)
Mark Waid szeretett sorozatának legnagyobb kasszasiker története, a Terminal Velocity nemcsak Wally Westet, hanem az egész Flash családot beveti a sebességet elszívó gonosztevő Savitar ellen. A történet egyszerre sikeres, mint izgalmas szuperhős-történet, amihez Mike Wieringo, Salvador Larroca és Carlos Pacheco gyönyörű grafikája is hozzájárul, és mint az általunk ismert Flash-család születése. Flash, Impulse, Jay Garrick, Max Mercury, Johnny Quick és lánya, Jesse Quick szövetsége túlnőtt a szokásos szuperhős-összefogáson, és egy összetartó és támogató családi egységgé nőtte ki magát, amely a DC-univerzumban a Flash egyedülálló vonzerejének szerves részévé vált.
Wednesday Comics: Karl Kerschl és Brenden Fletcher Barry Allen-története a kísérleti Wednesday Comics antológia részeként talán a valaha nyomtatásban megjelent legszebb Flash-képregény. Az antológia újságos képregény stílusával játszva, a Wednesday Comics: The Flash a vasárnapi újságcsíkokat, a romantikus képregényeket és a pulp sci-fit ötvözi, sőt, Iris Westnek is jut egy ritka társszerep. A Wednesday Comics műfaji, hangzásbeli és stílusbeli ugrásokat tesz, miközben egyszer sem esik az abszolút lenyűgöző szint alá: The Flash egy kielégítő, bár kissé nehézkes történetet mesél el, amelyet a lenyűgözően lenyűgöző művészet emel meg.
Death Metal: Speed Metal
A lista legfrissebb darabja, a Death Metal: Speed Metal több szempontból is igazi meglepetés. A felduzzadt és kusza Dark Nightshoz való kötődés: Death Metal, és Joshua Williamson írta, akinek több mint 100 kiadást megért, többnyire középszerű munkája a The Flash-en épp a megjelenés előtt ért véget, így az elvárások… nem voltak kivételesen magasak. Mégis az extra méretű one-shotnak sikerült legyőznie az esélyeket, és egy igazán szívhez szóló és izgalmas szerelmes levelet nyújtani a The Flashhez, mint örökséghez és Wally Westhez, mint karakterhez.
A Death Metalhoz való kötődéseket és a Wallyt az elmúlt néhány évben ért szövevényes eseményeket gyorsan elmagyarázzák és félreteszik, így a szám igazi csúcspontja, a Flash négy generációja, akik együtt futnak, hogy megmentsék az egész valóságot, kerülhet a középpontba. Önmagában is alaposan élvezhető, ez a Death Metal könnyű csúcspontja, és megalapozza a 2020-as éveket, amelyek remélhetőleg sokkal jobb évtizedet jelentenek a Flash számára, mint a 2010-es évek voltak.
Barry Allen visszatérése (The Flash #74 – #79)
Mark Waid sorozatának csúcspontja, A Barry Allen visszatérése félrevezető címet visel, mivel Wally West, nem pedig Barry az igazi sztárja a minden idők klasszikusának. Amikor Barry Allen látszólag visszatér a halálból, Wally West megkérdőjelezi a Flashként eltöltött idejét, és azt, hogy megfelelt-e valaha is mentora örökségének.
A Barry visszatérésében persze több van, mint amilyennek kezdetben tűnik. Waid, Greg LaRocque mellett a legjobb munkái közé tartozó művészettel, elmeséli a végleges Wally West történetet, és bebizonyítja, hogy nemcsak hogy méltó volt Barry Allen örökségéhez, de Wally felülmúlta gyermekkori hősét, és vitathatatlanul ő a legnagyobb Flash mind közül.