8 furcsa statisztika a mindennapi életről

Intro

(Image credit: wrangler | )

A legtöbbször a statisztikák komoly dolgokat jelentenek. Az orvosok a betegek kezeléséről döntenek, a bankárok pénzt fektetnek be, a politikusok pedig az egyik politika hatását mérlegelik a másikhoz képest. De nem minden statisztika késztet arra, hogy koncentráltan ráncolja a szemöldökét, vagy ásítozzon az unalomtól. A következőkben olyan furcsa és gyakran vicces statisztikákat sorolunk fel, amelyek mindazonáltal betekintést nyújtanak abba a különös világba, amelyben élünk.

Távvezérlő esély

(Image credit: dragon_fang | )

A Logitech, a számítógépes kiegészítőket és távirányítókat gyártó cég tavalyi tanulmánya szerint közel 50 százalék az esélye annak, hogy az elveszett távirányító a kanapé párnái közé szorult. Eközben az elveszett távirányítók 4 százalékát a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban találják meg, 2 százalékuk pedig valahol a szabadban vagy az autóban bukkan fel.

Gone fishin’

(Image credit: withGod | )

A horgászat olyan nyugodt időtöltésnek tűnhet, hogy egyesek pokolian unalmasnak találják, de valójában ez a legveszélyesebb foglalkozás az Egyesült Államokban az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint. 2008-ban a halászok és a halászattal kapcsolatos munkások halálos sérüléseinek aránya 128,9 haláleset volt 100 000 főre vetítve. Ez sokkal magasabb, mint a kamionsofőrök, a tetőfedők, a villanyvezeték-szerelők és -javítók, sőt a bányászok halálos sérüléseinek aránya, akiknél 2008-ban 100 000 dolgozóra vetítve 35 alatt volt a halálozási arány.

Mitt(ens)

Mitt Romney a washingtoni CPAC konferencián beszélt 2011-ben. (A kép forrása: Creative Commons | Gage Skidmore)

A 60 Minutes/Vanity Fair január 1-jén online közzétett felmérése szerint az amerikai felnőttek 2 százaléka gondolja úgy, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt valódi keresztneve “Mittens”. A megkérdezettek mindössze 6 százaléka tudta, hogy a volt massachusettsi kormányzó keresztneve valójában Willard.

Titokszörfözés

(Kép hitel: sxc.hu)

A Pew Internet & American Life Project 2011 augusztusában közzétett tanulmánya szerint az internetezők 8 százaléka nem használ e-mailt vagy keresőmotorokat. Valahogy az online lakosságnak ez a tekintélyes része máshogyan szörfözik a világhálón… talán az URL-ek kézzel történő beírásával?

Fast food

(Image credit: marco mayer | )

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss kutatása szerint az amerikaiak naponta 1 órát és 14 percet töltenek evéssel. A vizsgált 34 ország lakosai közül mi vagyunk a harmadik leggyorsabban evők. A törökök, a leglassabban evők, átlagosan 2 órát és 42 percet töltenek evéssel naponta. A franciák is elidőznek az asztalnál, átlagosan 2 óra 15 percet töltenek ott naponta.

Lélekben istentelenek

(Image credit: Gwoeii | )

Egy nemrég 275 elit tudós körében végzett felmérésben a magukat “ateistának” valló tudósok 20 százaléka “spirituálisnak” is mondta magát. Annak ellenére, hogy a spiritualitás természetfeletti entitásokba vetett hitet sugall, és hogy az ateizmus alatt általában éppen az ellenkezőjét értik, ez a statisztika egyértelműen arra utal, hogy a két fogalom összeegyeztethető.

Szerencsétlen 13

(Image credit: Nuttakit | Dreamstime)

1993-ban orvosi kutatók egy csoportja Nagy-Britanniában megállapította, hogy a közlekedési balesetek 52 százalékkal nagyobb valószínűséggel járnak kórházi ellátást igénylő sérülésekkel, ha péntek 13-án történnek, mint ha 6-án.

A tanulmányuk, amely a londoni M25-ös autópályán történt közlekedési baleseteket elemezte öt olyan hónapban, amikor 13-a péntekre esett (és összehasonlította az adott hónapok előző péntekjeinek adataival), végül a tekintélyes British Medical Journalban jelent meg. Az eredmények valósak voltak, de a tényleges céljuk az volt, hogy bemutassák, mennyire önkényesek lehetnek a statisztikák, ha kis mintákat használnak. Végül azonban senkit sem érdekeltek jobban az eredmények, mint a triskaidekafóbiásokat, azokat, akik félnek a 13-as számtól.

Fel a fejjel

A ROSAT műhold művészi lenyomata az űrben. (A kép forrása: German Aerospace Center)

A Föld körüli pályán körülbelül félmillió olyan űrszemétdarab kering, amely legalább fél hüvelyk (1,27 centiméter) széles. Időnként egy-egy ilyen darab újra belép a Föld légkörébe, és ha nem ég el a visszatérés során, akkor lezuhan valahol a bolygó felszínén. Heiner Klinkrad, az Európai Űrügynökség Orbitális Szemét Hivatalának vezetője kiszámolta, hogy egy a százmilliárdhoz az esélye annak, hogy idén súlyos sérülést szenvedünk egy lezuhanó űrszemétdarabtól.

Egy 75 éves életünk során tehát valamivel kevesebb, mint egy az egymilliárdhoz az esélye annak, hogy egy lezuhanó űrszemét miatt megsérülünk.

Újabb hírek

{{CikkNév }}}

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.